A magyar kzigazgats rendszere A rendszervlts hatsa a

A magyar közigazgatás rendszere

A rendszerváltás hatása a közigazgatásra • Jogállamiság intézményrendszere • Piacgazdasági környezet kiépülése • Az állam szerepét, helyét újra kell gondolni - hol kaphat szerepet az állam a közfeladatok ellátásában és honnan vonuljon ki?

A rendszerváltás hatása a közigazgatásra • Teljes államtalanítás nem járható út. • Négy ok a szelektív állami jelenlétre: – pénzügyi folyamatok, gazdaságpolitikai stratégia kézben tartása. (nem lehet spontán mechanizmusokra bízni pl. hogyan történjen az államadósság törlesztése, kezelése) – közérdekű beavatkozások (a versenyt torzíthatják, ezért a gazdaság szereplői nem alkalmaznák, de szükség van rájuk)

A rendszerváltás hatása a közigazgatásra – Alapvető alkotmányos jogelvek érvényre juttatása miatt: egyedül az állam képes garantálni a jogelvek érvényesülését. – az állami szerepmódosulás: a beavatkozó állam helyébe a szolgáltató, feladatmegoldó, szükségletkielégítő állam lép.

A beavatkozó államigazgatási rendszer • Egyoldalúan kötelező, eltiltó, megtiltó fellépés. • Kényszerrel fenyegetés, kényszer alkalmazása. • A címzetti oldalon nem ügyfelek, hanem inkább alattvalók állnak • Erőszakszervezetek nagy szerepe. • Hatalommal való visszaélés. • A szolgáltató szervezetek is szerepzavarba kerülnek és hatóságként lépnek fel.

A szolgáltató típusú közigazgatás • Fontos feladatának tekinti az életesélyek megjavítását. • Nagy gondot fordít a közintézmények kiépítésére, a magas színvonalú szolgáltatások megteremtésére. • Elsődleges eszköze a kedvezményező igazgatási aktus (döntés, határozat), valamint a segélyezési formák gazdag választéka.

Melyik? • Egyik sem jelentkezik vegytisztán! • A közhatalmi igazgatásban mindig a beavatkozó típusú igazgatás lesz a meghatározó, mert kötelező és közvetlenül kikényszeríthető döntésekkel működik. • A szükségletkielégítő közigazgatás is megvalósítható a beavatkozó igazgatás eszközeivel( pl. megépült közcsatorna hálózatra kötelező rácsatlakozás, oltási kötelezettség)

A közigazgatás intézményrendszere • Intézmény: Emberek közötti kapcsolatok stabil, tartós, szabályozott formája. – Politikai intézmények: pl pártok – Gazdasági intézmények: pl. piac, pénz – Társadalmi intézmények: pl. házasság, család • Az intézmények általában szervezetek is, de nem azonos a két kategória. .

A közigazgatás intézményrendszere • A közigazgatás intézményei az állam közigazgatási feladatai megvalósításának jogilag szabályozott keretei. • Tág értelemben magában foglal minden közvetlenül olyan állami feladatot ellátó szervezetet, amelyet az állam azt alkotmány, vagy törvények alapján kötelezően vállal.

A közigazgatás intézményrendszere • A szűk értelemben vett igazgatási rendszerbe a hierarchikusan felépített, kormánynak alárendelt, államigazgatási alrendszer, valamint a közigazgatás egyes intézményei, a területi önkormányzatok, a közjogi közintézmények, közalapítványok, stb. sorolhatók.

A közigazgatás intézményrendszere • Kvázi autonóm, vagy autonóm jogi státus. • Alapelemek: államigazgatási alrendszer (kormány felügyelete és irányítása alatt) és területi-helyi önkormányzatok (önkormányzati igazgatás).

Az államigazgatási alrendszer • A közigazgatás alapvető intézménye. • Államigazgatási szervek: – kormány, kormányzati szervek és központi szakigazgatási szervek (minisztériumok és országos hatáskörű szervek) – területi szervek (regionális, megyei, körzeti)

A központi szervek rendszere • • Kormányt segítő szervek (Me. H) Minisztériumok Országos hatáskörű szervek (pl. Országos Találmányi Hivatal, ÁNTSZ) • Speciális központi szervek (pl. Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal)

Területi, helyi szervek rendszere • Az állam területi beosztása alapvetően meghatározza a közigazgatási rendszer tagolását is. • Alapegység a település: község (falu), vagy város lehet. Község-nagyközség város-megyei jogú város- főváros. • Megyék • Régiók: nem területi-közigazgatási egységek!

A kormány • A közigazgatás csúcsán helyezkedik el, a közigazgatási szervek tevékenységét irányítja, igazgatja, koordinálja. • Döntéseit testületként hozza. (kancellári típusú-minisztertanácsi típusú kormánymodell) • Feladatait elsődlegesen az alkotmány és az arra épülő törvények határozza meg.

A minisztérium • Minisztériumot csak törvény hozhat létre, élén a kormánytag miniszter áll. • Vannak tárca nélküli miniszterek, akik szintén a kormánynak a tagjai, de nem rendelkeznek önálló minisztériumi szervezettel. • A miniszter az alkotmány rendelkezései szerint vezeti az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágát és irányítja az alá rendelt szervezetet

A minisztérium • A minisztert a minisztériumi politikai vezetésben a politikai államtitkár és a miniszteri kabinet segíti. • A politikailag semleges minisztériumi köztisztviselői apparátus és a szakigazgatási szervezet élén a közigazgatási államtitkár áll. Őt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időtartamra. A közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkárok segítik, akiket a miniszter nevez ki.

A minisztérium • A minisztérium felépítése hierarchikus, a konkrét feladat- és hatáskört kormányrendelet határozza meg. • A miniszter kormányrendelet felhatalmazására, vagy annak végrehajtására miniszteri rendeletet alkothat. E hatáskörét nem ruházhatja át. Az alárendelt szervezet irányítására utasításokat hoz.

A nem minisztériumi formában működő közigazgatási szervek • Országos hatáskörű szervek: élükön nem miniszter áll, hanem a kormány irányítja munkájukat és felügyeletüket valamelyik kormánytag látja el. • Központi hivatalok: egy-egy speciális, főleg hatósági ügycsoportot nagy tömegben ellátó speciális egységek (APEH).

Területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek • Miniszteri irányítás, vagy felügyelet alatt (példák): – BM: közigazgatási hivatalok – EM: ÁNTSZ – FVM: állat-egészségügyi állomások, földhivatalok, fm hivatalok, területi főépítészek és irodák – GM: Magyar Bányászati Hivatal bányakapitányságai. . .

A területi, helyi önkormányzatok • „A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga”. • Az önkormányzatok helyi érdekű közügyeket látnak el (lakossági szolgáltatások, helyi közhatalomgyakorlás). • Az ÖK igazgatási szervei (polgármester, jegyző) törvény, vagy törvényen alapuló kormányrendelet alapján államigazgatási feladatokat is ellátnak.

Köztestületi önkormányzatok • Meghatározott feladatok ellátására hivatottak. • Pl. kamarák, MTA, Magyar Szabványügyi Testület, hegyközségek

Az önkormányzat rendeltetése • Önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat - döntése kizárólag törvényességi okokból vizsgálható felül. • Gyakorolja az ök-i tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat.

Az önkormányzat rendeltetése • Törvényben meghatározott feladatainak ellátásához saját bevételre jogosult, a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. • Törvény keretei között megállapíthatja a helyi adók fajtáit és mértéké. • Önállóan alakíthatja ki szervezetét és működési rendjét. • Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat.

Az önkormányzat rendeltetése • Kezdeményezéssel fordulhat a helyi közösséget érintő közügyekben a döntésre jogosult szervekhez. • Szabadon társulhat más helyiképviselőtestülettel, önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek

Az államigazgatási alrendszer