Prtok s vlasztsok Politolgia elads 2012 prilis 14

Pártok és választások Politológia előadás 2012. április 14.

A modern pártok létrejötte l párt: ‘pars’ – ‘rész’ szóból származik → nem jelenítheti meg az egészet l l l érdek- és értékalapon jönnek létre ideológiák és társadalmi törésvonalak mentén XVIII-XIX. század: ideológiák megjelenése l l parlamenten belüli pártok: liberális-konzervatív ellentét parlamenten kívüli pártok: munkásmozgalmak és keresztényszociális irányzatok l l l XX. század első fele: l l l szakszervezetek agrártársadalom érdekképviseleti csoportjai (később agrárpártok) általános választójog tömegpártok jellemzik XX. század második fele: l l néppártok megjelenése 1970 -80 -as évektől új típusú pártok (környezetvédelem, nőmozgalom, kisebbségi szervezetek)

Társadalmi törésvonalak Létrejöttük: 1. empirikus: a mindennapi életben érzékelhető, szociológiailag leírható 2. normatív szint: értékek, attitűdök, identitás tudatossága, ezek együttese 3. szervezeti szint: intézményi megjelenés, pártok létrejötte Társadalmi törésvonalakhoz mindhárom szint együttes jelenléte szükséges.

Lipset és Rokkan történeti modellje la pártok a fő törésvonalak mentén jönnek létre l a pártrendszert alapvetően a törésvonalak határozzák meg l a mai európai törésvonalak a XVI-XIX. századig visszavezethetők l állandóság és változás egyszerre jellemző → új törésvonalak is létrejöhetnek, régiek eltűnhetnek

Fő társadalmi törésvonalak nemzeti forradalom → nemzetállamok létrejötte, nemzeti hovatartozás megerősödése 2. ipari forradalom → máig ható törésvonal, több hullámban hatott a pártrendszerekre (lásd pl. posztmateriális értékrend megjelenése az 1970 -es években) 3. vallás → szinte egyidős a nemzeti törésvonallal, főleg a XIX-XX. század fordulóján domináns (kultúrharc) 1.

nyelvi-etnikai tagoltság → kisebbségek helyzete, bevándorlás felerősödése vidék-város ellentéte → agrárpártok és munkáspártok osztálykonfliktus → gazdasági különbségek dominálnak 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. munkaadó-munkavállaló ellentéte egyén-állam viszonya fogyasztás (közjavak vagy magánjavak fogyasztója) termelő/munkaadó vagy munkavállaló állami redisztribúció (újraelosztás) haszonélvezője vagy „károsultja”

A választás funkciói → NÉPSZUVERENITÁS l állampolgári részvétel l választói érdekképviselet l alkotmányos döntéshozói intézmények megteremtése l legitimáció l politikai verseny biztosítása l hatalomváltás l elitrekrutáció

A demokratikus választások alapjai SZÓLÁSSZABADSÁG l EGYESÜLÉSI SZABADSÁG l GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG l demokratikus választójog: l l l általános egyenlő titkos szabad közvetlen

A választási rendszerek jellemzői l nincs l „jó” vagy „rossz” választási rendszer politikai döntés eredménye l társadalmi érdekek arányos képviselete VAGY kormányzótöbbség biztosítása l képviseletről alkotott felfogástól függ többségi akarat megjelenítése → többségi rendszerek l minden releváns érdek megjelenítése → arányos rendszerek l l jogállami, pártsemleges eljárási biztosítékok