Sejtlettan 2011 masszr vfolyam Egy eukarita llati sejt

Sejtélettan 2011 masszőr évfolyam

Egy eukarióta állati sejt felépítése 1. sejtmagvacska 2. sejtmag 3. riboszóma 4. vezikula 5. durvafelszínű endoplazmatikus retikulum 6. Golgi-apparátus 7. citoszkeleton 8. simafelszínű endoplazmatikus retikulum 9. mitokondrium 10. lizoszóma 11. citoplazma 12. peroxiszóma 13. centriólum

Sejtmembrán Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel n Alkotórészei: n – Foszfatidok: § 2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé § Az egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak – Fehérjék § Lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők, vagy a membránt teljesen átérők – Szénhidrátok: § Fehérjékhez vagy lipidekhez kapcsolódnak § A hártya külső felületén helyezkednek el

n A membránok specifitását a fehérjék és a szénhidrátok adják n A membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas, hajlékony tulajdonságúak n Típusai: – Határoló membrán: sejthártya – Belső membránok = kompartimentumok : ER, Golgikészülék, lizoszómák, vakuolumok n A membránokon keresztül zajlanak a sejt transzportfolyamatai!

Kompartmentalizálódás Az egyes biokémiai folyamatok membránokkal határolt terekbe történő szétválasztása – optimális környezeti feltételek biztosítása

A citoplazmatikus membránok fő funkciói Határhártya képzése – tápanyagok be és kifelé irányuló tarnszportját segíti elő Fehérjék kihorgonyzása – a traszport, bioenergetikai folyamatok, szignálok észlelése és kemotaxis Energia raktározás - proton gradiens generálása

A transzport folyamatok n Szabad transzport (diffúzió): – – Részecskék önállóan jutnak át a membránon A folyamat diffúzió Energiát nem igényel Pl: víz, szteroidok, légzési gázok, lipidoldékony kisebb molkeulák

n Könnyített transzport=(facilitált diff. ): – Fehérjékből álló transzportrendszer végzi a szállítást – megköti és a másik oldalon leadja, vagy csatornát képez – Pl: glükóz, aminosavak, ionok – A könnyített transzport lehet: aktív és passzív – Passzív transzport: § ha a molekula átjuttatása nem igényel energia befektetést § Ha koncentráció különbséggel megegyező irányba szállít (nagy konc. -tól a kicsi felé) – Aktív transzport: § ha a molekula átjuttatása energia befektetést, vagy ATP-t igényel § Konc, . különbséggel szemben szállít (kis konc. -tól a nagy felé )

n Membránáthelyeződéssel járó transzport: – Endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban § Ha szilárd anyagot vesz fel: fagocitózis § Ha folyadékot vesz fel: pinocitózis – Exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek

Sejtmembrán, sejthártya 5 -10 nm vastag n Fehérjéihez szénhidrátok kapcsolódnak – glikokalix n A biológiai membránt alkotó lipidek amfipatikus molekulák n A lipidek nem oldódnak vízben csak szerves oldószerben. A lipidek amfipatikus molekulák. A molekula egyik vége (fej) hidrofil (poláros), a másik vége (farok) pedig hidrofób (apoláros). n

hidrofil hidrofób

Fluid mozaik membrán modell Singer – Nicolson 1972 vvt. membrán

A sejtmag

A sejtmag Eukarióta sejtekre jellemző, információt tartalmazó sejtalkotó, hártyával körülvett maganyag n Általában a sejt közepe táján, ritkán a hártya mellett n Száma: általában egy, ritkán több n Benne található a genetikai anyag, a DNS n hisztonokkal komplexben, a DNS kromoszómákban van jelen, amiket génekre és nem kódoló régiókra osztunk n Felépítése: – Maghártya – Magplazma (magnedv) – Magvacska (nukleolus)

A DNS kettős spirál szupramolekuláris szerveződése kettős spirál „gyöngyfüzér” heterokromatin eukromatin kromoszóma

n A kromoszómák két kromatidából állnak, melyek a befűződésnél kapcsolódnak egymáshoz. A kromoszómát a befűződés karokra osztja. n Egy adott faj bármilyen sejtjében a rá jellemző számú, alakú és nagyságú kromoszóma van. – Ha minden kromoszóma csak egyszer van jelen: a sejt haploid (n) pl: ivarsejtek – Ha minden kromoszóma két példányban található meg: a sejt diploid (2 n) pl: testi sejtek (összes sejtünk) n Az ember testi sejtjeiben 46 darab, azaz 23 pár kromoszóma van. A párok egyik tagja apai eredetű, másik tagja anyai eredetű – homológ kromoszómapárok

Az endoplazmatikus retikulum

Endoplazmatikus retikulum (ER) n n Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával Funkció: fehérjeszintézis Típusai: (nem különül el élesen egymástól, gyakran folyamatosan, minden határvonal nélkül mennek át egymásba. ) – Simafelszínű endoplazmatikus retikulum – SER § § § membránlipidek és szteroidok szintézise folyik itt Mérgező anyagok lebontását is végzi, méregtelenít A máj sejtjeiben van sok

– Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum – DER § Felületén riboszómák vannak, itt zajlik a fehérjeszintézis § A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el végleges térszerkezetét

A Golgi-apparátus

Lapos membránzsákok együttese, szélükön lefűződő hólyagocskákkal Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, átcsomagolja és a rendeltetési helyére küldi, vagy kiüríti a sejtből A Golgi-készülék elektronmikroszk ópos képe

Lizoszómák és peroxiszómák

Lizoszóma n DER-ről, Golgi-készülékről, sejthártyáról lefűződő hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak – így a sejten belüli emésztést végzik n Savas kémhatásúak n Szerepük: a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett sejtalkotók lebontása Lizoszómák elektronmikroszkópos képe

A peroxiszómák az enzimtartalmú vezikulák másik képviselői. A hosszú zsírsavak b-oxidációjában vesznek részt. Legnagyobb mennyiségben előforduló enzime a kataláz, mely elbontja a veszélyes peroxidot.

A mitokondrium

A mitokondrium n n n Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben megtalálható Alak: hosszúkás vagy fonal Számuk: sejttípusonként változó – intenzív anyagcseréjű sejtnekben (izom, szív) több Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű Szerkezete: – Külső membrán: sima – Belső membrán: betűrődések – felületnövelő (legtöbb anyag számára nem áteresztő) – Alapállomány: belső membránon belül – Saját DNS az alapállományban

n Funkciói: – Külső membrán: elhatárolás – Belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis – Alapállomány: citrát kör helyszíne – Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus n Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza n Anyai öröklődésű

A sejthalál A sejtek élettartalmát genetikai program határozza meg, ez a program feltehetően azt határozza meg, hogy egy sejt hányszor osztódhat. n Az utolsó osztódás után a sejtek még sokáig életben maradhatnak, de előbb-utóbb öregedni kezdenek, és végül elpusztulnak. n Két különböző mechanizmussal lezajló sejthalált ismerünk: n – – Apoptózis: programozott sejthalál Nekrózis, nem programozott sejthalál

n Programozott sejthalál: – A sejtben feldarabolódik a DNS – A sejt membránja ép marad, a citoplazma a benne lévő sejtalkotókkal együtt feldarabolódik és un. apoptotikus testek keletkeznek, melyeket a fagociák távolítanak el. – Egy sejtet érint

n Nem programozott sejthalál: – – – Károsító tényezők hatására bekövetkező traumás folyamat Általában sejtcsoportot érint A membránok károsodásával jár, a sejt megduzzad és felszakad – Genny keletkezésével jár

Köszönöm a figyelmet!