A sejt A sejt Embri szomatikus ektoderma Ektoderma

A sejt

Embrió szomatikus ektoderma Ektoderma dúcléc velőcső Endoderma arhenteron (primitív bél) Felnőtt epidermisz bőr függelékei szaglószerv hámja szemlencse belső fül hámja hipofízis elülső lebenye branhiális váz perifériás idegrendszer sejtjei mellékvesevelő pigmentsejtek agy- és gerincvelői idegek retina, látóideg hipofízis hátulsó lebenye bélcsatorna hámja máj és hasnyálmirigy légző szervrendszer hámja endokrin mirigyek egy része korda dorzális epimer szomiták mezomer redukált vagy hiányzik dermatoma dermisz szklerotoma gerincoszlop miotoma vázizomzat urogenitális rendszer szomatikus Mezoderma parietális peritoneum viszcerális peritoneum mezentérium hipomer viszcerális szív, vérsejtek, erek gonádok viszcerális izmok cöloma testüregek

Hámszövet általános jellemzése,

Hámszövet általános jellemzése mindhárom csíralemezből származhat: n n n ektodermából: epidermisz, bőr származékai (haj, köröm, verejték- és faggyúmirigyek), fül, orr érzékhámja, adenohipofízis mezodermából: vese, mesothelium, endothelium, mellékvesekéreg, endodermából: légző- és emésztőszervrendszer hámja, máj, epehólyag, hasnyálmirigy hámja, csecsemőmirigy, mellékpajzsmirigy hámszöveti komponensei

Hámszövet funkciószerinti csoportosítása Fedőhám (külső, belső felszín borítása) Mirigyhám (váladéktermelés – szekréció, exkréció, pl. : kehelysejt) Pigmenthám (melanint tartalmaz, típusos pl. : retinában, melanociták - kerek, nyúlványos sejtek) Érzékhám (primer érzéksejt, szekunder érzéksejt) szaglóhám, illetve a belső fülben lévő Corti-féle szerv érzékhámja ektoderma származéka. A szaglóhám primer érzékhám, vagyis az érzékszervi információt az érzékhámsejtek nyúlványai közvetítik a központi idegrendszer felé. A Corti-féle szervet másodlagos érzékhám alkotja, vagyis az érzékhámsejtekhez idegrostok futnak, s ezek az érző idegrostok szállítják az ingerületet a központi idegrendszerbe. Felszívóhám (vékonybélben)

Fedőhám morfológiai csoportosítása Sejtréteg és sejtalak alapján: n n n Egyrétegű laphám Egyrétegű köbhám Egyrétegű hengerhám Többmagsoros hengerhám Többrétegű laphám: el nem szarusodó elszarusodó n n n Többrétegű köbhám Többrétegű hengerhám Urothelium/átmeneti hám

Egyrétegű laphám tüdőhólyagocskák belső felszíne Bowman-tok külső lemeze(vese) dobhártya belső felszíne, hártyás labirintus belső felszíne nyálmirigyek kivezetőcsövei, Henle-kacs vékony szegment, cornea hátsó felszíne endothelium: vér- és nyirokereket bélelő hámréteg zárt: tüdő, agy, bőr, izomszövet kapillárisai, lipidekben oldódó kis mol. , O 2, CO 2 számára átjárható ablakos/fenesztrált: vese, d=50 -100 nm nyílások, vékony ozmiofil diafragma, centrális vastagodással pórusos: pajzsmirigy, diafragma nincs mesothelium: mell-, hashártya, szívburok (savós hártyák) felszínét borító hámszövet

Egyrétegű laphám 1 - sejthártya 2 - sejtmag

Egyrétegű köbhám vese proximális tubulusaiban (kefeszegélyes) mirigyvégkamrák és mirigyek kivezetőcsövei egyes gerinctelenek epidermisze egyes vesecsatornácskák petefészek szemlencse elülső felszíne plexus choroideus amnionhám

Vese, glomerulus

Egyrétegű hengerhám legtöbb gerinctelen epidermisze gyomor nagyobb mirigyek kivezetőcsöve vese gyűjtőcsatornái kis és közepes bronchusok mellékhere csatornácskák mikrobolyhok borítják: vékonybél, epehólyag csillók borítják: női nemzőcsatorna jelentős része

Egyrétegű hengerhám http: //anatomia. sote. hu/oktatas/metszet/emeszto/45. jpg

Egyrétegű hengerhám, vékonybél http: //anatomia. sote. hu/oktatas/metszet/. . . 04. jpg

Többmagsoros hengerhám csillós: légcső/trachea kis hörgőkig a légutak Eustach kürt/fülkürt dobüreg könnytömlő könnyelvezető csatorna mikrobolyhos : férfi nemzőcsatorna nagy 1 – többmagsoros hengerhám 3 – kehelysejt része 2 – csillók 4 – kötőszövet

Többrétegű el nem szarusodó laphám szájüreg garat első 2/3 része nyelőcső végbélnyílás, hüvely, szem szaruhártyája halak epidermisze rétegei: n n n stratum basale / germinativum str. spinosum / polygonale fixáláskor zsugorodnak a sejtek, de a dezmoszómák miatt nyúlványok tüskeszerűek str. planocellulare

1 – többrétegű el nem szarusodó laphám (külső felszín) 3 – egyrétegű laphám cornea /szaruhártya

Többrétegű el nem szarusodó laphám, nyelv http: //anatomia. sote. hu/oktatas/metszet/. . 03. jpg

Többrétegű elszarusodó laphám (vastag bőr, pl: tenyér, talp) 1 – str. basale / germinativum 2 – str. spinosum 3 – str. granulosum 4 – str. lucidum 5 – str. corneum 6 – kötőszövet

Többrétegű elszarusodó laphám (vékony bőr) http: //anatomia. sote. hu/oktatas/metszet/. . 14. jpg

Urothelium/ átmeneti hám vesemedence húgyhólyag húgyvezeték húgycső kezdeti szakasza

Érzékhám szagló-, egyensúly-, halló- és ízérzőszervekben módosult hámsejtek, általában támasztó sejtek között helyezkednek el meghatározott fizikai vagy kémiai hatásokra ingerületi állapotba kerülnek primer érzéksejt - alapjából kinövő nyúlványa maga szállítja el az ingerületet a központba (szaglóhám) szekunder érzéksejt – nincs a központba futó nyúlványa, érzőidegrost veszi át az ingerületet

Mirigyhám

A mirigyhám általános jellemzése enzimek, nyálka, szteroidok szintézise szintézist végző sejtorganellumok nagy száma proteint szekretáló hámsejtekben: jól fejlett RER, Golgi nyálkát (proteoglikánok, glikoproteinek keveréke) szekretáló hámsejtekben: jól fejlett RER, Golgi szteroidot szekretáló hámsejtekben: sok SER, mitokondrium

Szekréció mechanizmusa I. endokrin: termelt váladék közvetlenül a vér- vagy a nyirokkeringésbe jut kivezetőcső nincs hormon

II. exokrin: termelt váladék a szervezet külső vagy belső felszínére jut n n Merokrin=exocitózis: Hasnyálmirigy/pancreas külső elválasztású része, nyál-, gyomormirigyek, exocitotikus vezikula Ekkrin=diffúzió: verejtékmirigyek, apokrin: tej- (gl. lactifera, zsírcsepp), illatmirigyek (gl. odorifera), sejtmembránnal körülvéve a sejtplazma egy része is eltávozik holokrin: faggyúmirigy (gl. sebacea ), békabőr méregmirigyei

Mirigyek csoportosítása sejtszám alapján egysejtű kehelysejt: gyomor, béltraktus hengerhámjában, légzőrendszerben többsejtű fedőhámsejtek csapszerűen a mélybe süllyednek, intenzív sejtosztódás kivezetőcső végkamra / acinus: n n n bogyós / alveoláris csöves / tubuláris csöves-bogyós/ tubuloalveoláris

A mirigyek morfológiája I. egyszerű elágazó összetett

A mirigyek morfológiája és a termelt váladék jellemzői Mucinózus/ mucosus Váladéka Példa Szeromucinózus sűrű, viszkózus, magas fehérjében gazdag, szénhidráttartalmú, hígan folyó erősen glikolizált glikoproteinek kétéltű nyálkamirigy kétéltű méregmirigy gl. sublingualis gl. parotis, pancreas gl. submandibularis tág szűk Lumen Citoplazma habos, mucinogén granulumok Sejtmag Szerózus/ savós bazális, kondenzált jól festődő basofil granulumok centrális, nagyobb

Lieberkühn-kripta – egyszerű csöves mirigy

Lieberkühn-kripta, kehelysejtek http: //anatomia. sote. hu/oktatas/metszet/emeszto/40. jpg

Kehelysejtek, egyrétegű hengerhám, villus http: //anatomia. sote. hu/oktatas/metszet/emeszto/42. jpg

Bélboholy (kehelysejtek, hengerhámsejtek) 1 – kehelysejt 2 – kötőszövet

Faggyúmirigy / gl. sebacea 1 – differenciálódó sejtek 2 – pusztuló sejtek 3 – szőrszál 4 – simaizom

Faggyúmirigy / gl. sebacea szőrtüsző és a szőr közé szájadzik tenyeret, talpat, az ujjak hajlító felszíneit borító vastag, szőrtelen bőrben nincs elágazó bogyós mirigy kivezetőcsöve rövid, tág születéskor aktívak, majd aktivitásuk, méretük csökken, pubertáskor androgének hatására rohamosan nő a szekréciója váladéka a sebum: n n n beleivódik a szarurétegbe, rugalmassá teszi, párologtatást csökkenti holokrin szekrécióval ürül: a bazális sejtek 2 -3 hét alatt váladékká válnak tartalmaz: koleszterinésztereket, di- és triglicerideket, zsírsavakat, viaszszerű anyagokat, szervetlen sókat, sejttörmeléket, baktérium és gombaölő hatású anyagokat

Többrétegű elszarusodó laphám 1 – verejtékmirigy kivezetőcsöve

Verejtékmirigyek egyszerű, feltekert csöves mirigy EKKRIN(diffúzió): dermisz mélyén, hipodermisz felső részében található váladéka a sudor/verejték: kevés fehérje, Na. Cl, karbamid, húgysav, ammónia kiválaszt funkciója: párologtatás testhőmérséklet szabályozása működését befolyásolja: a hőmérséklet és a stressz gl. sudorifera APOKRIN(sejt felső része): hónalj, circumanalis régió dermiszében, hipodermiszében protein- és illóolaj-tartalma magasabb pubertás alatt fejlődik ki, működése a menstruációs ciklussal változik működését befolyásolják: emócionális, szenzoros stimulusok állatok: feromonok, szociális viselkedés, territorium illatmirigyek / gl. odorifera

Verektékmirigy kivezetőcsöve

Állkapocs alatti mirigy / gl. submaxillaris 1 – mucinózus sejtek 2 – szerózus sejtek

Nyálmirigyek váladéka a nyál / saliva: n víz, glikoproteinek, K+, Na+ , Ca 2+, Cl-, F-, foszfát, kis szerves molekulák (glükóz, karbamid), laphámsejtek, lymphocyták, granulocyták, ez az összetétel változik n n paraszimpatikus hatásra: bő, emésztőenzimekben gazdag ( -amiláz, maltáz, lizozim) szimpatikus hatásra: mucinózus „védőnyál”, maró, csípő hatású anyagok ellen (mucin: viszkózus glikoproteinek) funkciója: n emésztés – nyálamiláz (1, 4 glikozidos kötést bont) n nedvesen tartja a nyálkahártyát, táplálékot nedvesíti, ízanyagokat oldja n szájüreg baktériumflóráját ellenőrzi, öblíti a szájüreget Kis nyálmirigyek (labialis, buccalis, molaris, palatinalis, lingualis)

Nagy nyálmirigyek Állkapocs alatti - gl. submandibularis: nyál 70%-t adja, összetett, csöves-bogyós mirigy Nyelv alatti - gl. sublingualis: nyál 5%-t adja, összetett, csöves-bogyós mirigy Fültő - gl. parotis: nyál 25%-t adja, szerózus, összetett, bogyós mirigy

Fültőmirigy / gl. parotis 1 – kötőszövetes sövény 2 – zsírsejtek

Állkapocs alatti mirigy / gl. submaxillaris 1 – szerózus sejtek 2 – mucinózus végkamra lumene 3 – a szerózus sejtek Gianuzzi-féle félholdat alkotnak a mucinózus végkamra körül 4 – kivezetőcső keresztmetszete

Hasnyálmirigy / pancreas exocrin része: n n n összetett bogyós, szerózus mirigy váladékát a vékonybéllbe(duodenumba) önti emésztőenzimeket termel (tripszin, kimotipszin, amiláz, nukleázok, pepszin, elasztáz, karboxipeptidáz, lipáz) endocrin része: n n Langerhans-szigetek, tömegének 1 -2 %-át teszi ki inzulint, glukagont termel

Hasnyálmirigy / pancreas 1 – Langerhansféle sziget 2 – kivezetőcső

Glukagon-termelő sejtek Langerhansféle szigetben

Inzulin-termelő sejtek Langerhans-féle szigetben

Tejmirigy/emlőmirigy/gl. lactifera/gl. mammae összetett bogyós mirigy elválasztás típusa: n n lipidcseppek – apokrin laktóz – merokrin módosult verejtékmirigy prenatális élet során mindkét nemben kialakul, nőkben a pubertás idején tovább növekszik és differenciálódik, teljes fejlettségét a terhesség végén és a tejelválasztás során éri el

Tejmirigy / gl. lactifera 1 – mirigyhámsejtek 2 – termelt váladék 3 – kötőszövet 4 – zsírsejtek

Tejmirigy

A gyomor fundus mirigyei nyálkahártya saját kötőszövetes rétegében (lamina propria) Sejtjei: melléksejtek: mucint, alkalikus nyálkát termel, mirigy nyaki zónájában, köb alakúak, lapos sejtmag fedő/paritealis sejtek: Cl-, intrinsic factort termel (glikoprot, B 12 vitamin felvételéhez szükséges), mirigy belsejébe domborodik, ovális/polygonalis, centrális, gömbölyded sejtmag, halványan festődő fő/zymogén sejtek: pepszinogént, emberben lipázt is, mirigy alsó részében, kisebb, piramis alak, bazális gömbölyded sejtmag, sok RER bazofil, zymogén granulumok, mikrobolyhok enteroendokrin sejtek (termel pl. : gastrint, szerotonint termel)