A magyar renesznsz Janus Pannonius Janus Pannonius a

A magyar reneszánsz Janus Pannonius

Janus Pannonius, a magyar líra első európai rangú költője 1434. augusztus 20án született a délvidéki Csezmicén. Nagybátyja, Vitéz János nagyváradi püspök, később Mátyás király kancellára 1447 -től 1458 -ig Itáliában neveltette. Mantegna: Janus Pannonius

Nyolc évig tanult Ferrarában Guarino da Verona híres humanista iskolájában, majd négy évig Padovában, ahol egyházjogból doktori címet szerzett. Guarino da Verona, akinek hálás tanítványként emléket állít

Itáliai költeményei: epigrammák, panegirikuszok.

Feladatok: • • Mit tanultál az epigrammáról? Milyen versmértékben kell íródnia? Idézz fel epigrammákat az antik irodalomból! Milyen hangnemben íródtak Pannonius itáliai epigrammái?

Galeottó Marzióhoz 1450 -ben írta ezt az epigrammát ferrarai iskolatársához, aki később Mátyás király udvari történetírója lett. Kétféle magatartást, kétféle világszemléletet állít szembe: a humanista tudósét és a hiszékeny zarándokét. A kettőt Pannonius összeegyeztethetetlennek tartja, ezért oly zaklatott a késleltetett megszólítást tartalmazó első versmondat, retorikus kérdés.

Szervezőerő a versben: hármas halmozások • Három szinoníma : ”hiszékeny csőcselék”, „agyrémektől rettegő tömeg”, „álszent had” Három görög filozófus : Protagorasz, Theodórusz, Epikurosz Három mitológiai kép: ” Múzsa-had”, „Phoebusz dal”, ”Vulkán kovácspöröly szava”. A költemény végén visszatér a nyitó ellentét: „Mert hívő ember költő nem lehet!”

Búcsú Váradtól 1451 telén vakációját Nagyváradon, nagybátyjánál, Vitéz János püspöknél töltötte. Innét kellett Budára, a királyhoz utaznia. Az első Magyarországon született humanista remekmű valódi élményből táplálkozik megőrizve a búcsúvers kialakult hagyományait. Vitéz János nagyváradi püspök, később Mátyás király kancellárja

Ellentétek a költemény makrostuktúrájában: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az utazás esélyeinek latolgatása: előretekintés Búcsúzás: visszatekintés 7. A refrén az első három versszakban erősíti a mondanivalót, a négy utolsóban azzal ellentétes.

Ellentétek a vers mikrostruktúrájában: – Az idősíkok váltogatása: – „Még mély hó települ a téli földre, ” JELEN – „erdőn, mely csak a zöld levélre büszke” MÚLT – – – „ Hol nemrég evezett a föld lakója” „s félt, -most hetyke bizalmu, fürge lábbal, „megdermedt habokat fitymálva lépked. ” „Nem siklik soha úgy a lenge csónak” „mint ahogy lovaink a szánt repítik” MÚLT JELEN

A búcsúzás: 4 -5 -6 -7. versszak • Milyen sorrendben vesz búcsút a költő Nagyváradtól? • Milyen antik utalásokat találunk a versben? Mi ezek szerepe? • A visszatekintés-előretekintés szerkesztési elve hogyan valósul meg ezekben a versszakokban? • Mi a 7. versszak szerepe? Miért éppen Szent László királyhoz fordul segítségért?

Mátyás és Beatrix egy Korvinkódexben

1458 nyarán hazatér Magyarországra, ahol pécsi püspök lesz. Feladat: Idézd fel a költő Pannonia dicsérete című versét! Hogyan értékeli önnön szerepét, indokolt-e ez a reneszánsz költői öntudat?

Egy dunántúli mandulafáról 1466 márciusában a pécsi püspöki palota kertjében kivirágzott mandulafa látványa ihlette az epigramma formába sűrített elégia megírását. A látott valóság mögött ott húzódik saját sorsa: a korán kivirágzott s emiatt pusztulásra ítélt fácska sorsában saját tragédiájának jelképét látja. A poeta doctus, a reneszánsz tudós költő antik mitológiai képanyaggal sűríti , dúsítja a verset.

Feladat: • Keresd ki a szövegből az antik mitológiai utalásokat! • Értelmezd ezeket korábbi tanulmányaid alapján, ha szükséges, nézd meg a lábjegyzeteket a szöveggyűjteményben! • Hogyan sűrítik ezek a mitológiai képek a szöveget? Mi a hatásuk titka? Milyen olvasói előismeret, beavatottság kell az értelmezéshez?

Saját lelkéhez A költemény az életmű összegzésének tekinthető: újplatoni sta szemlélete szerint az ember lelkénél fogva a szellemi, testénél fogva a természeti világhoz tartozik.

A költemény szerkezeti egységei: • 1. rész / 1 -14. sor/ Saját égi múltjának felidézése: alászállás az égből, a bolygók adományaiasztrológiai eredetű képek • 2. rész /15 -32. sor/ Jelen: a szellemi és anyagi lét közti ellentétek: a test bajainak naturalisztikus leírása-a betegségek akadályozzák e lelket a bölcsesség elérésében. • 3. rész /33 -44. sor/ A lélek jövője: tanács: ne igyon a feledés vízéből, ne szálljon vissza emberi testbe: „Csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy!”

Janus Pannonius újratemetése és sírja a pécsi székesegyházban

anus Pannonius igazi arca-Kustár Ágnes antropológus rekonstukciója J

Janus Pannonius koponyája-a koponya alapján ez lehet Pannonius hiteles portréja