Fldrajz tantsa XI l Ellenrzs lrtklels l Osztlyozs

Földrajz tanítása XI. l. Ellenőrzés lÉrtéklelés l. Osztályozás

Ellenőrzés l Az ellenőrzés és a vele kapcsolatos értékelés az oktatási folyamat igen problematikus területe. 1960 -as évek eltörölték a „számonkérés” fogalmának használatát, helyébe az ellenőrzés lépett. Ellenőrzés funkciói: l feltárni a tanulók ismereteinek és készségeinek szintjét, visszajelzést adni l rendszeres munkára ösztönözzön (feltétele: az ellenőrzés rendszeressége) l „önellenőrzési funkció” (az esetleges sikertelenség oka mi lehet: kellően át nem gondolt tananyag feldolgozás, nem kellően rögzített ismeret stb. ) l jól szervezett szóbeli felelet a többi tanulónak ismétlés. l

Az ellenőrzés…. l l l Az ellenőrzés ne nyúljon hosszúra, ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy a teljes tk. -i egységet végig mondja a tanuló…. . 2 -3 perc alatt kiderül, hogy jól felkészült-e vagy sem… Órára készüléskor a feleltetést is tervezni kell: kérdéseket és a felelők személyét (feleltetési terv segítségével elkerülhető, hogy egyes tanulók hosszú időn keresztül kimaradjanak az ellenőrzésből). A felelő kérdéseit előre fogalmazzuk meg! Ne improvizáljunk! RÉTEGFELELTETÉS szükséges: a földr. ismeretek különböző elsajátítási mélységeit (topográfiai ism. térképi megmutatása -> ráismerés szintje, ország gazd. jellemzése > reproduktív, ismeret szintje, számítási feladatok -> alkalmazás szintje) A különböző osztályzatok nem azonos értékűek -> súlyozott átlag. (a nehezebb tanulói teljesítményeket pl. témazáró kétszeres értékkel vesszük figyelembe) Rétegfeleltetéshez osztályzatgyűjtőre van szükség.

l l Ellenőrzés ne legyen kiszakítva az oktatási folyamatból, nem az óra legfontosabb része! Az óra célja nem az otthon tanultak ellenőrzése és az új lecke feladása. Megfelelő légkör! Ellenőrzés lehet DIREKT (pl. szóbeli ellen. ) és INDIREKT (pl. óra eleji beszélgetés) módon szervezett. A korszerű oktatásban fokozódik az indirekt ellen. Módszerek alkalmazása: a tanulónak nem kell arra figyelnie, hogy őt ellenőrzik, kiküszöbölhetők a pszichikus hátrányok. A direkt módon szervezett ellenőrzésnek ne legyen célja a „tettenérés” ill. a „nem tudás bizonyítása”.

Ellenőrzés módjai: l A/ l l l Direkt Indirekt B/ l l l Szóbeli Írásbeli gyakorlati

Szóbeli ellenőrzés l l l Leghagyományosabb ellenőrzési mód, számos előnnyel, hátránnyal. „A feleltetés külön rész az oktatási folyamatban? ” Moszkalenko (1960 -as évek) vizsgálataiban az ellenőrzést a teljes oktatási folyamatra kiterjeszti. Két típusa: l l Egyéni szóbeli ellenőrzés Frontális szóbeli ellenőrzés (Módszere az ellenőrző beszélgetés: a feltett kérdésekre a tanulók a helyükön válaszolnak)

Egyéni szóbeli ellenőrzés l l l l Előnye, hogy a tanár – tanuló közvetlen, élő kapcsolatban van. A tanuló a tanár és a társak viselkedéséből le tudja mérni felelete értékét, helyesbíthet, korrigálhat. A tanár megismeri a tanulók személyiségét, logikáját, szóbeli kifejező képességét stb. A kérdést először mindig az egész osztályhoz intézzük! Az ellenőrzés ne fajuljon a tanár-diák párbeszédévé! Törekedjünk néhány perces összefüggő válaszokat elérni! Ne vágjunk közbe kérdésekkel, a kisebb pontatlanságok észrevétele ellenére hagyjuk tovább beszélni, csak a végén észrevételezzük azokat! Gyakori rákérdezés -> „vallató feleltetés” -> számonkérés -> stressz állapot!

KÉRDÉSEK: Legyenek egyértelműek, előre megfogalmazottak (nem jó: „Tóth Tibi elmondja nekünk, mit tanult Ausztriáról? ”) Ne a mechanikus leckefelmondás, reprodukció legyen a cél. l (Nem jó: Mit tudsz a…… l Jó: Hasonlítsd össze a …. . l Nem jó: Jellemezd a szavanna éghajlati területet! l Jó: Válaszd ki a diagrammok közül a szavanna éghajlati területre jellemzőt, és segítségével jellemezd az éghajlati terület sajátosságait!)

Nagy Ferenc kísérlete, 1976 l l Az egy tanórán feltett kérdések száma 14170 között! Átlagban 77 db/tanóra! A kérdések 91%-a nem tervezett, improvizatív! A feltett kérdések csupán 30%-a gondolkodtató!

Írásbeli ellenőrzés Típusai: írásbeli felelet, tudásszintmérő feladatlap Írásbeli ellenőrzés előnyei: l sok tanuló ellenőrizhető egyszerre l több pontosságot, pontosabb fogalmazást igényel l objektívebb l önállóan kell dolgozni (nincs visszajelzés)

Írásbeli ellenőrzés Tervezése l Meghatározzuk a tananyag ellenőrizendő tudáselemeit (item) (törzsanyag? !) l megtervezzük, hogy mely tudáselemet milyen ismeretelsajátítási szinten kérjük: ráismerés, megnevezés, reprodukció, alkalmazás l kiválasztjuk a megfelelő ellenőrzési módot, ill. feladat típust l Fontos! Az ellenőrzésre csak olyan feladat típus használható, amely már ismert a tanulók előtt! l Szimultán ellenőrzés lehetősége!

Feladatlap összeállítása l l l Fő szempont, hogy mindig az ellenőrizendő ismeret, vagy jártasság sajátosságainak leginkább megfelelő feladat típust válasszuk: Fogalmak, tények ellenőrzése: egyszerű választás, hibakutatás, kiegészítős feladatok, rajzos feladatok, felelet alkotás…. Regionális földrajzi ismeretek ellenőrzése: többszörös választás, asszociációs feladatok, rajzos feladatok… Földrajzi objektumok térbeli elhelyezkedésére vonatkozó ismeretek ellenőrzése: térképhez kapcsolódó rajzos feladatok. . Összefüggések ismereteinek ellenőrzése: reláció analízis, asszociációs kérdések, felelet alkotás hosszú válasszal, esszé….

ÉRTÉKELÉS Az értékelés két részfolyamatra osztható: l Adatgyűjtés l Adatok interpretálása (osztályozás) Az adatgyűjtés pontosságát sok tényező befolyásolja (pl. a feleltetés sokkal szubjektívebb, mint a feladatlapos ellenőrzés. ) Adatgyűjtés pontossága – két feltétel teljesülését várjuk el: l l érvényesség v. validitás megbízhatóság v. reliabilitás

Validitás, reliabilitás

Az ellenőrzés, értékelés megbízhatóságát számos tényező befolyásolja: l l l A szóbeli értékelés és írásbeli feleletnél a nyílt végű kérdések a szubjektivitás melegágyai… Starch és Elliott kísérlete: ugyanazon írásbeli dolgozatokat különböző tanárok értékelték (0 -100 pont között adható pontok). 28 -29 pontos eltérések jelentkeztek! Befolyásolják az eredményt az ellenőrzés körülményei is: tudják-e a tanulók, hogy osztályzatot kapnak a munka végén, vagy sem? Milyen az osztályterem klímája? Mennyire zajos a terem? Milyen minőségűek az írásbeli dolgozat ábrái a fénymásolaton? Stb.

Minden egyéni teljesítmény két tényezőtől függ: M=V+H, ahol l M=mért teljesítmény V=valóságos teljesítmény H=hibafaktor.

A hibafaktor két típusa: l l szisztematikus hiba (validitás) random hibák (megbízhatóság) (pl. milyen az osztály terem klímája, zajos-e, milyenek a dolgozat fénymásolt ábrái, vannak-e kétértelműen megfogalmazott kérdések, kialudta-e magát a tanuló stb. )

Értékelés funkciói: l l l helyzetfeltáró v. diagnosztikus értékelés (cél a tanuló előzetes tudásának felmérése) formatív értékelés (a tanítási folyamat állandó kísérője, a nehézségek, tanulási hibák feltárására irányul) lezáró – minősítő értékelés (a tanulási folyamat egyes szakaszainak lezárásakor)

Az értékelés – mérés viszonyítási alapja lehet: l l kritérium referenciájú mérés (a tanulási követelményekből indul ki, a teljes elsajátítás 100 %, ahhoz viszonyít) norma referenciájú mérés (egy kiválasztott populáció átlagához viszonyít) Erre akkor van szükség, ha a tanulók teljesítményét más, velük hasonló korú gyerekek teljesítményével akarjuk összevetni.

A tanári értékelés gyakran a mindenkori osztályátlaghoz idomul (nem szándékosan) l l l A jobb osztályokban szigorúbb, a gyengébbekben liberálisabb az osztályozás. +: lehetséges legjobb, -: legrosszabb teljesítmény A téglalapok a két osztály teljesítményének eloszlását mutatja. V 1 A osztályban közepes, B osztályban jó minősítést kap.

l l l Az értékelés relativitása nem szándékosan alakul ki. Látható jelei: a tanuló új iskolába megy, megváltoznak ugyanazon tudás mellett a jegyei. Manapság „tudás centrikusság” helyett „jegy centrikusság” jellemző! Szülők nem azt kérdezik „mit tanultál? ”, hanem, hogy hányast kaptál?

Osztályozás l l l „Az értékelés, osztályozás az egyik legfontosabb nevelőeszköz a pedagógus kezében. ” ? ? ? „A gyengén motivált emberek úgy tanulnak, ahogy értékelik, és nem úgy ahogy tanítják őket. ” „Az osztályozás része a személyiség fejlesztésnek. ” Gyökerei: Crow, Strang (1950 -es évek) amerikai neveléslélektan. Az osztályozásnál nem csak az ismeret lemérése a cél, hanem az egész személyiség megítélése (önmagához képest mit nyújt), s az értékelésnek ily módon nevelő hatást kell kifejtenie. ” A jó tanár akkor értékel szakszerűen, ha minden alkalmat megragad a pozitív értékelésre! Hurlock (1925) kísérletében kimutatta, hogy az elismerő – buzdító értékelés sokkal ösztönzőbben hat, mint a korholó – szidalmazó hangnemű értékelés.

Érdemjegy funkciója l l l Mérlegelni kell a tanuló szorgalmát A teljesítményhez befektetett munkáját Aktivitását „Az osztályozás ne az emlékező képességet mérje!” (Kemény Gábor, 1934). Az osztályzat gyakran nem fejezi ki a tanulók igazi értékét, teljesítményét, csak az emlékező képességet méri, nem az intelligenciát és az alkotó gondolkodást.

Az osztályozás pszichológiai hibaforrásai, az értékelést torzító tényezők: l l – A tanárt befolyásolhatja a tanulók iránti rokon- vagy ellenszenve. – A kontraszthatás kiváló vagy nagyon gyenge tanulói produkciók után következik be: egy magas színvonalú feleletet követően a közepes teljesítményt tényleges értékénél alacsonyabbra minősíti a tanár. – A tanár egyéniségéből is fakadhat szubjektivitás. Vannak olyan pedagógusok, akik szeretik a talpraesett, szókimondó gyerekeket, mások ugyanezeket a tanulókat szemtelennek, neveletlennek tartják. – A tanuló fellépése, határozott, magabiztos válaszai kedvező benyomást kelthetnek, míg a reszkető, dadogó diák óhatatlanul a felkészületlenség érzését váltja ki a tanárból.

Az osztályozás pszichológiai hibaforrásai, az értékelést torzító tényezők: l l – A közepesség tendenciája azt jelenti, hogy általában a közepesek vannak a legtöbben, ezért az értékelő könnyebben sorol egy tanulót ebbe a kategóriába, mint a két szélsőbe. – Vannak olyan tanárok, akik feltétlenül ragaszkodnak egy előre elképzelt eloszláshoz (pl. csak egy-két jeles lehet). – Az értékelés objektivitását torzító hibaforrások között szinte leggyakoribb a „halo-effektus” néven ismert jelenség. Lényege, hogy egyetlen benyomás alapján vonunk le – többnyire téves – következtetéseket az egész emberre. A halo-effektusnál az értékelőt külső hatások befolyásolják (pl. a szép beszéd, a tetszetős külalak írásbeli munkák esetében). – Sztereotípián egy tanulóra vonatkozó, többé-kevésbé megváltoztathatatlan ítéletet értenek. Ide tartozik szerintük az első jó vagy gyenge felelet alapján történő „beskatulyázás”

Jegy megállapítása l l l Jeles (5) érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett. Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával eleget tett. Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervben foglaltaknak pontatlanul, néhány hibával eleget tett, de a tanár segítségére (kiigazításra, javításra stb. ) többször rászorult. Elégséges (2) jegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeknek csak súlyos hibákkal tett eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel rendelkezik. Elégtelen (1) jegyet kap a tanuló, ha a törzsanyagból a tantervi követelményeknek tanári útbaigazítással sem tudott eleget tenni, és nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és/vagy készségekkel.

ÉRDEMJEGY MEGÁLLAPÍTÁSA l Frontális írásbeli ellenőrzés feladatlapjainak, témazáró mérőlapoknak osztályozása egyszerűbb, egzaktabb.

Egyes osztályok osztályzatainak szóródását ábrázoló teljesítmény görbék gyakran eltérnek ettől. A görbe futását befolyásolja: l tantárgyi sajátosságok l osztály összetétele l tanár módszertani kultúrája l a tanár ellenőrző, osztályozó „stílusa”. Egyes osztályok teljesítmény görbéinek futásából visszakövetkeztethetünk saját munkánkra, eldönthetjük, osztályozásunk reális-e? Ha a teljesítmény görbe alakja feltűnően eltér az alapgörbétől, kutatni kell az okát.

A C B

Osztályozás nélkül? l l l „Jelenleg általános iskola 4. osztályáig nem kapnak csak szöveges értékelést a tanulók. ” -> 2010 -től megváltozott: ismét lehet osztályozni! Rácz Székely Győző (1970) középiskolában folytatott a jegy nélküli tanítással kapcsolatban kísérleteket. Nagy adminisztrációs teherrel járt, nehéz sablon mentesen végezni. Osztályozás káros hatásai: szorongás, félelem. Oka gyakran a túlzott szülői elvárás, vagy a nem megfelelő tanórai légkör az értékelés alkalmával.