KZFOGLALKOZTATSI SZAKMAI NAP 2016 prilis 5 SZOLNOK JszNagykunSzolnok

KÖZFOGLALKOZTATÁSI SZAKMAI NAP 2016. április 5. SZOLNOK Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály

Élelmiszer előállításával és értékesítésével kapcsolatos jogszabályi háttér Az élelmiszerjog előírásainak fő célja az emberi egészség magas fokú védelme Közel 100, Magyarországon is közvetlenül hatályos Európai Uniós jogszabály A szabályozás a „termőföldtől az asztalig” minden területet felölel, amely hatással van az élelmiszer biztonságosságára

Kistermelő 52/2010. (IV. 30. ) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről 1. § (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő …

… • a) kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el, …

… • b) kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el …

Kit tekintünk a rendelet szerint kistermelőnek? Kistermelő: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy (Nem lehet tehát szociális szövetkezet, önkormányzat, stb. ) A kistermelőkre vonatkozó enyhébb előírások alkalmazásának lehetősége nagyban megkönnyítené a közfoglalkoztatás keretében élelmiszert előállítani szándékozók helyzetét, ehhez jogszabály-módosításra lenne szükség

Alaptermék, feldolgozatlan termék, feldolgozott termék • alaptermék : az elsődleges termelésből származó termék (tej, tojás, hal, méz) • feldolgozatlan termék: amelyen még nem végeztek feldolgozást (darabolás, őrlés, stb. pl: vágott baromfi, nyúl, tőkehús) • feldolgozott termék: amely feldolgozási folyamat eredménye (sajt, húskészítmények, lekvár, stb. )

Nem állati eredetű alaptermékből készített élelmiszerek • feldolgozott növényi eredetű élelmiszerek : lekvár, befőtt, savanyúság, őrölt fűszerpaprika, stb. • feldolgozott, gombából készített élelmiszerek : szárított (termesztett!) gomba

Amennyiben a közfoglalkoztató a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29. ) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, úgy azt a 210/2009. Korm. rendelet szerint be kell jelentenie a kereskedelmi hatóságnál Zöldség-gyümölcs forgalmazása esetén a 68/2007. (VII. 26. ) FVM-EüM-Sz. MM együttes rendelet alapján regisztrálnia kell a kormányhivatal illetékes főosztályánál

Előállító létesítmény (üzem) • 852/2004/EK rendelet (általános higiéniai feltételek) • 853/2004/EK rendelet (különleges feltételek) • 178/2002/EK rendelet (nyomonkövetés, HACCP) • 57/2010. (V. 7. ) FVM rendelet

Engedélyköteles létesítmények Bejelentés-köteles létesítmények → → állati eredetű élelmiszerek nem állati eredetű élelmiszerek működési engedély nyilvántartásba vétel

Létesítmény engedélyezési eljárás és nyilvántartás szabályai Az engedélyköteles létesítményeket az élelmiszer-vállalkozó kérelmére a létesítmény telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztálya engedélyezi. /élelmiszervállalkozó bárki, aki az élelmiszerek kezelésének bármely szakaszát végzi) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a lentebb meghatározott dokumentumokat és adatokat. Az élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztály az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemlén az illetékes főosztály eljáró tisztviselője jegyzőkönyvben rögzíti a megállapításokat.

Létesítmény engedélyezési eljárás és nyilvántartás szabályai Amennyiben a helyszíni szemle alapján megállapítható, hogy az engedélyköteles létesítmény nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, az élelmiszer-vállalkozó számára hiánypótlást kell előírni olyan határidővel, hogy a kérelem benyújtásától számítva 60 nap ne teljen el. Amennyiben a hiánypótlás nem teljesül határidőre, a kérelmet el kell utasítani. A vonatkozó előírások teljesülése esetén a létesítmény működési engedélyt kap. Az engedély visszavonásig érvényes.

Létesítmény engedélyezési eljárás és nyilvántartás szabályai Az engedély alapján az engedélyköteles létesítményekről az élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztály az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv. ) 38. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nyilvántartást vezet, mely nyilvántartásokról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az Éltv. 38. §-a (4) bekezdése szerinti, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29 -i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (2) bekezdés f) pontjának megfelelő adatbázist hoz létre és működtet.

Létesítmény engedélyezési eljárás és nyilvántartás szabályai Az élelmiszer-vállalkozó az engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálynak.

Engedélyköteles létesítmény engedélyére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell vagy ahhoz csatolni kell: • a) az élelmiszer-vállalkozó vagy -vállalkozás nevét vagy cégnevét, • b) természetes személy esetén a születési helyet és időt, • c) cég esetében adószámot, • d) lakhely (székhely) címét, • e) telephely címét, • f) elérhetőséget, • g) az engedélyköteles létesítmény tevékenységének meghatározását,

• h) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását, • i) technológiai leírást és folyamatábrát, • j) technológiai elrendezési rajzot, • k) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet, • l) az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket, • m) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket, • n) közmű nyilatkozatokat, • o) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét, • p) az ivóvíz minőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt.

Bejelentés-köteles létesítmény: Az élelmiszer-vállalkozás köteles az élelmiszer-vállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. Alulírott az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltak és az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7. ) FVM rendelete 9. § (1) bekezdése szerint bejelentem, hogy az alább részletezett adatok szerint élelmiszer-előállító létesítményt kívánok működtetni, és kérem a létesítmény nyilvántartásba vételét

A nem engedélyköteles előállító vagy gyártó létesítményre vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell vagy ahhoz csatolni kell: • a) a vállalkozó vagy vállalkozás nevét vagy cégnevét, • b) természetes személy esetén a születési helyet és időt, • c) cég esetében adószámot, • d) lakhely (székhely) címét, • e) telephely címét, • f) elérhetőséget, • g) a vállalkozás tevékenységét, • h) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását.

A bejelentés megtörténtéről a megyei kormányhivatal illetékes főosztálya igazolást állít ki, és a létesítményt nyilvántartásba veszi. Az igazolás határozatnak minősül.

Szakképesítéshez kötött tevékenységek • 47/2011. (V. 31. ) VM rendelet 1. melléklet a 47/2011. (V. 31. ) VM rendelethez A mikro- és kisvállalkozás méretű élelmiszer-vállalkozás élelmiszer-előállítási tevékenysége esetén a szakmai felelős személy számára előírt minimális élelmiszeripari szakképesítés TÁBLÁZAT: Megjegyzés: az azonos szakképesítést elfogadó szakágazati tevékenységek azonosan jelölve. (+) mikro-vállalkozások esetén (++) a kisvállalkozások esetében

Tevékenység szerinti besorolás 1 Szakképesítés Rész-szaképesítés hús- és baromfiipari technikus vagy hentes és mészáros mester vagy Hús- és baromfiipari termékgyártás húsipari mester (+) húsipari termékgyártó 2 Halfeldolgozás húsipari termékgyártó halfeldolgozó 3 Zöldségfeldolgozás tartósítóipari termékgyártó zöldségfeldolgozó vagy gyümölcsfeldolgozó vagy savanyító 4 Gyümölcsfeldolgozás tartósítóipari termékgyártó gyümölcsfeldolgozó vagy zöldségfeldolgozó 5 Tartósítóipari termékgyártás tartósítóipari technikus 6 Hőelvonással tartósított termékgyártás tartósítóipari technikus 7 Fűszer, ételízesítő gyártás tartósítóipari termékgyártó

8 9 Tevékenység szerinti besorolás Szakképesítés Rész-szaképesítés Növényi olaj gyártása tartósítóipari termékgyártó növényolaj-gyártó vagy olajütő tejipari technikus vagy tejfeldolgozó Friss- és tartós tejipari-termékek mester vagy tej- és tejtermékgyártó gyártása mester (+) tejtermékgyártó 10 Sajt és sajtkészítmények gyártása tejtermékgyártó 11 Friss pékárú és tartósított lisztes árú gyártás pék vagy pék-cukrász (++) sütő és cukrászipari technikus vagy pék- vagy cukrász-mester 12 Mézeskalács-készítés pék-cukrász vagy pék mézeskalács-készítő 13 Száraztésztafélék gyártása pék száraztésztagyártó 14 Cukoripari termékgyártás cukoripari technikus vagy cukoripari mester sajtkészítő

Tevékenység szerinti besorolás 15 Szakképesítés Rész-szaképesítés Édesipari termék-gyártás édesipari termékgyártó csokoládétermék-gyártó 16 Keksz- és ostyagyártás édesipari termékgyártó keksz- és ostyagyártó 17 Cukorkagyártás édesipari termékgyártó cukorkagyártó 18 Kávé- és pótkávégyártás édesipari termékgyártó kávé- és pótkávégyártó 19 Méz feldolgozás méhész 20 Gyógynövény feldolgozás gyógynövény-termesztő Ecetgyártás erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó 21 ecetgyártó

Tevékenység szerinti besorolás Szakképesítés Rész-szaképesítés 22 Élesztőgyártás erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó élesztőgyártó 23 Keményítőgyártás erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó keményítőgyártó 24 Sörgyártás erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó sörgyártó szesz- és szeszesital-gyártó erjedés- és üdítőital-ipari vagy gyümölcspálinkatermékgyártó 25 Pálinka és szeszesitalgyártás 26 Szikvízgyártás erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó szikvízgyártó 27 Üdítőital-, ásványvízgyártás erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó üdítőital- és ásványvízgyártó 28 Szeszgyártás erjedés- és üdítőital-ipari technikus Szeszgyártás

Tevékenység szerinti besorolás Szakképesítés 29 Borászati termékgyártás Pincészet borász 30 Malomipari termékgyártás molnár Étrend-kiegészítő gyártás biomérnöki vagy élelmiszermérnöki vagy vegyészmérnöki vagy dietetikus végzettség 31 Rész-szaképesítés

2. melléklet a 47/2011. (V. 31. ) VM rendelethez A középvállalkozás méretű élelmiszer-vállalkozás élelmiszer-előállítási tevékenysége esetén a szakmai felelős személy számára minimálisan előírt felsőfokú szakirányú végzettségként elfogadható alapképzési szakok Alapképzési szak 1. Biomérnöki 2. Élelmiszermérnöki 3. Szőlész-borász mérnöki 4. Vegyészmérnöki

3. melléklet a 47/2011. (V. 31. ) VM rendelethez A középvállalkozásoknál nagyobb méretű élelmiszer-vállalkozás élelmiszer-előállítási tevékenysége esetén a szakmai felelős személy számára minimálisan előírt felsőfokú szakirányú végzettségként elfogadható mesterképzési szakok Mesterképzési szak 1. Biomérnöki 2. Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki 3. Élelmiszer biotechnológus 4. Élelmiszer-minősítő és egészségvédő biomérnöki 5. Élelmiszermérnöki 6. Szőlészeti és borászati mérnöki 7. Vegyészmérnöki 8. Állatorvos

Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! dr. Széphalmi Éva