Ismteljk t mivel ismerkedtnk meg az elz alkalommal

Ismételjük át, mivel ismerkedtünk meg az előző alkalommal! Megtudtuk, hogy minden weblap egy szövegfájl. Minden utasítást < > jelek közé kell tennünk. (Ezeket nevezik tag-eknek. ) Az utasításoknak van záró tagjuk </ >, amiket ott kell elhelyeznünk, ahol az utasítás hatásának végének kell lenni.

Mentéskor figyelni kell, hogy a fájlformátum HTML legyen. Az eddig megismert utasítások (ezek kikísérletezése volt a házi feladat): • <B> félkövér</B> • <I> dőlt </I> • <U>aláhúzott</U> • <SUP>felső index</SUP> • <SUB>alsó index</SUB> Ezek az utasítások a füzetedbe is kerüljenek be!

Indítsd el a Jegyzettömb programot, majd gépeld be a következő szöveget! Péter nem csak a hatványozásnál hiányzott – így nem tudja, hogy a 25 miért 32 -vel egyenlő -, hanem akkor is, amikor a kénsav képletét tanultuk (H 2 SO 4).

Végezd el a következő formázásokat: • • • a 25 -ben az 5 legyen felső index A H 2 SO 4 -ben a 2 és a 4 legyen alsó index Péter legyen aláhúzva Csak a hatványozás legyen dőlt betűvel Csak a képlet legyen vastag betűvel írva A kénsav félkövér és dőlt is legyen A monogramodon mentsd el a munkádat!

A következőképpen érhetted ezt el: <U>Péter</U> nem csak a <I>hatványozás</I>nál hiányzott – így nem tudja, hogy a 2<SUP>5</SUP> miért 32 -vel egyenlő -, hanem akkor is, amikor a <B><I>kénsav</I> képlet</B>ét tanultuk (H<SUB>2</SUB>SO<SUB>4</SUB>).

Töltsd le a vajdaval. hu-ról a nyers 0429 állományt, nyisd meg a Jegyzettömbbel, majd mentsd el weblapként monogram 2 néven. Indíts el egy böngészőt, és nyisd meg a weblapot!

Mint látjátok, a böngészők nem értelmezik a szövegben elhelyezett ENTER-t! Épp ezért nekünk kell a böngésző számára meghatároznunk, hol kezdődjék az új bekezdés! Ennek utasítása: <P> (Nincs záró tagja!) Ott kell elhelyeznünk, ahol új bekezdést szeretnénk kezdeni.

Háromszögek <P> A háromszög egy olyan sokszög, melynek három oldala van. A három oldalból következően pedig három csúcsa is van. A csúcsokat nagybetűvel (A, B, C) szokták jelölni. A csúcsokat az óramutató járásával ellenkező irányban szokás elnevezni. A háromszög oldalait kisbetűvel (a, b, c) jelöljük. Az erre vonatkozó szabály szerint úgy, hogy az A csúccsal szemközti oldalt a-val, a B csúccsal szemközti oldalt b-vel, a C csúccsal szemközti oldalt pedig c-vel. <P> A háromszögek csoportosítása <P> A szögeik szerint a háromszögek lehetnek: <P> Hegyesszögű háromszög (minden szöge kisebb mint 90°) Derékszögű háromszög (egy szöge pontosan 90°) Tompaszögű háromszög (egy szöge nagyobb mint 90°) <P> Oldalaik hossza szerint a háromszögek lehetnek: <P> Általános háromszög (minden oldala különböző hosszúságú) Egyenlő szárú háromszög (két szára azonos hosszúságú) Szabályos háromszög (minden oldala azonos hosszúságú) <P> A háromszögek nevezetes vonalai <P> Magasság, az a szakasz, ami a háromszög egyik csúcsából indul, és a csúccsal szemközti oldal egyenesére merőleges. Súlyvonal, az a szakasz, ami a háromszög egyik csúcsát összeköti a csúccsal szemközti oldal felezőpontjával. Középvonal, az a szakasz, ami a háromszög két oldalának felezőpontját köti össze. Helyezzük el az új bekezdés utasításokat a következő helyekre Mentsétek el a változásokat, frissítsétek a weblapot!

Van, amikor nem új bekezdést szeretnénk kezdeni, hanem csak egy új sort. Ennek parancsa a <BR> (Nincs záró tagja. ) Ott kell elhelyeznünk, ahol új bekezdést szeretnénk kezdeni. Alakítsd át szövegünket az alábbiak szerint:

Háromszögek <P> A háromszög egy olyan sokszög, melynek három oldala van. A három oldalból következően pedig három csúcsa is van. A csúcsokat nagybetűvel (A, B, C) szokták jelölni. A csúcsokat az óramutató járásával ellenkező irányban szokás elnevezni. <BR> A háromszög oldalait kisbetűvel (a, b, c) jelöljük. Az erre vonatkozó szabály szerint úgy, hogy az A csúccsal szemközti oldalt a-val, a B csúccsal szemközti oldalt b-vel, a C csúccsal szemközti oldalt pedig c-vel. <P> A háromszögek csoportosítása <P> A szögeik szerint a háromszögek lehetnek: <P> Hegyesszögű háromszög (minden szöge kisebb mint 90°) <BR> Derékszögű háromszög (egy szöge pontosan 90°) <BR> Tompaszögű háromszög (egy szöge nagyobb mint 90°) <P> Oldalaik hossza szerint a háromszögek lehetnek: <P> Általános háromszög (minden oldala különböző hosszúságú) <BR> Egyenlő szárú háromszög (két szára azonos hosszúságú) <BR> Szabályos háromszög (minden oldala azonos hosszúságú) <P> A háromszögek nevezetes vonalai <P> Magasság, az a szakasz, ami a háromszög egyik csúcsából indul, és a csúccsal szemközti oldal egyenesére merőleges. <BR> Súlyvonal, az a szakasz, ami a háromszög egyik csúcsát összeköti a csúccsal szemközti oldal felezőpontjával. <BR> Középvonal, az a szakasz, ami a háromszög két oldalának felezőpontját köti össze.

Mint látod, a bekezdések után van hely kihagyva, sortörések után nincs. A bekezdések igazítását ugyanúgy tudjuk állítani, mint a word-ben. A bekezdések igazítását a <P> utasításban elhelyezett ALIGN opcióval tudjuk beállítani. Az utasítás hatása mindig a következő bekezdésre vonatkozik!

<P ALIGN= CENTER > Háromszögek <P> A háromszög egy olyan sokszög, melynek három oldala van. A három oldalból következően pedig három csúcsa is van. A csúcsokat nagybetűvel (A, B, C) szokták jelölni. A csúcsokat az óramutató járásával ellenkező irányban szokás elnevezni. <BR> A háromszög oldalait kisbetűvel (a, b, c) jelöljük. Az erre vonatkozó szabály szerint úgy, hogy az A csúccsal szemközti oldalt a-val, a B csúccsal szemközti oldalt b-vel, a C csúccsal szemközti oldalt pedig c-vel. <P> A háromszögek csoportosítása <P> A szögeik szerint a háromszögek lehetnek: <P> Hegyesszögű háromszög (minden szöge kisebb mint 90°) <BR> Derékszögű háromszög (egy szöge pontosan 90°) <BR> Tompaszögű háromszög (egy szöge nagyobb mint 90°) <P> Oldalaik hossza szerint a háromszögek lehetnek: <P> Általános háromszög (minden oldala különböző hosszúságú) <BR> Egyenlő szárú háromszög (két szára azonos hosszúságú) <BR> Szabályos háromszög (minden oldala azonos hosszúságú) <P> A háromszögek nevezetes vonalai <P> Magasság, az a szakasz, ami a háromszög egyik csúcsából indul, és a csúccsal szemközti oldal egyenesére merőleges. <BR> Súlyvonal, az a szakasz, ami a háromszög egyik csúcsát összeköti a csúccsal szemközti oldal felezőpontjával. <BR> Középvonal, az a szakasz, ami a háromszög két oldalának felezőpontját köti össze. Ha azt szeretnénk, hogy az első bekezdés (Háromszögek) középen legyen, akkor előtte kell megadnunk ezt! Írjuk is be elé, hogy <P ALIGN= CENTER >

Formázd meg a mintának megfelelően a weblapot, és az első weblappal együtt küldd el címemre! Jó munkát kívánok! A következő alkalommal ezt a weblapot szeretném folytatni veletek!!!