Az zleti terv 1 Meghatrozsa a vllalkozsok jvbeni

Az üzleti terv

1) Meghatározása: a vállalkozások jövőbeni elképzeléseit foglalja össze, és az elképzelések megvalósítási lehetőségeit elemzi. 2) Céljai: - bemutatnia a vállalkozást, annak folyamatos működtetését, a sikeressé válásindokait; - a dokumentumon keresztül egy adott ötlet eladható legyen.

3) Lényege: - írott útmutató a vállalkozás üzemeltetéséhez; - tartalmazza a rövid- és hosszú távú üzleti stratégiákat; - meghatározza a vállalkozás célkitűzéseit, az eléréshez szükséges eszközöket és azok forrásait; - kidolgozza az üzleti vállalkozás részleteit, működési metodikáját, valamint ütemezi a legfontosabb eseményeket; - segíti az alkalmazottakkal való jobb kommunikációt, információáramlást; - lehetővé teszi az üzletmenet kontrolját; - rámutat a kulcsfontosságú kérdésekre, így lehetővé teszi az azokra való felkészülést.

4) Készülhet: - belső vállalati célokra, - külső befektetők számára. Az üzleti tervet úgy kell felépíteni, hogy az kielégítse azok igényét, akik számára készül!

5) Üzleti terv felépítése Bevezető Első része: - a vállalkozás megnevezése, jogi formája; - milyen termékek előállításáról, illetve szolgáltatások nyújtásáról van szó. Második része: - a vállalkozó képzettsége, szakmai múltja, megszerzett gyakorlata, tapasztalata; - a vállalkozó társai, beosztottjai. Befejező része: - a tevékenység folytatásának helye; - székhely és telephely kérdése; - rendelkezésre álló ingatlanok, gépek, berendezések.

5) Üzleti terv felépítése Összegzés Meghatározása: az üzleti terv tartalmának rövid összefoglalása, amelyből a vállalkozás tevékenysége, az üzleti terv tartalma nagyvonalakban megismerhető. Tartalma: - a vállalkozás alapvető üzleti célja, tevékenységi köre; - a termék versenyelőnye; - a jelenlegi piaci helyzet és a piaci tendenciák összefoglalása; - a marketingstratégiára vonatkozó alapvető megfontolások; - kik a vállalat kulcsemberei és miben áll a felelősségük; - a tőkeszükséglet megjelölése és annak tisztázása, hogy mekkora külső forrás bevonására van szükség; - a bevonásra kerülő tőkét mire használjuk fel.

5) Üzleti terv felépítése A vállalkozás leírása Ebben a részben kell leírni: - a vállalkozás múltját; - a vállalkozás jogi formáját; - a termékek és szolgáltatások bemutatását; - a termékek tartalmaznak-e szabadalmat vagy kereskedelmi védjegyet; - a vállalkozás helyét; - épületek, berendezések állapotát; - épületek, berendezések tulajdonjogait; - a telephely és felszerelések alkalmasságát a vállalkozás szempontjából; - a vállalkozás működtetéséhez szükséges alkalmazottak szakképzettségét, létszámát.

5) Üzleti terv felépítése A vállalkozás szervezete Részei: - a cégnél munkát is vállaló társtulajdonosok, a vezető funkciót betöltő alkalmazottak, a külső tanácsadók és a cégnél munkát nem vállaló társtulajdonosok rövid szakmai jellemzése; - vezetői szerepkörök, felelősségi területek; - a tulajdonforma leírása; - a tulajdonviszonyok részletezése; - személyzeti politika és stratégia; - munkaszerződés elvei, átképzési és továbbképzési célok leírása; - bérezési és egyéb ösztönzési rendszer; -banki aláírói jogkörök.

5) Üzleti terv felépítése Marketing terv Meghatározása: lényegében egy térkép, amely megmutatja, hogyan érhető el a fogyasztó, illetve milyen termékkel, szolgáltatással és értékesítési formával lehet a vállalkozás nyereséges. Lehetséges felépítése: - a piaci igény és a cég lehetőségeinek vázolása; - a kereslet, a célpiacok, a piaci szegmensek leírása; - a konkurencia és egyéb külső tényezők hatása a cég működésére; - a marketingstratégia bemutatása; - az értékesítés prognosztizálása; - árak és értékesítési csatornák; - értékesítésösztönzés; - marketing költségvetés.

5) Üzleti terv felépítése Működési terv Meghatározása: az átfogó üzleti terv fontos része, mert segít megtervezni a termék előállításának, vagy a szolgáltatás nyújtásának módját, mikéntjét. Összeállításánál figyelembe veendő szempontok: - telephely leírása, - a munkaterület költsége, - a telephely megközelíthetősége, - egyedi vagy sorozatgyártás kérdése, - gyártóeszköz igény, - munkaerő, - nyersanyagok, - szállítás, - közműigények, - környezetvédelmi és egyéb hatósági rendelkezések.

5) Üzleti terv felépítése Kockázatbecslés Leggyakoribb kockázati tényezők: - vagyonkár, - üzleti lopások, - pénzügyi nehézségek, - piaci kockázat, - szállítási veszteségek, - minőségromlásból adódó veszteségek. A kockázat kezelésének lehetséges módszerei: - a kiváltó okok megelőzése, illetve megszüntetése, - biztosítás, - szakértők alkalmazása.

5) Üzleti terv felépítése Pénzügyi terv Részei: - árbevételi terv, - költségterv, - eredményterv, - pénzáramlási előirányzat (CASH-FLOW), - a mérleg, - a nyereség- és veszteségszámítás, - a likviditási terv, - a fedezeti pont becslése.

A pénzügyi terv az eddig elvégzett tervezőmunka eredményeinek összefoglalásaként egy előrejelzést ad a cég tervezett pénzügyi tevékenységeiről. A pénzügyi tervezés a vállalkozás vagyoni helyzetének, fizetőképességének alapvető dokumentálása. Az itt hozott döntések a cég pénzügyi előrejelzései. Feladata az is, hogy meggyőzze a befektetőket az üzleti elképzelés helyességéről, a tőkebefektetés biztonságáról. A terv a már elkészült marketing-, értékesítési- és működési terv adataira épül. Így a teljes elkészített terv támpontként szolgál a vállalat jövőbeni menedzseléséhez, vezetéséhez, valamint a befektetői tőke bevonásához is nélkülözhetetlen, mert lehetővé teszi a befektetők megnyerését.

Részei: - árbevételi terv, - költségterv, - eredményterv, - pénzáramlási előirányzat (CASH-FLOW), - a mérleg, - a nyereség- és veszteségszámítás, - a likviditási terv, - a fedezeti pont becslése.

Az árbevételi tervet az üzleti vállalkozás első, illetve első három évére célszerű elkészíteni. Az első üzleti évre a bevételeket havi bontásban kell elkészíteni. Viszonylag nehéz megjósolni, hogy az üzleti partnerek milyen ütemezéssel teljesítik fizetéseiket, valamint előre nehezen valószínűsíthető az értékesítés alakulása. Ezért némi rátartással kell számolni. Az első három évre szóló árbevételi terv sémája:

Árbevételi terv

Megnevezés A fejlesztés éve 1. év 1. Anyag jellegű ráfordítások ebből: - anyag - alvállalkozói teljesítés 2. Személyi jellegű ráfordítások ebből: - bérköltség - személyi jellegű kifizetés - TB 3. Értékcsökkenési leírás 4. Egyéb költségek 5. Egyéb ráfordítások ebből: - céltartalék - késedelmi pótlék, bírság 6. Pénzügyi műveletek ráfordításai 7. Egyéb költségek összesen KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN ( 1+2+3+4+5+6+7 sor ) 2. év 3. év

Az eredménytervben és az eredményfelhasználási tervben kell a vállalkozás jövedelmezőségéről átfogó értékelést adni. A pénzügyi információknak ki kell terjedniük a bevételi forrásokra, az értékesítéssel összefüggő költségekre és valamennyi más működési költség előrejelzésére. A ráfordítások között célszerű külön tervezni az értékesítéssel összefüggő közvetlen költségeket és külön a többi működési költséget.

Megnevezés 01 Értékesítés nettó árbevétele 02 Egyéb bevételek 03 Az értékesítés közvetlen költségei 04 Az értékesítés közvetett költségei 05 Egyéb ráfordítások A AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (01+02) - (03+04+05) 06 Pénzügyi műveletek bevételei 07 Pénzügyi műveletek ráfordításai B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE + ( 06+07 ) C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A+B) 08 Rendkívüli bevételek 09 Rendkívüli ráfordítások D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ( 08 - 09 ) E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ( C + D ) 10 Adófizetési kötelezettség F ADÓZOTT EREDMÉNY + ( E -10 ) G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (= F ) ( 11+12+13 ) EREDMÉNY-FELHASZNÁLÁSI TERV 11 Osztalék (tervezett) 12 Fejlesztésre 1. év 2. év 3. év

Pénzáramlási előirányzat (CASH-FLOW) a pénzáramláspénzforgalom a tényleges pénzkiadások és pénzbevételek egyenlege. Ez az egyenleg nem azonos a vállalkozás által kimutatott nyereséggel, amely az értékesítés árbevételeinek és költségeinek a különbözete. A nyereség kimutatása még nem azt jelenti, hogy a vállalkozásnak pénztöbblete van. Az értékesítés ugyanis nem feltétlenül jár együtt azonnali pénzmozgással, mert lehet, hogy a befizetés később következik be. Vannak olyan pénzkiadások, amelyek nem tartoznak a működési költségek közé (pl. hiteltörlesztés), és bizonyos működési költségek nem jelentenek pénzkiadást (pl. amortizáció). Az új vállalkozásoknak az első 12 hónapra havi bontásban feltétlenül meg kell terveznie várható pénzforgalmát. A pénzforgalom előrejelzésénél ki kell térni a kezdő pénzkészletre, a jövedelemterv alapján havi bontásban a bevételekre a befizetések várható idejének figyelembevételével, valamennyi kifizetésre a felmerülés várható időpontja alapján. A kezdeti külső források igénybevételéhez (a vállalkozás likviditásának megítélése miatt) - főleg a bankok - nem csak havi bontású, hanem legalább 3 évre előrevetített pénzáramlási tervet is kérnek.

Pénzáramlási előirányzat (CASH-FLOW),

A mérleg segítségével a tőkebefektetők bepillantást nyerhetnek a vállalat vagyoni helyzetébe, és megismerhetik, hogy a finanszírozási eszközökből milyen hányadot képvisel a saját tőketulajdon. A mérleg egy adott, pillanatnyi állapotot tükröz. Következtethetünk belőle a vállalat méreteire, eszközeire stb. , de nem ad információt arról, hogyan alakul a vállalat eredménye dinamikájában. A mérleg tartalmilag a vagyonnak és a tőkének egy meghatározott időpontra vonatkozó összeállítása. Formailag egy olyan kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalon az Eszközöket (Aktívákat), másik oldalon a Forrásokat (Passzívákat) tartalmazza. A két oldal egyezőségét a Mérleg szerinti eredmény beállítása biztosítja.

Sor- A tétel megnevezése szám 01 I. Immateriális javak 02 II. Tárgyi eszközök 03 III. Befektetett pénzügyi eszközök 04 A. Befektetett eszközök összesen (1 -3 sorok) 05 I. Készletek 06 II. Követelések 07 le: még el nem számolt ÁFA 08 III. Értékpapírok 09 IV. Pénzeszközök 10 B. Forgóeszközök összesen (5+6+8+9 -7) 11 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (4+10) 12 I. Jegyzett tőke 13 II. Tőketartalék 14 III. Eredménytartalék 15 IV. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény 16 C. Saját tőke összesen (12 -15. sorok) 17 D. Tartalék 18 E. Céltartalékok 19 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 20 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 21 le: levonható ÁFA 22 23 F. Kötelezettségek összesen (19+20 -21) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (16+17+18+22) Előző év év korrekciója Tárgyév

• A fedezeti pont becslése új vállalkozás indításánál jelentős, mert megállapítható, hogy a vállalkozás mikor ér el először nyereséget. • A fedezeti pont az értékesítésnek az a volumene, amely mellett a vállalkozás még nem termel nyereséget, de már nem is veszteséges. Megmutatja, hogy a vállalkozásnál a teljes bevétel mekkora eladott mennyiségnél fedezi az összes költséget.

Fedezeti diagram