A DIGITLIS TLLS INDIKTORAI NEMZETKZI SSZEHASONLTSBAN KISTTH LAJOS

A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS INDIKÁTORAI NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN KIS-TÓTH LAJOS — RACSKO RÉKA Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet

Tartalom Problémafelvetés Miért szükséges a digitális átállás? Oktatási innovációk modelljei A digitális állampolgárság avagy az egyén kompetenciái Digitális átállás helyzetkép 2016 Elemzési szempontok

Absztrakt Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani. A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene). A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25– 30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”. Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-, és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a Max. Qda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.

Problémafelvetés „[…]annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25– 30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatók lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába. Scheuermann – Pedró, 2009 idézi Molnár Gyöngyvér 2011 http: //4. bp. blogspot. com/-Ywr. Mw 5 ernzg/VP 6 EKu. Os. La. I/AAAAACY/PF 8 t. Zee. ELak/s 1600/ICT_800 x 390. jpg

A digitális átállás definiálása § Az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése és integrálása oly módon, hogy az eszközök és azok virtuális környezetének (applikációk, internet) magabiztos és kritikus és problémacentrikus használata valósuljon meg a tanulás-tanítás, a munka, a kommunikáció és a szabadidő területén. ~ lényegében az elektronikus tanulási környezet fogalma, de nem csak a tanítás-tanulás folyamatában ~ digitális kompetencia fogalma alapján KOMENCZI Bertalan: Elektronikus tanulási környezet. Budapest, Gondolat Kiadó, 2009. ISBN 9789636931575 Kognitív szeminárium sorozat, p. 25. A Kormány 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról http: //www. nyirkarasz. hu/wp-content/uploads/2013/04/Digitalis_atallas_200 px. jpg

MIÉRT SZÜKSÉGES A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS?

Az oktatás és a technológia integrációjának fázisai Curriculum és módszertani elemek kidolgozása Szoftverfejlesztés Hardver • 20. század eleje • mozgókép megjelenése az oktatásban • AV eszközök megjelenése • 3. nemzedék • programozott oktatás eszközei • oktatógépek (ember és gép közötti kapcsolat) révén, a tanuló önállóan tudja a tananyagot elsajátítani • programozott tankönyvek, nyelvi laboratóriumok, az oktatócsomagok • 4. nemzedék • rendszerelmélet (kibernetika) • célok operacionalizálása • eredmények mérése • visszacsatolás Antal Péter, Forgó Sándor (2014): A pedagógus mesterség IKt alapjai. HUNLINE. http: //okt. ektf. hu/data/forgos/file/tananyag/forgo/index. html# Nádasi András: Tartalomszabályozás – a pedagógiai rendszer és a taneszköz rendszerek Könyv és nevelés 2010 4. sz. 29 -39. [elektronikus dokumentum] http: //olvasas. opkm. hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/tartalomszabalyozas

A Moore-törvény azaz az „ötödik paradigma” és Kurzweil-jóslat Moore-törvény http: //moly. hu/system/covers/big/covers_260333. jpg interaktív számítástechnika technológiai szingularitá s "Az evolúció indirekt módon működik: az evolúció létrehozta az embereket, az emberek létrehozták a technológiát, és az emberek most egyre fejlettebb technológiával igyekeznek létrehozni a technológia új nemzedékeit. A szingularitás idejére nem lesz különbség az emberek és a technológia között. Nem azért, mert az emberek mai értelemben vett gépekké fognak válni, hanem mert a gépek az emberek szintjére és azon túl fognak fejl ődni. " – Ray Kurzweil

Logaritmikus ábra az emberiség történelmében bekövetkezett (és Raymond Kurzweil által kiválasztott) kulcsfontosságú események között eltelt idő exponenciális csökkenéséről. CC BY 2. 5, https: //hu. wikipedia. org/w/index. php? curid=43689

A bejegyzett szabadalmak számának változása az USA-ban CC BY 2. 5, https: //hu. wikipedia. org/w/index. php? curid=41572

A jövő iránya az oktatásban § Információ-orientált oktatás (Japán, Dél-Korea) § Alapja minden szinten az infrastruktúra kiépítése (korszerű IKT-eszközök és digitális könyvtárak) Az IKT a társadalom minden területén megjelenik. Ezért egyre fontosabbá válik a gyermekek számára, hogy megszerezzék azokat képességeket, amely révén az IKT-eszközöket megfelelően és proaktív módon használják az információs társadalomban való boldogulás érdekében. Ezen kívül szükség van arra, hogy a tanárok hatékonyan támogassák és megfelelő módszereket alkalmazva elősegítsék a hatékonyabb munkát. A MEXT ezért aktívan részt vesz az IKT iskolai oktatásba történő integrálásában. Olyan oktatáspolitikát képviselnek, amely támogatja a IKT használatát az egész életen át tartó tanulást a széles körű és változatos tanulási lehetőségek megvalósítása érdekében. Forrás: Education in Korea. Ministry of Education. Republic of Korea. 2000 -2001. 16 -31. idézi Ormándi János (2006): Összehasonlító pedagógia : jegyzet a felsőoktatás és a pedagógus-továbbképzés résztvevői számára. SZTE JPTFK Neveléstudományi Kar. ISBN 963 9135 93 3 Information oriented Education. Japán. http: //www. mext. go. jp/english/lifelonglearning/1303773. htm

OKTATÁSI INNOVÁCIÓK MODELLJEI

Time/Qualcomm 2013 mérés az innovációk és a ráfordított befektetések felmérése gazdasági szektoronként

Az oktatás átalakulásának modellje Jövőkép Mesterterv Végrehajtási és fenntartható finanszírozási terv Értékelés és adaptáció Az oktatáspolitikai tervezési modellje, 2011 -13 Forrás: Kárpáti, 20147 DEDE, C. − COBURN, C. − RESEARCHER, H. U. (2003). Rethinking scale: moving beyond numbers to deep and lasting change. Letöltés dátuma: 2015. 09 15. Forrás: Microsoft Partner in Learning: http: //www. microsoft. com/education/demos/scale/index. html

A DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG AVAGY AZ EGYÉN KOMPETENCIA ELEMEI

A társadalom (és az egyének) evolúciója Paradigmaváltások az emberi történelemben Paradigmaváltások egyre rövidebb idő alatt egy időspirálon ábráz By Created by Ray Kurzweil, Kurzweil Technologies, Inc. /Hungarian version made by Cunya a(z) magyar Wikipédia-ról - Ez a fájl ebből származik: Paradigm. Shifts. Frr 15 Events. svg, CC BY 1. 0, https: //commons. wikimedia. org/w/index. php? curid=47366775 By Az Acceleration Studies Foundation (Gyorsulás Kutatás Alapítvány) jóvoltából. A kép John Smart Adapting to the furure (A jövőhöz alkalmazkodva) c. bemutatójából származik. . , Forrásjelölés, https: //hu. wikipedia. org/w/index. php? curid=41247

A kommunikációs képességek konstellációja ELAVULT? Forrás: Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p. 18. http: //www. uis. unesco. org/Library/Documents/wp 08_Info. Lit_en. pdf

Digitális Állampolgárság Digitális jelenlét Digitális életvezetés Digitális produktivitás eszközhasználat egészség értékteremtés hozzáférés énmegjelenítés hatékonyság kommunikáció együttélés tartalomszervezés § § § Emlékezés Megértés Alkalmazás Elemzés Kiértékelés Létrehozás Befogadás Reagálás Értékelés Értékszerveződés Érték alapú viselkedés Ollé, János, és mtsai. Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: Eötvös Kiadó, 2014.

DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS HELYZETKÉP 2016 Forrás: Kemp, Simon (2016): 2016 Digital yearbook : we are social’s compendium of key digital statistics and data points for 232 countries around the world. We are social. URL http: //wearesocial. com/uk/special-reports/digital-in-2016

A digitális teljesítményt mutató pontszámok Digital Economy and Society Index 2015 -DESI EU 2020, I. (2015. 06 24). The Digital Economy and Society Index (DESI). Forrás: http: //ec. europa. eu/digital-agenda/en/des Európai Bizottság. (2015. 02 24). Mennyire digitális országban él Ön? A legfrissebb adatok szerint Európának van még mit fejlődnie. Forrás: http: //europa. eu/rapid/press-release_IP-15 -4475_hu. htm

ELEMZÉSI SZEMPONTOK

A KUTATÁS ESZKÖZRENDSZERE 1. Fogalmi keretek Vizsgált szempontok (változók) Az ETK főbb fogalmi keretei • újmédia fogalma (eszköz, módszer, szemlélet) • ETK fogalmai, fogalmi struktúrája • változás mértéke • változás bekövetkezésének okai • változás élettartama • minek hatására változott • a személyre szabott oktatási környezetek bevezetésének megjelenése • a személyre szabott oktatási környezetek jellemzőinek megjelenése Pedagógiai kultúra, ETK • elterjedésének mértéke • elterjedés módjai • elterjedés hiányának mértéke • elterjedés hiányának okai 2. rész: A bevezetés körülményei, támogatói rendszer (szakmai, anyagi Vizsgált szempontok (változók) Az ETK bevezetésének jellemzői • Oktatási intézmény típusa / foka (Ba; Ma) • projektek időtartama • alkalmazott IKT-eszközök • támogató(k) • pedagógusok felkészítése Állami támogató szervezetek a pilot projektekben • szerepük az ETK fejlesztésében • támogatás jellemzői, minősége • támogatás mértéke • szabályozottság mértéke Tudásbázisok • száma • használat mértéke • használat módja Inkubáció/Támogatás • megléte/jelenléte • módjai • szerveződés mértéke • szerepe • hatása 3. rész: A humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái Vizsgált szempontok (változók) A humántőke • végzettsége • életkora • IKT-felkészültsége, jártassága • motiváltsága • motiválás eszközei • szerepe a projektben • saját módszertan kialakításának lehetősége • szabályozottság mértéke IKT-kompetencia • fogalmi keretei • fejlesztési lehetőségei • mérésének lehetőségei • állami szabályozás mértéke 4. Rész Fenntarthatóság és a kutatások hozadéka és utóélete A kutatás hozadéka, utóélete • kapott eredmények • eredmények utóélete, disszeminációja • tapasztalatok megosztásának módjai Fenntarthatóság • eszközei • sikeressége • metódusok alkalmazói

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!