Az inflci s az inflcis folyamatok Az inflci

Az infláció és az inflációs folyamatok

Az infláció: Az árszínvonal emelkedése tartós és folyamatos

Defláció: Az árszínvonal tartós csökkenése.

Az inflációs ráta • Az inflációs ráta kifejezi, hogy hány százalékkal emelkedett az árszínvonal az előző időszakhoz viszonyítva.

Az infláció fajtái • Kúszó infláció • Vágtató infláció • Hiperinfláció

A kúszó infláció jellemzői • Az inflációs ráta egy számjegyű • Az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő • Az árszínvonal egyenletesen emelkedik, nincsenek hirtelen árszínvonal-változások.

A vágtató infláció jellemzői • Az inflációs ráta két- vagy háromjegyű számmal fejezhető ki • Az árak hirtelen nőhetnek, a drágulás folyamata gyors • A pénz gyors elértéktelenedése miatt, az emberek értékállóbb befektetéseket választanak: arany, ingatlanok, műkincsek stb.

A vágtató infláció jellemzői • Az árszínvonal gyors emelkedése ellentmondásosan érinti a vállalatokat: – Kedvezően, ha költségeik lassabban, a bevételeik pedig gyorsabban emelkednek, mint az inflációs ráta, – Hátrányosan, ha a költségeik az inflációs ráta üteménél gyorsabban, a bevételeik pedig lassabban növekednek.

A vágtató infláció jellemzői • Egyre mélyülő szociális válságot okoz, különösen azokat a társadalmi csoportokat érinti súlyosan, akik fogyasztási szerkezetük átalakításával és többletteljesítményekkel nem tudják mérsékelni az infláció káros következményeit. Pl. : nyugdíjasok, gyermekes családok, munkanélküliek, bérből és fizetésből élők.

A hiperinfláció jellemzői • Az inflációs ráta négy számjegyű számmal fejezhető ki • A pénzvagyon gyorsan elértéktelenedik • Súlyos gazdasági visszaesést idéz elő • Megrendül a bizalom a pénz iránt • Tömeges szegénységet, súlyos szociális válságot okoz

Az infláció okai • Közvetlen oka: az árupiaci túlkereslet a) A kereslet nő a kínálathoz képest, vagy b) A kínálat csökken a kereslethez képest

Keresleti infláció • Keresleti infláció azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellet nőnek

Költséginfláció(kínálati infláció) • Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken

A keresleti infláció okai • A makrokereslet autonóm elemeinek növekedése: a) az autonóm fogyasztás növekedése b) az autonóm beruházás növekedése • A forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 1. Az autonóm fogyasztás növekedése változatlan beruházási kereslet mellett megnöveli a makrokeresletet 2. Adott árszínvonal mellett az árupiacon túlkereslet alakul ki 3. A megnövekedett makrokereslet megnöveli a pénzkeresletet is és az adott kamatláb mellett pénzpiaci túlkereslet alakul ki

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 4. Az árupiaci túlkereslet az árszínvonal emelkedését idézi elő 5. Az árszínvonal emelkedése csökkenti a reál-pénzkínálatot és ez tovább növeli a pénzpiacon a túlkeresletet 6. A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedéséhez vezet

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 7. A kamatláb emelkedése visszaveti a beruházási keresletet, s ez mérsékli a makrokereslet emelkedését. 8. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb kamatláb és magasabb makrojövedelem mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása 1. A profitvárakozások javulnak 2. Adott kamatláb mellett megnő a beruházási kereslet 3. Megnő az árupiaci összkereslet 4. Az árupiacon és a pénzpiacon túlkereslet alakul ki 5. Az árupiaci túlkereslet az árszinvonal növekedéséhez vezet

Az autonóm beruházás növekedésének hatása 6. Az árszinvonal emelkedése csökkenti a reálpénzkínálatot 7. A reálpénzkínálat csökkenése a pénzpiaci túlkereslet növekedéséhez vezet 8. A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedését idézi elő 9. A kamatláb emelkedése mérsékli a beruházási kereslet növekedését.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása 10. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és magasab kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 1. A forgalomban lévő pénzmennyiséget a jegybank tudja szabályozni a kötelező tartalékrátával, a jegybanki kamatpolitikával és a nyíltpiaci műveletekkel. 2. Ha jegybank -csökkenti a kötelező tartalékrátát, - vagy a jegybanki alapkamatot, - vagy a nyíltpiaci műveletek keretében értékpapírokat, illetve valutát vásárol, akkor megnövekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 3. Változatlan árszínvonal mellett megnő a reál-pénzkínálat 4. A pénzpiacon túlkínálat lép fel, ennek hatására csökken a kamatláb 5. Megnő a beruházási kereslet és az árupiaci összkereslet. 6. Megnő az egyensúlyi jövedelem, az árupiacon túlkereslet alakul ki.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 7. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és alacsonyabb kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A költséginfláció okai 1. A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulása 2. A nominálbérek emelkedése

A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulásának hatása 1. Az importból származó folyótermelő felhasználásra kerülő tőkejavak megdrágulnak 2. A vállalatok csökkentik a tőkefelhasználást 3. Változatlan árszinvonal mellett is csökken a makrogazdasági árukínálat 4. Az árupiacon túlkereslet lép fel 5. A túlkereslet hatására emelkedni kezd az árszinvonal 6. A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

A nominálbérek emelkedésének hatása 1. A nominálbér megemelkedik 2. Megnő a reálbér 3. Csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség 4. Az adott árszínvonal mellett csökken az árupiaci kínálat 5. Túlkereslet alakul ki 6. A túlkereslet hatására megnő az árszinvonal

A nominálbérek emelkedésének hatása 7. A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

Ár-bérspirál Az árszínvonal emelkedés és a nominálbér emelkedés egymást erősítő folyamata.

A nominálbérek emelkedésének hatása Stagfláció: a kínálati infláció esetén az árszínvonal emelkedés stagnáló vagy csökkenő makrojövedelem mellett megy végbe

A. 1. A munkakínálat fogalma 2. gazdaságilag aktív népesség fogalma 3. Reálbér fogalma 4. munkakeresleti függvény 5. Melyek a munkapiaci túlkínálat jellemzői? 6. Infláció fogalma 7. A vágtató infláció jellemzői 8. A keresleti infláció lényeg és okai 9. Az ár-bér spirál lényeg 10. A konjunkturális munkanélküliség lényege B. 1. A munkakereslet fogalma 2. A gazdaságilag inaktív népesség fogalma 3. Az önkéntes munkanélküliség fogalma 4. A munkakínálati függvény fogalma 5. Melyek munkapiaci túlkereslet jellemzői? 6. A defláció fogalma 7. A hiperinfláció jellemzői 8. A költséginfláció lényege és okai 9. A stagfláció lényege 10. A strukturális munkanélkülisg lényege