Axonometrikus trbrzols Axonometrikus brzols Alapfellet amirl vettnk Kpfellet
Axonometrikus térábrázolás
Axonometrikus ábrázolás • • • Alapfelület: amiről vetítünk Képfelület (képsík): amire vetítünk Vetületi kép: ami megjelenik z mindig függőleges, x, y különböző irányú Rövidülési együtthatók Geológiai tagolás, földrajzi jelenségek térbeliségének bemutatása • Nem mindig adódik szemléletes kép • Forma- és szépérzék fontos • Vetítési irány a képsíkra merőleges vagy ferde
Axonometrikus ábrázolás • Kisebb terület vagy objektum ábrázolása tetszés szerinti nézőpontból • Párhuzamosak megmaradnak, vonalak perspektivikusan nem rövidülnek • Mögöttes formák egymás fölé vagy alá kerülnek • Vetítési központ a végtelenben • Plasztikusnak ható, szemléletes ábrák • Valamelyik koordinátasíkra merőleges – ha nem merőleges: szabad axonometria • Földtani szerkezet, műszaki gyakorlat, építészet
Képsíkra merőleges axonometria • • Nincs vetítési középpont Minden vetítősugár párhuzamos a képsíkra Méret nem függ a képsík és tárgy távolságától Képsík – d) vízszintes, x, y 90°-os (térkép, ortofotó) – e) függőleges, x, z 90°-os (metszet, szelvény) – f) ferde, x, y, z nem 90°-os (tömbszelvény)
Képsíkra merőleges axonometria • Vízszintes képsík (térkép) – felülnézeti kép, tereptárgyak térbeli helyzete – magasság–mélység: pont távolsága a képsíktól (tengerszint, ellipszoid, származtatott értékek) – mértékegységek, méretarányszám, mértékléc • Függőleges képsík (metszet, szelvény) – metszet: földtani feltárás, összelátás vizsgálata – hossz-szelvény (túlmagasítás): kontinensek, kevésbé tagolt felszínek, folyó nyomvonala – keresztszelvény: nyomvonalra merőleges – eltolt párhuzamos metszetek térhatást adnak • Ferde képsík (tömbszelvény)
Függőleges képsík (metszet, magassági torzítás nélkül)
Kétszeres túlmagasítás a lejtésviszonyok hangsúlyozására
Megtört vonalú földtani szelvény
Hossz-szelvény
A Tisza-meder eltolódása nyugatra MÁSZ = mértékadó árvízszint
Láthatósági viszonyok Fehér: látható rész Vörös: takart rész Nagy távolságnál a földi görbület is számít
Ferde képsík (tömbszelvény) • • Az alakzat nagyobb felülete ábrázolható Könnyű szerkeszteni Tengelykereszt = térbeli koordináták Ha a térbeli tengelyek 120 fokosak: izometrikus skála (egységes rövidülés) • Dimetrikus (kétféle rövidülés és szög) • Trimetrikus (háromféle rövidülés és szög) • Esetenként nehezen értelmezhető
Izometrikus axonometria • Nagy rálátás • Térbeli tengelyek azonos szöggel a képsíkra • Felső lapon a részletek jól szemléltethetők • Valódi méretek minden oldalon • Gyors szerkesztés • Beépített területek térhatású képe
Közel izometrikus tömbszelvény
Képsíkra ferde axonometria I. • Katonai (horizontális, rálátásos) axonometria • x és y tengely egymásra merőleges, képsíkkal párhuzamos, méret nem torzul • Valódi alaprajzot és fekvésviszonyokat ad • x és y tengelyen nincs rövidülés • z tengely: xy tetszőleges szögben • z tengely gyakran túlmagasítással • A szemléletes mindig dimetrikus • Nagyvárosi, hadmérnöki ábrákon gyakori • Hegyvidék, sűrűn beépült terület ábrázolása nem szerencsés
Mint egy elfordított térkép, az objektum kiemelkedik
• Rövidülés a z tengelyen • Épületek szemléltetése • Felülnézet: madárvetület (horizontsík jóval a formák fölött) • Alulnézetből: békavetület (horizontsík jóval a formák alatt)
Képsíkra ferde axonometria II. • Kavalier (frontális) axonometria • x és z merőleges, képsíkkal párhuzamos • y tengely: hogy látszódjék, xy-ra 120 vagy 135 fokkal, rövidülés (ált. 1/2) • Elölnézeti forma szemléletes • Nem torzul, ha dimetrikus Spéci frontális
• Mint a metszet, de a takart részek is megjelennek • Szemléletes, de a méretek egy síkban hamisak
• Méretek jól leolvashatók • Nyújtott kép • Kevésbé szemléletes
Kavalier perspektíva (blokkdiagram)
Szabad axonometria • Ferde képsíkra ferde vetítősugarak • x, y és z tengely – egyik koordinátasík sem merőleges – képsíkkal nem párhuzamos – sajátos tengelykereszt – x és z nem rövidül • y tengely: tetszőleges fokkal az xz-re – rövidülés lehet (1/2) • Kifejező, jó általános képet nyújt
Maxentius-bazilika
- Slides: 24