A sejt mozgsi rendszere Citoszkeleton Sejtvz Eukarita sejtplazma

A sejt mozgási rendszere

Citoszkeleton = Sejtváz • Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3 D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) • Feladat: - sejt alakját meghat. - belső mozgások irányítása - helyváltoztatás - transzport sejten belül, ill. sejten kívülre - sejtosztódáskor a kromoszómák mozgatása • Kapcsolat: sejthártya, sejtalkotók között

Sejtváz alkotói • Mikrofilamentumok • Mikrotubulusok • (Intermedier filamentumok)

Mikrofilamentumok • Aktin – nem speciális izomfehérje, minden eukarióta sejtben megvan • A, G-aktin (globuláris) b, Fiziológiás oldatban + ATP polimerizálódik Kettős fonal + vég nő, - vég fogy (polaritás!) • A kettős fonal ad egy filamentumot

• A sejthártya alatt hálózata meghatározza a sejt alakját. • Irányítja a membránváltozással járó folyamatokat – endocitózis, exocitózis • Mikrobolyhok tengelyében van • Miozinhoz kötődhet (ATP igényes) Nagy elmozdulás

• Miozin – ATP-ase aktivitású szabályozó fehérje • Sejten belüli mozgásoknál pl. : a miozin rögzített struktúrához köt, az aktin ehhez képest mozdít el - lasszó • Hólyagot fog és az aktinon „végigsétál” transzport

Mikrofilamentumok

Mikrotubuláris rendszer • Tubulin nevű fehérjéből felépülő csövek (aktin tipusú fehérje) • Tubulin – dimer – monomerként viselkedve protofilamentumot épit – ebből 8 -16 db egy cső • Leggyakoribb 13 protofilamentum • Egyik oldalán növekszik polimerizáció Másikon fogy depolimerizáció

Felépíti a csillót, ostort és azok alapi testét Alkotja a sejtközpontot (centriólumok) A magorsófonalakat A sejtosztódáskor mozgatja a kromoszómákat, általában a sejten belüli mozgásokat • A vezikuláris transzportban is szerepelnek • Ha sérülnek a tubulinhoz kapcsolódó fehérjék – kinezin, dinein - leáll a transzport és a sejtosztódás. pl. : kolchicin A fenti fehérjék ATP bomlás mellett un. molekuláris motorként viszik a hólyagokat. • •

Centriólum • 9 x 3 szerkezet, sejtosztódásban van szerepe. • A csilló, ostor alapi teste

Sejtközpont – 2 egymásra merőleges centriólum • Sejtosztódás előtt osztódik, két pólusra vándorol, kromoszómák mozgatása • Sejtváz irányítása Sejtalkotók mozgatása

Ostor, csilló • Egyes sejttípusok felszínéről kinyúló, mozgékony, állandó sejtnyúlványok. • Szerkezetük lényegében azonos, ha sok van és rövidek, akkor csilló, ha kevés és hosszú, akkor ostor. • Az ostor előfordulása: • - általában a hímivarsejteknél (kivéve virágos növények), • - ostoros egysejtűeknél (zöld szemesostoros, álomkór ostoros), • - szivacsok galléros ostoros sejtjeinél. • A csilló előfordulása: • - csillós egysejtűeknél (papucsállatka), • - örvényférgek bőrizomtömlőjének felszínén, • - szárazföldi gerincesek légutaiban, • - gerincesek petevezetőjében.

Csilló szerkezete

Dinein és nexin karok • A tubulus dinein karja miozin jellegű (ATP-ase, tubulinhoz (aktin típus) köt) • Pajzs merev • Nexin nyúlni képes

• Ca van – kötés és elcsúszás egymáson (has. izomhoz) Ca nincs – elválás • Kötőhelyeket egy kalmodulin nevű fehérje fedi (has. izomhoz) • Hossztengely irányú elmozdulás helyett ! Nexin karok megnyúlnak, de „küllő” merev • Csilló lecsap • ATP kell még és Mg