HIDROSZFRA A Fld vzhztartsa Fldnk teljes vzkszlete 1

HIDROSZFÉRA

A Föld vízháztartása Földünk teljes vízkészlete: 1, 64 milliárd km 3

A víz körforgása A körforgás motorja a napsugárzás. Részfolyamatok: - Párolgás - Csapadék - Lefolyás A Föld egészének vízháztartása egyensúlyban van, azaz a párolgás összege megegyezik a csapadék évi mennyiségével.

A világtenger felosztása A világtenger az 510 millió km 2 területű Föld felületének 71%-ra, azaz 361 millió km 2 -re terjed ki. ÓCEÁN= 1. nagy kiterjedésű, 2. önálló medencével rendelkező víztömeg, 3. közepes mélységük nagy, 4. vizük sótartalma alig ingadozik, 5. medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki.

TENGER= 1. az óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott 2. kisebb kiterjedésű, 3. nem minden esetben önálló medencével ő rendelkező víztömegek. 4. Vizük sótartalma eltérő, 5. nincs önálló áramlásrendszere.

A tengerfenék „domborzata”

A tengerek típusai PEREMTENGER Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek. Nincs önálló medencéjük. Pl. : Északi-tenger, Keletkínai tenger, Kaliforniaiöböl BELTENGER Az óceánokhoz csak keskeny szorossal kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt medencéjű vizek. Pl. : Balti-tenger, Földközitenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl

A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai SÓTARTALOM A tengervíz híg sós oldat: kloridok – Na. Cl A tengervíz átlagos sótartalma 35%o. – 1000 g tengervízben 35 g só van oldott állapotban. Sótartalom függ: párolgás-csapadék mennyiségétől Édesvízi hozzáfolyástól Finn-öböl 1%O, Vörös-tenger 1.

2. HŐMÉRSÉKLET A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve hűl le, mint a szárazföld.

3. TENGERI JÉG A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem -2 o. C. Ennek oka a sótartalom.

A tengervíz mozgásai 1. 2. 3. Hullámzás Tengeráramlás Tengerjárás (árapály-jelenség)

A hullámzás

Sekély vizű partokon a körpályán mozgó részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra – HULLÁMMORAJLÁS A mély vizű partoknál a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsen -HULLÁMTÖRÉS

A tengeráramlás A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. A tengeráramlások lehetnek: felszíniek és mélytengeri áramlatok. A tengeráramlások mozgatói: főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó fajsúly különbségek. A felszíni áramlások kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a felelősek. A mélytengeri áramlások tengervíz eltérő hőmérsékletére és sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza. A tenger áramlását befolyásoló tényezők: Coriolis-féle eltérítő erő A szárazföldek szabálytalan eloszlása A szárazföldek szeszélyes alakja Az óceáni medencék alakja

Áramlásrendszerek Atlanti óceán Irming, Labrador-áramlás Golf, Észak-Atlanti-áramlás Sarkkörök K Mérsékelt öv Ny Térítők, szélcsend Észak-Egyenlítői-áramlás Egyenlítői ellenáramlások Egyenlítő, passzát K Dél-Egyenlítői-áramlás Térítők, szélcsend Brazil-áramlás Mérsékelt öv Ny Agulhas-áramlás Sarkkörök K

A tengeráramlások a víz hőmérséklete alapján 2 félék lehetnek: - Meleg tengeráramlások - - Hideg tengeráramlások: Tengeráramlások hatásai Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon: Meleg áramlás: pozitív hőmérsékleti anomália Hideg áramlás: negatív hőmérsékleti anomália A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O 2 ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban gazdagok.

Tengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozása A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük. Okai: Föld-Hold rendszer tömegvonzása A dagály mindig a Földnek a Hold felé néző oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalon lévő tengerekben áll be. A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása, az átellenes oldalon a keringésből származó centrifugális erő okozza a dagályt.

Újholdkor és holdtöltekor a Nap és Hold árkeltő ereje összegződik –szökőár Az első és utolsó negyedkor a Hold Föld és Nap derékszöget zár be – vakár.

A tengervíz felszínformálása = ABRÁZIÓ Az abrázió függ: o o o o hullámverés ereje (hullámmorajlás ↔ hullámtörés) víz által szállított törmelék vízmélység a partok előtt partszegély magassága (domborzat) partok tagoltsága partot felépítő kőzetek apály- és dagályszint különbsége

Mély vizű part formái

Pusztuló partvidék formái A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi felszínformálást a törmelékanyag fejt ki. A tengervíz pusztítása az apály- és dagályszint között fokozatosan abráziós fülkét mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében az abráziós teraszon halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti alátámasztását, majd leszakad, így a part hátrál.

Épülő, lapos tengerpart