A novellaelemzs szempontjai A mfaj meghatrozsa mfaji jellegzetessgek

A novellaelemzés szempontjai

A műfaj meghatározása, műfaji jellegzetességek vizsgálata • rövid, prózában írt kisepikai műfaj • a szó eredeti jelentése: ’újdonság’ (olasz). Boccacciótól ered • egyetlen rövidre fogott, tömören előadott eseményt mond el • általában egy főszereplője és viszonylag kevés mellékszereplője van • gyakran egy fordulópontot mutat be a főhős életéből • cselekménye általában egy szálon fut • rövid idő alatt, kevés helyszínen játszódik • szerkezete zárt, feszes, nem enged meg felesleges kitérőket

• A novella fikció – a szöveg az író céljának megvalósulása • A szerző elsődleges célja, hogy elgondolkodtasson • Az írót foglalkoztatta egy probléma és átadja az olvasónak továbbgondolásra

Bevezetés • A szerző korának társadalmi jellemzői – ha van róla információd • Korstílus, stílusirányzatok jellemzése • A szerző főbb művészeti törekvései (témái, stílusa, újításai, személyisége, gondolatkörei) – NEM életrajz • Frappáns nyitány – milyen kérdést jársz körül? , milyen szempontból fogsz beszélni a novelláról? (gondolatébresztő kérdés, idézet) • Min. 5 sor, max. fél oldal

Tárgyalás • A mű helye az alkotó pályájában (témavilág, művészi törekvések a szerző adott korszakában) • A mű műfaja és témája (műfaj definíciója) • A mű ihlető élménye, keletkezési körülményei • A szerző feltételezett célja, a mű legfontosabb mondanivalója • Az alkotás általános hangulati hatása (pl. patetikus, tragikus, groteszk, meghökkentő, elgondolkodtató, ironikus, szatirikus, derűs stb. )

Tárgyalás 2. • A cím értelmezése – mit sugall, milyen előzetes elképzeléseid voltak a műről csak a cím alapján? Mit tartalmaz (téma, idő, helyszín, szereplők, kulcsfogalom stb. megjelölése)? Van-e jelképes értelmezése? Hogy változik a jelentése a mű olvasása során?

Tárgyalás 5. – Tér és idő • Térszerkezet: Hol játszódik a mű? Van ennek jelentősége? Konkrét hely vagy akárhol lehetne a térképen? Ha konkrét hely, szimbolizál-e valamit? (sziget, nagyváros stb. ) Változik-e? Hány van belőle? • Az időszerkezet: Mikor történik az esemény? Konkrétan meghatározható –e? Mennyi idő leforgása alatt történnek a fordulatok? Milyen napszakban/évszakban/történelmi korban? Van-e ennek jelentősége? Változik-e? Értelmezhető-e jelképesen?

Tárgyalás 6. - Elbeszélésmód • E / 1. vagy E / 3. a narrátor? Ha E/1. , akkor a szerző tudatosan az egyik szereplő szubjektív szemszögéből szándékozik megszólalni. Miért? Ha E/3. , akkor objektívebb hangnemre számíthatunk. Itt a szerző szándékosan hallgat el dolgokat, mesél el másokat: mit hallgat el? Miért? • Mindentudó-e? • Megjelenik-e a szövegben szereplőként vagy megfigyelőként? • Megszólítja-e az olvasókat? Együtt tud érezni az olvasó a narrátorral? Osztja a véleményét? • Kifejezi-e véleményét, értékelését; azonosul-e valamelyik szereplővel?

Tárgyalás 7. • A mű szerkezeti felépítése (szerkezeti felosztás hangulati vagy gondolati szempontjainak megnevezésével, pl. időbeliség, oksági viszony, téma- és hangulati váltások) • Szerkezeti egységenkénti nyomozás a többletjelentés után

Tárgyalás 8. • A szerkezeti egységek egymáshoz való viszonya (ellentétek, párhuzamok, a feszültség fokozása, feloldása stb. ) • Kerüld az epikus mű cselekményének részletes ismertetését! (NEM te írod a kötelezők röviden következő kötetét)

Tárgyalás 9. - Szerkezet • Expozíció: Kit ismerünk meg a műben, milyen helyzetben? Milyen lelkiállapotból indul a történet? Mikor történik? • Bonyodalom: Mi billenti ki kezdeti statikus helyzetéből a szereplők viszonyát/főszereplő lelkiállapotát/a történet menetét? • Kibontakozás: a bonyodalom nem mindig tragikus, lehet teljesen egyszerű emberi választási helyzet is, de a történet hosszasan foglalkozik vele ebben a részben – ez a belső folyamat kihat kapcsolatainkra, terveinkre, cél: elgondolkozzunk rajta

Tárgyalás 10. - Szerkezet • Tetőpont: a fokozódó feszültség eljut egy pontra, mikor lépni kell, fordulat áll be a cselekményben • Megoldás: Hogyan zárul a történet? Valóban lezárul a cselekmény annál a pontnál, ahol az író elhallgat? Maradnak súlyos kérdések? • Az elbeszélő, leíró, párbeszédes részek aránya – az általuk kiváltott hangulati vagy gondolati hatás

Tárgyalás 11. - A szereplők bemutatása, jellemzése • Hogyan jellemzi az író hőseit? (Pl. a narrátor írja le, jellemzi őket; vagy a cselekmény és a párbeszédek mutatják meg jellemvonásaikat. ) • Mennyire pontos az ábrázolás lélektanilag? • Ki kivel áll ellentétben? Mi a kiinduló szituációban, hogyan fordul át valami egészen másba? Milyen viszonyban állnak egymással a szereplők? Ki mit képvisel (nézetben, karakterben, életvitelben)? Hogyan változik meg a kapcsolatrendszer a mű végére? Konfliktusok eredete, fokozódása, oldódása. • A főhős tetteinek mozgatói

Tárgyalás 12. - Motívumok, szimbólumok a műben • Kulcsmotívumok: vannak-e visszatérő tárgyak, gondolatok a történetben? Vajon van-e jelentősége annak, hogy pl. a főszereplő orvos? Mit sugall ez a foglalkozás? Miért éppen ezt a szakmát adta hősének az író? Vane jelentősége a neveknek? (beszélő nevek) • jelképes tárgyak • ismétlődő események • színszimbolika

Tárgyalás 13. - Stílusirányzat meghatározása, hangnem, nyelvezet • Pl. romantikus, realista, szecessziós, szürrealista, futurista, expresszionista stb. vonások a műben • Hangnem: pl. patetikus, ünnepélyes, fennkölt / ironikus, gúnyos / tárgyilagos / közvetlen, tréfás / komor, nyomasztó / melankolikus, elégikus stb. • Nyelvezet: milyen stílusértékű szavakat használ? (választékos – közönséges – naturális stb. )

Tárgyalás 14. – Állapotváltozások • Mi volt a kiinduló helyzet, és hova futtatta ki a szerző a mű végére? Hogyan rendeződtek át az erőviszonyok, a szereplők kapcsolatai? Kinek változott meg a világnézete? Kinek alakult át talán az egész élete? A novella hatására az olvasó lelkében is fordulat következhet be – más megvilágításban látunk egy problémát, elgondolkozunk, mi mit tettünk volna, kivel tudunk azonosulni • A mű végkifejlete, értelmezése, üzenete

Befejezés • Tömör összegzés, tanulság levonása, konklúzió a mai kor embere számára, általános emberi tapasztalatok rögzítése • A bevezetésben feltett kérdésekre adott válaszok summázata • A mű fogadtatása • A téma továbbélése a más alkotók vagy más művészeti ágak alkotásaiban (esetleg különbségek és azonosságok) • A szerző későbbi útja az elemzett mű megalkotása után • Személyes vélemény, de maradj tárgyilagos, objektív (Kerüld a szerintem kezdetű mondatokat!) • Hatása ránk • Külön bekezdés, min. 5 sor, max. fél oldal

Milyen mesei hagyományokra épül Az utolsó mese? Lehet-e egy mese a műfaj utolsó megnyilatkozása? Értelmezze Ottlik Géza írását! Kifejtésében vizsgálja a cím és a mesei motívumok szövegbeli jelentését is! 1. 2. 3. 4. Milyen mesei hagyományokra épül – Milyen, más mesékből ismert fordulatok, események fordulnak elő Ottlik meséjében? Értelmezze Ottlik írását – Mi a mese másodlagos jelentése, mi a mese lényegi mondanivalója számomra? Vizsgálja a cím szövegbeli jelentését – Mit jelent a cím az adott szövegben? Vizsgálja a mesei motívumok szövegbeli jelentését – A mesék szokásos fordulatainak, eseményeinek mi a másodlagos, lényegi jelentése; milyen, a megszokottól esetleg eltérő jelentéssel bírnak?

• • 1. Aláhúzod a részfeladatokat 2. Megszámozod 3. Külön kiírod 4. Átfogalmazod

Kosztolányi érett novellaírói korszakának terméke a Latin arcélek ciklus. Ennek egyik darabja a Paulina című rövid történet, amelyet „igazság-novellának” is neveznek. Elemzői szerint az alkotás el is tér a novella műfaji hagyományaitól. Értelmezze Kosztolányi Dezső Paulina című alkotását! Milyen erkölcsi kérdéseket vet fel Kosztolányi műve? Hogyan jeleníti meg, hogyan jellemzi szereplőit a szerző? Vizsgálja meg az elbeszélői-szerzői nézőpontot és a mű szerkezeti felépítését! 1. 2. 3. 4. 5. 6. értelmezze Kosztolányi alkotását – másodlagos értelme milyen erkölcsi kérdések vannak a műben hogyan jeleníti meg szereplőit a szerző (milyen írói, nyelvi eszközök segítségével ábrázolja őket) hogyan jellemzi szereplőit a szerző (írói eszközök) az elbeszélői-szerzői nézőpont (az elbeszélő, vagyis a narrátor, a történeten belül vagy kívül helyezkedik-e el, mindent tudó elbeszélő vagy az elbeszélő is csak egy szereplője a történetnek) a mű szerkezeti felépítése (bevezetés, tárgyalás, befejezés megléte, egymáshoz való viszonya, expozíció, bonyodalom stb. )