A renesznsz Renesznsz Korstlus 1300 1600 Magyarorszgon 1450

A reneszánsz

Reneszánsz • Korstílus • 1300 -1600 (Magyarországon: 1450 -1640) • A szó jelentése újjászületés:

Társadalmi-gazdasági alapja • • • Ipar kialakulása Kereskedelem Pénzgazdálkodás Polgárság kialakulása Firenze – Mediciek Guttenberg

Világképe • Az antik kultúra felfogásának, emberközpontúságának újjászületése • Klasszikus műveltség, tudós magatartás • Nem dogmatikus hívő • Álma: a világ, a természet, az ember nagy földi harmóniája

A reneszánsz korszakai • 1. ) Trecento (1300 -as évek) Központ: Sienna és Firenze • 2. ) Quattrocento (1400 as évek) Központ Firenze és Észak. Itália • 3. ) Cinquecento (1500 as évek)

• Központ: Róma és a pápai udvar • Itálián kívül a reneszánsz csak erős abszolutista uralkodó udvarában jöhet létre, társadalmi bázis nélkül az itáliait imitálva (pl. : Mátyás-korabeli magyar kultúra).

Filozófiája • – a humán szóból ered és műveltségeszményt jelent, a humán tudományok művelését. Művelői, az ún. humanisták, akik szűk csoportot alkottak, jártasak voltak az antik • – emberközpontúságot jelent és auktorokban (=szerző), alapvetően erkölcsi kategória, klasszikus-latin és -görög mely az ember méltóságát hirdeti, nyelveken írtak, művelték a természet és ember harmóniáját, klasszika-filológiát (=antik szövegek helyreállítása). a toleranciát. • • I. Humanizmus, a reneszánsz világi ideológiája: A szó jelentése és tartalma vitatott: • Műveiket antik utalásokkal tűzdelték meg.

Lutherhez egyszer elment egy fiatal paptársa és azt mondta: – Doktor úr, nagyon nagy baj • II. Reformáció: Tiltakozás a keresztény van. alapeszményeitől – Mi a baj? eltávolodó római egyház – Az, hogy néha én magam ellen, jogos követeléseit és sem hiszem, amit prédikálok. felismeréseit a pápa nem Luther összetette a kezét és tolerálta, ezért végleges felnézett az égre: szakadás történt az addig – Hála neked uram, mert azt homogén vallású és hittem, hogy csak én vagyok szellemiségű Európában. így ezzel.

• 1517. okt. 31. Wittenberg - Luther Márton kiszögezi a vártemplom kapujára 95 tézisét • tanai: a bűnöket csak Isten bocsáthatja meg, nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra • csak a hit által üdvözülhet az ember (sola fide) • csak a Bibliát fogadja el (sola scripta) • a pápai hatalom elvetése • istentisztelet nemzeti nyelven • követői: evangélikusok/lutheránusok (a ref. nemesi irányzata, mert kiegyezik a világi hatalommal) • EREDMÉNY: a Biblia német nyelvre fordítása

Svájci reformáció • szellemi atyja Ulrich Zwingli zürichi lelkész • halála után Kálvin János irányítja • tanai: predesztináció (eleve elrendeltség): Isten már az ember születése előtt döntött annak sorsáról • szabad akarat: végigjárja ezt az utat v. nem • egyszerű istentisztelet, puritán templomdíszítés, olcsó egyház • követői: kálvinisták (egyházként reformátusok) • összegezve: ez a polgárságnak leginkább megfelelő irányzat gyorsan terjed Európa-szerte (Erdélyben is)

Más irányzatok – népi irányzat • szentháromság-tagadók antitrinitáriusok/unitáriusok/ Servet • Mihály spanyol orvos követői a reformáció legszélsőségesebb irányzata (S. M. -t Kálvin megégette) • anabaptisták (újrakeresztelők) - a reformáció népi irányzata • vezetője Münzer Tamás zwickaui prédikátor • tanai: nem ismeri el a csecsemőkeresztséget, a gyermekkorukban megkeresztelteket újra- keresztelték • követői: főleg parasztok, szegények, mert a gazdagokat támadja

Francesco Petrarca

Jelentős művei: a. ) Klasszikus latin nyelvűek: – levél: Korának költőfejedelme, levél útján terjeszti a humanizmus eszméit. – Ciceró leveleket talál és azokat gondozza – ő tekinthető a klasszika filológia megteremtőjének. – Africa című eposzát Scipio Africanusról írta

• b. ) Olasz nyelvűek: Daloskönyv – ihletője Laura, a költő szerelme.

Jelentősége – Az első hús-vér nő az újkori líra történetében, azaz már nem ideáról van szó. • – Petrarca teremti meg az újkori líra történetében a reménytelen költői szerelmes költői pózát. (antik előzményei: Ovidius, Tibullus, Propertius elégiái). • –

• Szerb Antal szerint Petrarca a lovagi költészet konvencióinak folytatója és nem tudunk meg róla többet, mint hogy kékszemű és elutasító a költővel szemben (Laura). • – Petrarca számára a szerelem ambivalens érzés; egyszerre vágyódik Laura iránt és küzd az érzés ellen, mert eltereli figyelmét a legfontosabbról, önmagáról.

Poétikai jelentősége: • A szonett műformájának megteremtése. • A petrarcai vagy klasszikus szonett két négysoros strófából (azaz quartinából) és két háromsoros strófából (tercinából) áll. Rímképlete: abba, cdc, dcd Verselése: Jambikus tizenegyes.

Giovanni Boccaccio (1313. Párizs – 1375. Firenze • Munkássága: • Dante szellemi örökségének terjesztése és műveinek gondozása: • – Dante életrajz • – A Divina Commedia kommentárjai • – Tacitus-kéziratokat talál • Művei: • – Fiametta • – Ameto

Dekameron (10 nap könyve) • Kerettörténet: 1348 -ban a firenzei pestis-járvány elől 7 nő és 3 férfi egy vidéki kastélyba menekül és történetekkel szórakoztatják magukat. Minden este királyt vagy királynőt választanak, aki kijelöli a témát, hogy miről szóljon a történet. Így hangzik el 10*10 történet.

• Témakörök: (erre épül a mű) 1. A szerelem elsősorban a testi szerelem 2. Az emberi hiszékenység, ostobaság kigúnyolása 3. Az egyházi személyek ironikus ábrázolása

Poétikai jelentősége • A novella műfajának megteremtése. = a latin ‘novum’ (=új, újdonság) szóból ered. • Kisepikai műfaj, mely terjedelménél fogva nem törekedhet a külső valóság teljességének ábrázolására, többnyire egyetlen motívum köré szerveződik. • A novella végén gyakran fordulat vagy csattanó helyezkedik el.