Perspektv trbrzols Trbrzolsok Hromdimenzis trbrzols Ktdimenzis skbeli trbrzols

Perspektív térábrázolás

Térábrázolások Háromdimenziós térábrázolás Kétdimenziós (síkbeli) térábrázolás Térképszerű Dombor. Táj(térszerű) Térkép ábrázolás kép Gömbös kép ábrázolás (túlmagasítás) Realista kép absztrakt

Előzmények • XVI–XVII. sz. : oldalnézeti, madártávlati alaprajzszerű, felülnézetes, vonalkázásos, csíkozásos hegyábrázolás • Tudományos és technikai fejlődés – trigonometriai terepfelvétel – tökéletesedő mérőeszközök • Szemléletesség rovására nőtt a geometriai pontosság • Modern távlati ábrázolás: szemléletesség visszaállítása + geometriai pontosság + művészi grafika

Az ábrázolás módja szerint Az ábrázolás célja szerint A tér 2 D-s Objektív Szubjektív előállítása (geometriai) (egyedi) Síkszerű Alaprajzi Központi (centrális, Művészi perspektív) Térszerű (ábrázolási vetítés (magasság, módok mélység, Párhuzamos távolság (axonometrikus) vegyesen) érzékeltetése) vetítés: képsíkra merőleges és ferde vetítés Kognitív, mentális

Térszerű ábra képét meghatározza • Vetítősugarak forrása – egy pont (központi, centrális, perspektív vetítés) – végtelen (párhuzamos, axonometrikus vetítés) • Vetítősugarak iránya, viszonya a képsíkhoz – képsíkra merőleges (ortogonális) – képsíkra ferde • Képsík helyzete – vízszintes (x–y) – függőleges (x–z) – ferde (x–y–z) • Térbeli koordinátatengelyek vetülete – két koordinátasík merőleges – nincs egymásra merőleges koordinátasík

Központi (centrális) és párhuzamos (axonometrikus) vetítés • Mesterséges fény: centrális fénynyalábok • Napfény: párhuzamos fénynyalábok

Objektív, térszerű • A térnek elv alapján szerkesztett modellje • Mérhetőség, ipari-műszaki alkalmazás • Perspektivikus (= távlati): így látunk – rövidülés, mélység, arány, végtelen • Axonometrikus (= tengely): így láttatunk – három oldal egyszerre látható (többnézetű) – szerkesztett vetület • Optikai törvények: ókori tudomány ismerte – a művészet nem alkalmazta – színházi díszleteknél használták

Perspektivikus térábrák I. • Mélység, méret, távolság érzékelése – biológiai adottság • Szaktudomány (geometria) – térképészet: mélységábrázolás helyett magasságábrázolás • Művészet – tájábrázolást megújította – másként láttatta a természetet – esztétikai érzéket változtatta

Perspektivikus térábrák II. • • Térbeliség fontosabb a mérésnél Tárgyak helyzetét, tagoltságát láttatja Nagyobb területek, épületek szemléltetése Axonometrikusnál ősibb Elméleti alapja bonyolultabb Centrális (központi) leképezés egy pontból Látóhatár: vízszintesek összefutnak Függőleges megmarad (? )

Enyészpont, horizont

Képsík helyzete • • Nagyobb terület, tetszés szerinti nézőpontból Természethű benyomást kelt Vetítősugarak egyike merőleges a képsíkra Méret függ a képsík és a tárgy távolságától – a) vízszintes képsík, x, y látszik (légi fénykép) – b) függőleges képsík, x, z látszik (panorámakép) – c) ferde képsík, x, y, z látszik (madártávlati kép)

Képfelület • Speciális eset • Képfelület és alapfelület nem párhuzamos • Torz perspektíva • Ferde kameratengellyel készített légi fénykép • Transzformálás Alapfelület

Perspektív ábrázolás szabályai • Párhuzamos élek összetartanak • Találkozási pont a horizonton, amely a néző szemmagassága • Távoli tárgyak arányosan kisebbek • Pszichológusok: hideg színek távoli hatást keltenek (színperspektíva)

Centrális perspektíva (egy enyészpont) • Központi vetítés • Rövidülő vonalak • A horizont vonalán egyetlen nézőpontból szerkesztett perspektíva • A nézőpont a kép közepe (enyészpont) • Távolság látszatának fokozása színekkel (előtér meleg, háttér hűvösebb színekkel)

Két enyészpontú (kétpontos) perspektíva Három enyészpontú (3 pontos) perspektíva