Elvndorls s bevndorls nemzetkzi sszehasonltsban a rendszervltst kveten

Elvándorlás és bevándorlás - nemzetközi összehasonlításban a rendszerváltást követően Magyarországon Hárs Ágnes, Kopint-Tárki Munkaerőpiaci Tükör - 2015 kötet bemutató MTA, Budapest, 2016. június 29.

cél, kérdés, feladat Mekkora a magyarországi elvándorlás - hol a helye a gyorsan megindult kelet-európai emigrációban? Elvándorlás és/vagy bevándorlás lehet-e, van-e Magyarországra és az EU 8 országokba? Fő feladat: a leíró statisztika eszközeivel a magyarországi trendek és arányok bemutatása Kontextus: a rendszerváltással a mobilitást akadályozó adminisztratív korlátok fokozatos leépülése Európa K-Ny régiója között EU bővülés: 2004 (EU 8), 2007 (EU 2) – K-Ny régió közötti fokozatosan szabad munkaerő áramlás A szabad mozgás lehetősége valójában a migráció révén a munkaerő-allokáció szabadságát jelentette az európai egységes munkapiacon a várt magasabb bérek és jobb munkalehetőségek reményében (Harris–Todaro)

adatok, módszer • elvándorlás mérése (EU 8 és EU 2 -ből): gond az adatkorlát • célországok – bevándorlási adatokból tükörstatisztika elvándorlás a fogadó országban megjelenő migránsállománnyal közelíthető • összehasonlíthatóság: elvándorló országonként (célországokból összegzett teljes mátrix) • célországok – EU 15 régióval közelíthető (fő cél) • áramlásokat jól leíró összehasonlítható adatok hiányában az egyes időpontok közötti állományváltozással közelíthetjük (alsó becslés) • külf. regiszter (+ 3 hó-1 év), cenzus, LFS (anonimizált)

az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Az EU– 15 országokban élő EU– 8 + 2 állampolgárok aránya az állampolgárságuknak megfelelő ország népességében (január 1 -re vonatkozó értékek) Forrás: Saját számítások az egyes országokban élő külföldi népesség állampolgárság szerinti Eurostat-adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve.

az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Jól elkülöníthető időszakokra osztható az elmúlt másfél évtized K-Ny vándorlása: • az EU– 8 országok uniós csatlakozást megelőző időszakára (2004 előtt), • a válságig tartó kezdeti gyors migrációs évekre (2004– 2008), • a válságra (2008– 2010) • a német és az osztrák munkapiac megnyitásának időszakára (2010 után). A gyors növekedést a válság rövid időre megtörte, de a folyamatok tartósnak tűnnek, az egyes időszakokban országonként különböző intenzitású volt az elvándorlás

az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Az EU– 15 -ben élő EU– 8 + 2 állampolgárok arányának éves változása az állampolgárságuknak megfelelő ország népességében, január 1 -re vonatkozó értékek Forrás: Saját számítások az egyes országokban élő külföldi népesség állampolgárság szerinti Eurostat-adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve.

Migrációs áramlások iránya és mintázatai 2004 -ben a vándorlás irányát meghatározta: • a csatlakozással megnyíló migrációs lehetőség • a célországok gazdasági vonzereje • regionális hatások. Az Egyesült Királyság (és Írország) gazdasági vonzereje és azonnali megnyitása gyorsan átrendezte az EU– 8 migrációs mintáit. Németország vonzereje elvesztette a korábbi erejét Románia és Bulgária migrációjának lehetősége sokáig a mediterrán régió felé volt nyitott

Migrációs áramlások iránya és mintázata Az EU 15 országába áramló EU– 8 állampolgárok éves létszámváltozása az egyes célországokban, ezer fő, január 1 -re vonatkozó értékek F ő külföldi népesség állampolgárság szerinti Eurostat-adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve

migráció, munkapiac, gazdasági kilátások K-NY migrációt alapvetően munkavállalási cél motiválta • magas munkavállalási hajlandóság és aktivitási ráta A kivándorlást alakító tényezők • az országok közötti gazdasági különbségek alapján az elérhető bérnyereség • a kelet-európai kedvezőtlen munkapiaci helyzet (a munkanélküliség szintje) • gazdasági kilátások (GDP alakulás) • + országspecifikus sajátosságok (Kurekova 2011)

migráció, munkapiac, gazdasági kilátások A migrációs arány, a GDP növekedési ütemének éves változása és a munkanélküli ráta együttes alakulása, százalék Forrás: Elvándorlási arány: saját számítás, munkanélküliségi ráta és a GDP éves változása: Eurostat.

ellensúlyozza-e a bevándorlás az elvándorlást? • Kelet-Európa - az országok többségében a bevándorló népesség aránya alacsony. • Észak- és Nyugat-Európa – régi bevándorló országok a bevándorlás országonként különböző arányú, de minden országban számottevő tartós migráns népesség akkumulálódott • Dél-Európa – új bevándorló országok ~2000 óta változott - gyorsan növekvő bevándorlás • A rendszerváltást követő időszak gazdasági növekedési várakozásai erősítették a Kelet-európai régió országainak migránsokat vonzó képességével és migrációs transzformációjával kapcsolatos várakozást (Arango) – nem valósult meg

bevándorlás – régiók szerint Külföldi állampolgárok aránya a teljes népességben, a 2000 után érkezettek bevándorlása az EU országaiba, 2011 (százalék) Nyugat-Európa 16. 0% 14. 0% Mediterrán Kelet-Európa 2000 után érkezett külföldi állampolgár 12. 0% 10. 0% 8. 0% 6. 0% 4. 0% 2. 0% Forrás: Saját számítások az egyes országok 2011. évi népszámlálás adatai alapján. vé eh nia or És szág z M tor ag s ya zág ro r Le szág tto rs zá Bu g lgá r Lit ia vá n Ro ia Le m ng án ye i lo a rs zá g Cs Sz lo Lu x em bu Au rg sz tr Eg ye Íro ia sü r lt szá Ki rá g Sv lysá éd g or sz ág Dá Ho nia lla Fin ndi a n Né ors m zá g e Fr tor an szá cia g or sz ág Sp an yo l Gö orsz á rö go g Ol rsz as ág zo r Po szág rtu gá lia 0. 0%

bevándorlás és/vagy elvándorlás Külföldi állampolgárok 2000 utáni bevándorlása és a hazai népesség elvándorlása az EU– 8 -ban és az új EU bevándorló országokban, 2011 Mediterrán Forrás: Saját számítások az egyes országok 2011. évi népszámlálás adatai alapján. Kelet-Európa

bevándorlás és/vagy elvándorlás • az elvándorlás mértéke a kelet-európai országok többségében számottevő volt és gyorsan növekedett. • A jelentős mértékű elvándorlás a hazai munkapiacokon hiányt és hazai bérek emelkedését eredményezheti (újabban jelek – lengyel, balti o. vizsgálatok, még újabban Magyaro. ) • elvi lehetőség, hogy a bevándorlás kompenzálja az elvándorlást – de nincs érzékelhető bevándorlás. (menekültválság lehetősége ? ) • A folyamatok együtt járása egyértelműnek látszik: azokba a keleteurópai országokba vándoroltak be komolyabb mértékben, ahol egyébként nem volt elvándorlás (Szlovénia és Csehország ) • Az új befogadó országokba jelentős volt a bevándorlás, és az elvándorlás megállt. A folyamatok nem egyidejűek, a bevándorlás a migrációs transzformációval indult meg, és időlegesen vissza is fordulhat, amennyiben a gazdasági feltételek változnak.