Gpelemek kense Mozgatorss gpjrmemel terhelhetsgnek meghatrozsa sszelltotta Nmeth

Gépelemek kenése Mozgatóorsós gépjárműemelő terhelhetőségének meghatározása összeállította Németh Géza egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 1 /50

Gépelemek kenése A feladat célkitűzései 1. A szerszám megismerése, 2. A mérőeszközök megismerése, 3. A mozgatóorsó mérési lehetőségének megismerése, 4. A mozgatóorsó számítási lehetőségeinek megismerése, 5. A szerszám terhelhetőségének meghatározása számítással, a rendelkezésre álló adatok felhasználásával. 6. Az elvégzett munka dokumentálása. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 2 /50

Gépelemek kenése 1. A szerszám 1. 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. A szerszám és működése A szerszám alkatrészei A szerszám biztonsági elemei A szerszám kenést igénylő kinematikai párjai Kenést nem igénylő kinematikai párok Fő méretei, anyaga, egyéb jellemzői Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 3 /50

Gépelemek kenése 1. 1. A szerszám és működése A szerszám egy hajtókarral működtetett csavarorsós emelő. A talprész a talajra, a fej az alvázhoz támaszkodik. Az ábrák az alsó és a felső orsóhelyzetet mutatják, az orsó működési hosszát a kettő különbségeként értelmezzük. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 4 /50

Gépelemek kenése 1. 2. A szerszám alkatrészei A szerszám állvány egy szabályos háromszög alakú alaplemezből, egy csőből és három bordából álló hegesztett szerkezet. Az anyamenetet tartalmazó vastagfalú cső az állvány cső eleméhez illeszkedik, azzal hegesztett kötéssel egyesítették. Az alsó kép alapján az anya meneteinek a száma meghatározható. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 5 /50

Gépelemek kenése 1. 2. A szerszám alkatrészei A trapézmenetes orsó az állvány anyamenete és a szerszám fejrésze között helyezkedik el, a két keresztfuratba a hajtórúd kapcsolódhat. Végein központfuratok láthatók. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 6 /50

Gépelemek kenése 1. 2. A szerszám alkatrészei A szerszám fej része a mozgatóorsó felső hengeres részéhez lazán illeszkedik, és annak vállához támaszkodik. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 7 /50

Gépelemek kenése 1. 3. A szerszám biztonsági elemei Rögzítőgyűrű gátolja a fej esetleges leesését a mozgatóorsó felső hengeres részéről. A rugóacélból készült gyűrő az orsó hornyába pattintható. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 8 /50

Gépelemek kenése 1. 3. A szerszám biztonsági elemei Az orsó kihajtását az anyából feltétlenül meg kell gátolni. Megoldás: talplemez lyukasztása, orsóvég fúrása, menetfúrás, alátét rögzítése csavarral. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 9 /50

Gépelemek kenése 1. 4. A szerszám kenést igénylő kinematikai párjai • Az orsó-anya kapcsolat • Az orsó-fej kapcsolat radiális és axiális siklócsapágya Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 10 /50

Gépelemek kenése 1. 5. Kenést nem igénylő, illetve a kenéstől megóvandó kinematikai párok • A szerszám talprésze, (a lyukat le kell fedni) • A szerszám fejrészének a gépjárművel érintkező része • a mozgatóorsó és a hajtórúd kapcsolata Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 11 /50

Gépelemek kenése 1. 6. A szerszám fő méretei, elemeinek anyaga, felületi érdessége, … Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 12 /50

Gépelemek kenése 2. A mérőeszközök megismerése 2. 1. 2. 2. 2. 3. 2. 4. 2. 5. 2. 6. A tolómérő és működése, jellemzői A mérőszalag és működése, jellemzői Mintakészlet az átlagos érdesség becslésére A rugós erőmérő A szakítógép A mozgó súrlódási tényező mérőeszköze Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 13 /50

Gépelemek kenése 2. 1. A tolómérő egy hosszméretek meghatározására szolgáló, mechanikus elven működő, két ponton érintkező, analóg vagy digitális kijelzésű mérőeszköz. Külső és belső méretek, továbbá üregek mélységének meghatározására alkalmas. Fő részei: az állórész és a mozgó rész (csúszka) a mélységmérő nyelvvel. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 14 /50

Gépelemek kenése 2. 1. A tolómérő Külső méret az álló rész és a csúszka pofája között, belső méret (pl. furat átmérő) a csőrök segítségével mérhető. Az ábrán látható eszköz leolvasási pontossága 0, 05 mm, mérési pontossága ettől általában gyengébb. Az ábrabeli beállítás szerint a méret 14, 75 mm. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 15 /50

Gépelemek kenése 2. 1. A tolómérő A főosztás (fő skála) mm beosztású, a mellékosztás (nóniusz) pedig olyan, hogy az eszköz alkalmas legyen az 1 mm-nél nagyobb leolvasási pontosságra. Előforduló mellékosztások: • 39 mm 20 egyenlő részre osztva (az ábrán ezt látjuk) • 19/20 mm osztás • 49/50 mm osztás (ez utóbbi a 0, 02 mm leolvasási pontosságú eszközökön látható). Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 16 /50

Gépelemek kenése 2. 1. A tolómérő A csúszka hátlapján sokszor található egy táblázat a menetes alkatrészek néhány adatával, főként a belső menetek elkészítését segítendő. Méter meneten kívül Whitworth menetek adatai is láthatóak, amint ez a tolómérő alkalmas a méretek hüvelyk mértékegységben történő leolvasására is (lásd az előző ábrát). Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 17 /50

Gépelemek kenése 2. 2. A mérőszalag egy hosszméretek meghatározására szolgáló, mechanikus elven működő mérőeszköz. Leolvasási pontossága 1 mm. Lényeges eleme a szalagrögzítő. A kihúzott szalag visszatérítését spirálrugó végzi. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 18 /50

Gépelemek kenése 2. 3. Mintakészlet az érdesség becslésére Az átlagos felületi érdesség az érdességi jellemzők egyik mérőszáma. Jele: Ra (average roughness), mértékegysége: μm. Értelmezése: Az észlelt profil ismeretében először kijelöljük a középvonalat úgy, hogy a felette lévő kiemelkedések és az alatta lévő mélyedések területe megegyezzen. Észlelt profil y Ra x Középvonal Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 19 /50

Gépelemek kenése 2. 3. Mintakészlet az érdesség becslésére Az észlelt profil pontjainak az alapvonaltól mért átlagos távolsága adja az átlagos érdesség mérőszámát. Az érdességi mérőszámokat szabványos geometriai sorozatba rendezték. Létezik 100 -ból és 80 -ból induló sorozat, a sorozat hányadosa (quotiens-e) mindkét esetben 0, 5. A következő ábra sík, homorú és domború felületű mintadarabjai a 100 -as sorozathoz tartoznak. Egy további ábra mutatja a teljes készletet. (A felületek korrodáltak, így a kisebb érdességű darabok már használhatatlanok. ) Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 20 /50

Gépelemek kenése 2. 3. Mintakészlet az érdesség becslésére Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 21 /50

Gépelemek kenése 2. 3. Mintakészlet az érdesség becslésére Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 22 /50

Gépelemek kenése 2. 4. Rugós erőmérő A kis szemeket terhelve • a méréshatár: 0 -180 N, • a leolvasási pontosság: 5 N A nagy szemeket terhelve • a méréshatár: 0 -1500 N, • a leolvasási pontosság: 25 N Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 23 /50

Gépelemek kenése 2. 5. A szakítógép A mért jellemzők: • szakítószilárdság • folyáshatár • szakadási (fajlagos) nyúlás • kontrakció • rugalmassági modulusz Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 24 /50

Gépelemek kenése 2. 6 A mozgó súrlódási tényező mérésének egy lehetséges elve Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 25 /50

Gépelemek kenése 3. A mozgatóorsó mérési lehetősége A menetsúrlódás-mérés kísérleti eszköze A csavarorsós emelő m 1 g terhet emel kötélhajtással. Az orsóhoz rögzített, D átmérőjű tárcsán vetjük át a kötelet, és az állványhoz rögzített kötélcsigákon keresztül vezetve, a kötél végeit ismert m 2 tömegek súlyerejével terhelve biztosítjuk a dob erőpárral történő hajtását. A kötél hajlítgatásából és megnyúlásából származó veszteségeket, valamint a kötélcsigák veszteségeit elhanyagolva az m 1 tömeg emelésének nyomatékszükséglete m 2 g. D. (A mozgatóorsó menetének és tömegének, továbbá a tárcsa tömegének ismeretében a mozgó súrlódási tényező számítható. ) Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 26 /50

Gépelemek kenése 4. A mozgatóorsó számítási lehetőségeinek megismerése 4. 1. 4. 2. 4. 3. 4. 4. 4. 5. A trapézmenet jellemzői, A menetes kapcsolat modellezése, A mozgatóorsó önzárás-ellenőrzése, Méretezési elvek, Az emelő mechanikai modellje, a mozgatóorsó igénybevételi ábrái, 4. 6. A mozgatóorsó terhelhetőségének meghatározása, 4. 7. A működtető nyomaték. A hajtókar méretezése. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 27 /50

Gépelemek kenése 4. 1. Menetgeometria Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 28 /50

Gépelemek kenése 4. 2. Az orsó-anya kapcsolat modellezése, elméleti leírása, Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 29 /50

Gépelemek kenése 4. 2. Áttérés laposmenetről trapézmenetre Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 30 /50

Gépelemek kenése 4. 3. Az önzárás ellenőrzése Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 31 /50

Gépelemek kenése 4. 4. Méretezési elvek A méretezés szűkebb értelemben egy gép vagy gépelem alakjának és méreteinek meghatározását jelenti. Annak érdekében végezzük (a terhelés, az anyagjellemzők és az előírt biztonság ismeretében), hogy a gépelem vagy gép az előírt műszaki jellemzőknek tartósan megfeleljen. A tervezési gyakorlatban előfordul még az ellenőrzés (a biztonsági tényezőt számítjuk), az anyagválasztás (a szükséges anyagjellemzőt számítjuk) és a terhelhetőség meghatározása (az anyagjellemző, a biztonság, az alak és méretek ismeretében). Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 32 /50

Gépelemek kenése 4. 5. Az emelő mechanikai modellje és az orsó igénybevételi ábrái F [N] s [mm] Mcs [Nm] s [mm] Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 33 /50

Gépelemek kenése 4. 6. A mozgatóorsó terhelhetőségének meghatározása 4. 6. 1. Tönkremeneteli módok 4. 6. 2. A tönkremenetel elkerülése 4. 6. 3. A magkeresztmetszet terhelhetősége 4. 6. 4. A menetfelületek terhelhetősége 4. 6. 5. A menettövek terhelhetősége 4. 6. 6. Terhelhetőség a kihajlás biztonságos elkerülésére 4. 6. 7. A terhelhetőség Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 34 /50

Gépelemek kenése 4. 6. 1. Tönkremeneteli módok Idő előtt tönkremegy a szerszám, ha túllépjük • a magkeresztmetszet terhelhetőségét (képlékeny alakváltozás) • a menetek között megengedett felületi nyomást (intenzív kopás), • a menettövek megengedett hajlítófeszültségét (képlékeny alakváltozás), • az (esetlegesen) karcsú rúdban a kihajlást okozó kritikus feszültséget (képlékenyen vagy rugalmasan kihajlik a rúd), • nem kenjük a kenést igénylő kinematikai párokat (berágódnak illetve idő előtt elkopnak a menetek, …). Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 35 /50

Gépelemek kenése 4. 6. 2. A tönkremenetel elkerülése Meghatározzuk az egyes tönkremeneteleket okozó terhelés értékeket. Ha egyiket sem lépjük túl, a tönkremenetel valószínűsége kicsi. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 36 /50

Gépelemek kenése 4. 6. 3. A magkeresztmetszet terhelhetősége Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 37 /50

Gépelemek kenése 4. 6. 4. A menetfelületek terhelhetősége Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 38 /50

Gépelemek kenése 4. 6. 5. A menettövek terhelhetősége Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 39 /50

Gépelemek kenése 4. 6. 6. Terhelhetőség a kihajlás biztonságos elkerülésére Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 40 /50

Gépelemek kenése 4. 6. 7. A terhelhetőség Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 41 /50

Gépelemek kenése 4. 7. A működtető nyomaték és a hajtókar méretezése Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 42 /50

Gépelemek kenése 5. Számítások, eredmények, következtetések 5. 1. Adatok 5. 1. 1. Méretek 5. 1. 2. Felületi érdességek 5. 1. 3. Anyagjellemzők, anyagszabványok 5. 1. 4. Súrlódási tényezők 5. 2. Az önzárás vizsgálat eredménye 5. 3. A statikus és a dinamikus terhelhetőség 5. 4. A működtető nyomatékigény a teher emelésekor és süllyesztésekor 5. 5. Kenés, tömítés, karbantartás kérdései Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 43 /50

Gépelemek kenése 6. A munka dokumentálásának kérdései A műszaki dokumentáció néhány alapfogalma 6. 1. A mérési jegyzőkönyv 6. 2. A számítási jegyzőkönyv 6. 3. Az alkatrészrajz 6. 4. Az összeállítási rajz 6. 5. A méretarány Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 44 /50

Gépelemek kenése 6. 1. A mérési jegyzőkönyv egy A 4 -es méretű, címlappal ellátott és összefűzött dokumentum, mely tartalmazza a mérés tárgyát, helyszínét, időpontját, egyéb körülményeit, a mérést végzők nevét, a felhasznált eszközöket, a mérés összeállításának vázlatát, a mérés folyamatát, a mért jellemzőket, a számításokat, a mért és számított jellemzők összefoglaló táblázatát, diagramját, a mérési és számítási eredményekből levonható következtetéseket. A jegyzőkönyvet aláírással kell hitelesíteni. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 45 /50

Gépelemek kenése 6. 2. A számítási jegyzőkönyv A jegyzőkönyv egy A 4 -es méretű, címlappal ellátott és összefűzött dokumentum, mely tartalmazza a feladat rövid leírását, a kiinduláshoz felhasznált adatokat, a számítások pontokba szedett részletes ismertetését, képleteket és behelyettesített értékeket, magyarázó ábrákat, a számított eredményeket táblázatos formában összefoglalva, valamint a számításokból levont következtetéseket. A jegyzőkönyvet törölhetetlen írással kell készíteni, dátummal ellátni és a végén aláírással hitelesíteni. Tartalmazzon irodalomjegyzéket, melynek tételeire a szövegben szögletes zárójelbe tett számokkal hivatkozunk. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 46 /50

Gépelemek kenése 6. 3. Az alkatrészrajz egyetlen alkatrésznek a szükséges számú vetülettel (nézettel és metszettel) ábrázolt képe. El kell látni az összes, gyártáshoz és ellenőrzéshez szükséges mérettel és tűréssel, technológiai előírással. A mérethálózatot a gyártási bázis kijelölésével építsük fel, nyersen maradó felülettől ne adjuk meg furatnak vagy más kialakításnak a helyzetét. Az alkatrész befoglaló méreteit kötelező megadni, a kiemelt felületi érdességi jel se maradjon el, a tűrésezett méretek tűrésértékeit ki kell gyűjteni mm mértékegységgel. Legkisebb szabványos rajzméret az A 4 -es (területe 1/16 m 2, az oldalak aránya ), álló helyzetű és a feliratmező a 210 -es oldalra kerül. Nagyobb rajzokon pedig, ahol az oldalak aránya szintén , általában a hosszabb oldalra, a jobb alsó sarokba. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 47 /50

Gépelemek kenése 6. 4. Az összeállítási rajz • 3. Az összeállítási rajz egy gép, vagy szerkezeti egység rajza, mely minden egyes alkatrészt megmutat. Kiderül belőle az egyes alkatrészek szerepe, a szerkezet működése. Az egyes alkatrészeket tételszámok azonosítják, és a feliratmező fölé helyezett darabjegyzék közli megnevezésüket, valamint legfontosabb jellemzőiket. Először a fontosabb, nagyobb öntött és forgácsolt darabokat soroljuk fel, ezt követik a kisebb, de nem szabványosak, majd a kereskedelmi forgalomban beszerezhető és a szabványos gépelemek, külön csoportosítva az egyes fajtákat. A darabjegyzék készülhet külön A 4 nagyságú lapon is, de ekkor a feliratmezőt erre a külön lapra is fel kell rajzolni. A feliratmező és darabjegyzék ne térjen el a tanszék által javasolt formától! A tételek felsorolásának ajánlott rendje: alulról fölfelé. Először a nagyobb öntött és forgácsolt darabok, majd a kisebbek, aztán a kereskedelmi, de nem szabványos alkatrészek, végül a szabványos alkatrészek kerüljenek a darabjegyzékbe. Ne felejtsük el az egyes tételek tömegét feltüntetni, összegüket pedig a feliratmező megfelelő rovatába beírni. A 7 mm magas tételszámokat a rajzra rendezetten, vízszintes és/vagy függőleges vonalak mentén, egymástól lehetőleg azonos távolságra (de nem sorrendben) kell elhelyezni. Meg kell adni a szerkezet befoglaló méreteit, a méretezés vagy ellenőrzés miatt fontos alkatrészek fő méreteit, az egymással azonos névleges mérettel csatlakozó alkatrészek méretét és illesztését (pl. 32 H 7/u 6, 40 H 7/s 6, 12 P 9/h 9, 25 H 7/k 6, 25 H 8/h 7, 42 H 10/d 10, 50 H 11/a 11, az illeszkedés jellegétől függően, és általában alaplyuk-rendszerben. Szabványos alkatrészek mérettűrését nem írhatjuk elő, azonban a velük azonos névleges mérettel kapcsolódó alkatrészek tűrését meg kell adni, ezekre általában a szabványos alkatrész szabványa, vagy gyártójának beépítési útmutatója ad ajánlást. Az illesztés jellege függhet gépelemnek a beépítési helyen várható igénybevételétől (dinamikus hatások), az előírt futáspontosságtól, stb. E szerint reteszek hornyainak vagy csapágyak fészekfuratának tűrését a tervező választja a felkínált értékek közül. (A tényleges tűrésértékek feltüntetése <mm-ben> csak az alkatrészrajzokon szükséges. ) Ha eltérő névleges mérettel csatlakoznak az alkatrészek, de a méretkülönbség kicsi, kiemelt részlettel (hagyományos rajzeszközök esetén esetleg a résméret látszólagos megnövelésével) érdemes segíteni a rajz megértését. A rögzítés és működtetés szempontjából fontos csatlakozó méreteket (és tűréseiket) is meg kell adni. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 48 /50

Gépelemek kenése 6. 5. A méretarány lehetőleg 1: 1 legyen, vagyis természetes nagyságban ábrázoljuk a gépeket és elemeiket. Egy gépelemen található kisebb bemunkálások bemutatására szolgál a kiemelt részlet, amely azonosításakor meg kell adni a nagyítás mértékét is (2: 1, 5: 1, 10: 1, 20: 1, stb. ). Kicsinyített kép készítésekor az 1: 2, 1: 5, 1: 10, …, arányokat használjuk! Az áttekinthetőséget segítjük, ha A 1 -es méretű rajznál nagyobbat nem használunk. Ha az összetartozó vetületek külön lapra kerülnek, gondoskodni kell a vetületek azonosításáról. Meg kell jelölni, hogy hol található a kijelölt vetület, illetve azt is, hogy melyik lapon jelöltük ki a vetületképzést. Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 49 /50

Gépelemek kenése 7. A felhasznált irodalom [1] Oulsnam, S. R. & B. G. Brothers, Engineering Laboratory Work (Part 1), Cleaver-Hume Press LTD, London, 1960, 141 p. [2] A csavarorsós emelő gyártójának ismertetője a szerszámról [3] Németh Géza, Táblarajzok Gépelemek I. tárgyból gépészmérnök hallgatók tantermi gyakorlatain a 2010/2011 tanév 1. félévében. [4] Szabványok – anyagszabványok, … Németh Géza 2019. 08. 28. Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék 50 /50