A KSH npszmllsi adatai Nemzeti fejlesztsi gynksg Pnzgyminisztrium

A KSH népszámlálási adatai Nemzeti fejlesztési Ügynökség – Pénzügyminisztérium Fejlesztéspolitikai Akadémia 2009. december 2. Szűcs Zoltán, Központi Statisztikai Hivatal, Népességstatisztikai főosztály

Mi a népszámlálás? (1) Ø A népszámlálás az állam által egy meghatározott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő, egy adott időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét öleli fel. Ø Két fő jellemzője: állapotfelvétel, teljes körű. Ø Kritériumok a népszámlálással szemben: általánosság (minden egyes személyre kiterjed), egyidejűség (referencia-időpont, egyidejű adatfelvétel), rendszeresség (meghatározott gyakoriság, általában tízévenként), adatok egyéni jellege (egyes személyek tulajdonságaira utalnak), meghatározott terület (általában egy ország teljes területe), állami támogatás (szerteágazottsága, költségigényessége miatt törvényi szabályozás szükséges, amely kötelezővé és szankcionálhatóvá teszi).

Mi a népszámlálás? (2) A népszámlálás az egyetlen lakossági adatfelvétel, amely képes átfogó, keresztmetszerű képet adni a Ø társadalom, a lakásállomány összetételéről, Ø területi elhelyezkedéséről (akár településnél kisebb területi egységre is). Célja: Øa statisztika eszközeivel tájékoztatni a társadalom valós állapotáról, a társadalmi és gazdasági folyamatok alakulásáról Ø támpontot nyújtani az ország egészét és a helyi érdekeket szolgáló intézkedések előkészítéséhez és végrehajtásához, Ø információkkal, adatokkal segíteni az egyes – főleg hátrányos helyzetű – lakossági rétegeket érintő döntések előkészítését.

Kiindulópontok Nemzetközi ajánlások, jogszabályok Ø ENSZ-világprogram Ø ENSZ-EGB–Eurostat európai regionális ajánlás Ø európai uniós rendeletek Hazai jogszabályok Ø 1993. évi XLVI. tv. a statisztikáról Ø 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Ø 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Ø népszámlálás tartását elrendelő törvény Hagyományok: hosszú idősorok Felhasználói igények figyelembe vétele Költséghatékonyság Adatszolgáltatói terhek méltányos szinten tartása

A magyarországi népszámlálásokról XV. századig: oklevelet, társadalomtudományi, nyelvészeti, régészeti (temetőfeltárások) feljegyzések Dica- és dézsmajegyzékek, urbáriumok, nemesi összeírások, török defterek Népszámlálások: Ø 1784– 1787: II. József-féle népszámlálás Ø 1800 -as évek első fele: csak nemesekre vonatkozóan Ø 1850, 1857 (osztrák lebonyolítás, szervezetlen, nem megbízható adatok) Ø 1869– 2001: magyar népszámlálások (14) Mikrocenzusok (1968, 1973, 1984, 1996, 2005) Következő, 15. népszámlálás 2011 -ben.

A népszámlálás adattartalma (rendszeresen kérdezett, visszatérő, adott időszakra jellemző témák) Épület: közvetlen kérdésekkel vagy származtatott adatokból Lakás: § épületre vonatkozó adatok (ha nincs közvetlen épületkérdés) § alapterület, helyiségek, § felszereltség, közműellátottság. Ø Személyek § alapvető demográfia § lakcímek § termékenység § iskolázottság § foglalkoztatás Ø Háztartási, családi viszonyok Ø Szenzitív (érzékeny) kérdések § nemzetiség, anyanyelv § vallás, § fogyatékosság. Ø Ø

Adminisztratív, statisztikai és kutatási célú felhasználás (1) Korlátozott felhasználás Hivatalos irat alapjául § nem közhiteles adatok nem szolgálhat. § bevalláson alapul Csak statisztikai célra. § valódiságot nem kell igazolni Ø Kormányzati döntés-előkészítéshez § eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai Ø § döntések előkészítéséhez, segítséget nyújtanak a R R R területfejlesztéssel, lakással, családdal, lakosság egyes csoportjaival, rétegeivel, szociális helyzettel, foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos politika kialakításához. Ø Jelentések az ország „állapotáról” § nemzetközi szervezeteknek (pl. országjelentések), § beszámoló az Országgyűlésnek.

Adminisztratív, statisztikai és kutatási célú felhasználás (2) Ø Az országos, a regionális, a megyei, a kistérségi és a települési szint mellett képes akár a településnél kisebb területi egységekre adatot szolgáltatni, ezáltal § § § elősegíti a „helyi társadalom” összetételének, belső tagozódásának jobb megismerését, megalapozza a helyi közigazgatás döntés-előkészítési, döntéshozói tevékenységét, adatokat szolgáltat nemzetközi és hazai pályázatokon való részvételhez (pl. ROP = Regionális Operatív Programok). Ø Alapul § § szolgálnak tudományos kutatásokhoz, országos és helyi vizsgálatokhoz, elemzésekhez, reprezentatív lakossági adatfelvételek mintáinak kiválasztásához, az adatok teljeskörűsítéséhez, a népesség számának továbbszámításához. Ø Idősort alkotva segíti a legfontosabb társadalmi folyamatok, a társadalmi-gazdasági élet változásainak megismerését

Kutatói hozzáférés Kiadványok § § papíralapú (hagyományos) kiadványok, internetes megjelenítés § § § hagyományos kiadványok „másolatai”, csak interneten megjelenő (formájában hagyományos) kiadványok, tájékoztatási adatbázis. mágneslemez, CD-ROM § § § hagyományos kiadványok „másolatai”, adatállomány (1990) EU-országok adatai táblázatokban. Kutatószoba § § 2001. évi népszámlálás 5%-os mintája 2005. évi mikrocenzus (2%). Egyedi adatkérések

2011. évi népszámlálás Kiindulópontok: 763/2008/EK rendelet a nép- és lakásszámlálásról – kötelező jellemzők, Ø költségek minimalizálása, Ø lakosság tűrőképességének figyelembe vétele, a terhelés elfogadható szinten tartása, Ø többletigények teljesítése – csak rendkívül indokolt esetben Ø Hazai jogi háttér: 2009. évi … törvény a népszámlálásról, Ø kormányrendelet megalkotása a népszámlálásról szóló törvény végrehajtásáról Ø

Törvényjavaslatban szereplő adatkörök Személyekre vonatkozóan Ø nem, Ø születési idő, Ø állampolgárság, Ø nemzetiségi és etnikai hovatartozás, Ø családi állapot, Ø lakóhely (jelenlegi, egy évvel korábbi), Ø születési hely, Ø háztartások, családok összetétele, Ø iskolai végzettség, Ø gazdasági aktivitás, Ø foglalkozás, Ø munkáltató, Ø lakáshasználat jogcíme Lakásokra vonatkozóan Ø rendeltetés (típus), Ø használat formája, Ø tulajdoni jelleg, Ø lakás-alapterület, Ø építési év, Ø szobák száma, Ø felszereltség. Intézetekre vonatkozóan Ø rendeltetés (típus), Ø férőhelyek száma, Ø üzemeltetés időszaka

Egyeztetések a tematika kialakítására KSH belső szakértői egyeztetések Külső szervekkel, szervezetekkel stb. Ø minisztériumokkal Ø országgyűlési biztosokkal Ø a lakosság egyes csoportjait képviselő szervezetekkel Ø kutatókkal, kutatói csoportokkal Törvényjavaslatba került adatkörök (az EU-kötelezőkön kívül, a személyekre vonatkozóan) Ø termékenység, Ø nemzetiségi és etnikai hovatartozás. További módosító javaslatok

Kétlépcsős adatfelvételi technika Kétlépcsős technika Első lépcső - önkitöltés Második lépcső - interjú A KSH címregiszterében lakásként szereplő címekre, az ott lakó személyekre terjed ki Az önkitöltést nem választókra és a regiszterben nem szereplő címeken élőkre terjed ki Felvétel formája - önkitöltés Felvétel formája – kérdezőbiztosi interjú Adatfogadás: internet, papíralapú kérdőív postai úton Adatfelvétel: papíralapú kérdőíven Válaszadási időszak: referencia-időponttól számított első három hét Kikérdezési időszak: referencia-időponttól számított ötödik-hetedik hét

Hol tartunk, további feladatok Ø Próbafelvételek (2008, 2009) Ø Törvény-előkészítés Ø Végrehajtási kormányrendelet a törvény elfogadása után Ø Előkészítés projektszervezetben – Munkacsoportok (feladatok és ütemezés) Ø Kérdések és válaszok: egyeztetések Ø Próbafelvételek, 2010 Ø Tapasztalatok értékelése, Ø Éles felvétel előkészítése

Köszönöm a figyelmet!