Eurpai bevndorls Kik jnnek honnan s mirt Szanyi
Európai bevándorlás: Kik jönnek, honnan és miért? Szanyi Miklós MTA KRTK Világgazdasági Intézet
Háttér • A kutatás 2015 őszén az MTA koordinálásával végzett migrációs kutatás részeként történt. • Az egyes régiókkal foglalkozó háttértanulmányokat a következő kollégák készítették: Biederman Zsuzsánna (Szub-Szaharai Afrika) Szigetvári Tamás (Észak Afrika és Közel-Kelet) Novák Tamás (Nyugat-Balkán) Wagner Péter (Közép-Kelet)
Az Európába irányuló migráció hosszú távú okai • • Ma jellemző formáiban is legalább két évtizede zajló folyamat, amely felgyorsult Európa szempontjából fontos térségek: Nyugat-Balkán, Észak-Afrika, Szubszaharai Afrika, Közel- és Közép Kelet Migráció okai: demográfiai okok (Közel-Kelet: 1950 -ben 100 millió, 2010 -ben 350 millió, 2050 -ben 700 millió, Szubszaharai Afrika: 2010 -ben 900 millió fő, 2050 -ben 2 milliárd fő, munkaképes korú lakosság lélekszámának hirtelen emelkedése, elégtelen munkahelyteremtés), éghajlati okok (elsivatagosodás, víz- és élelmiszerhiány), politikai okok (bel- és külpolitikai stabilitás megbomlása, fegyveres konfliktusok, önállóan életképtelen államok jelenléte) Fegyveres konfliktusok által szétrombolt gazdasági kapacitások nem épülnek újjá 2007/9 -es gazdasági válság és recesszió: a dekonjunktúra hatására csökkent a kereslet, beruházások és jövedelmek a kibocsátó országokban, a helyi gazdaság válsága miatt a külföldön foglalkoztatottak hazautalásainak szerepe megnőtt KUMULATÍV VÁLSÁG: számos kibocsátó országban a katonai, politikai és gazdasági stabilitás felbomlása egyidejűleg jelentkezik, egymásra épül a migrációt kiváltó okok szorosan összefüggenek, együttes kezelésük szükséges
Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten Demográfia, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Népesség: 2050 -ig megduplázódik (700 millióra nő). Fiatal népesség: nagy migrációs hajlam Oktatás: fiatalok oktatása széleskörűen biztosított, de az oktatás minősége nemzetközi összehasonlításban nem élenjáró Etnikai konfiktus: - izraeli-arab (palesztin menekültek) - kurdok (török, arab, perzsa többségi országban) Vallási konfliktus: - szunniták és síiták - radikális és mérsékelt szunniták
2. Gazdasági trendek Többnyire alsó-közép jövedelmű országok Elmúlt évtizedek gazdasági növekedése nem fenntartható Alacsony versenyképesség, függés olajjövedelmektől Klímaváltozás hatásai (pl. vízhiány, szárazság) csökkenti a gazdasági potenciált, ez konfliktusforrás lehet a térségben 3. Politikai , társadalmi folyamatok Autoriter rezsimek csökkenő legitimitása Növekvő egyenlőtlenség és korrupció Arab tavaszt követő kaotikus belpolitikai helyzet számos országban (Szíria, Líbia, Libanon, Irak, Jemen) 4. Migrációs trendek, kilátások Politikai és gazdasági kivándorlásra ösztönző tényezők középtávon is fennmaradnak
Migrációt befolyásoló tényezők Afganisztánban • A NATO csapatai fokozatosan kivonulnak, 2015. janua r elseje től már csak mintegy 12000 -15000 NATO-katona Afganiszta nban, akik nem harcolnak, hanem mentorálnak • Ido sebb afga nokban e l a szovjet kivonula s emle ke, ami uta n az akkori ellena lla s jelento sen megero so do tt, e s a Nadzsibullah-rezsim o sszeomlott, az afga n ko zve leme ny ezu ttal is hasonlo forgato ko nyvto l tart • 2015 első félévében az afgán biztonsági erők minden eddiginél jelentősebb veszteségeket szenvedtek • Afgán gazdaság növekvő problémákkal küzd, a NATO-kivonulás katasztrofális eredményekkel járt: A katonai szervezet volt Afganiszta n legnagyobb „megrendelo je”: Kabul lakossa ga nak pl. 90 sza zale ka re szesu lt valamilyen jo vedelemben a fo va rosban tala lhato ba zis, le tesi tme ny mu ko de se re ve n • az 1919 o ta szinte folyamatos polga rha boru s a llapotok lerombolta k me g azokat a szere ny fejlettse gi eredme nyeket is, amelyeket addig ele rt az orsza g.
• • • Migrációt befolyásoló tényezők Pakisztánban és Irán tranzitországszerepe Pakisztán mesterse gesen jo tt le tre to bb etnikai ko zo sse g egy orsza gban to rte no egyesi te se vel, a ko zo s nemzeti o ntudat gyenge Pakisztán leginka bb egy fejlo do vila gbeli orsza gra emle keztet (az egy fo re juto GDP 1270 USD/fo , a lakossa g 12 sza zale ka e l a szege nyse gi ku szo b alatt, a fekete e s szu rkegazdasa g a GDP 30 -50 sza zale ka t adja, e s a lakossa g alig ke t sza zale ka ado zik) A to bbse ge ben szunnita valla su Pakiszta nban az elmu lt ke t e vtizedben jelento sen megero so do tt a (nemcsak) vallási intolerancia, amelynek ko vetkezte ben a síita és ahmadiyya ko zo sse gnek a tagjait-vezeto it rendszeresen e rik – hala los a ldozattal is ja ro – ta mada sok Iránban jelenleg mintegy 2 -3 millió afgán menekült él, fele regisztráltan, fele illegálisan: a meneku ltsta tusz elismere se hez szu kse ges igazola st e vente kell megu ji tani 2003 o ta, de 2007 o ta nem adnak ki u jat az ira ni hato sa gok, ráadásul Ira n nyomást gyakorol az afgán férfiakra: a Szi ria ban folytatott ha boru ja hoz afga n si ita hazara etnikumu katona kat toboroz Irán egyre inkább megnehezíti az afgán menekültek maradását
Migrációt befolyásoló tényezők a Nyugat. Balkánon (1) A Nyugat-Balkán gazdasági folyamatainak hosszú távú kedvezőtlen adottságai (tőkehiány, munkanélküliség); (2) Az európaizációval kapcsolatos nehézségek, s ezekhez kötődően a belpolitikai konfliktusok (alapvetően az EU-tagság perspektívájának gyengesége); (3) A demográfiai folyamatokhoz kötődő gazdasági problémák és erősödő politikai kockázatok; (4) Működésképtelen állami struktúrák (failed states) a térségben (Bosznia-Hercegovina, Koszovó). A jelenlegi migrációs szintek az egyes nyugat-balkáni országokból a közeljövőben (3 -5 éves távlatban) elkerülhetetlenül fennmaradnak, sőt előre nem látható térségbeli politikai események bekövetkezése esetén jelentősen felerősödhetnek egy -egy ország esetében.
Kockázatok Hirtelen migrációs hullámokat kiváltható tényezők (a folyamatosan meglévő viszonylag jelentős migráción túlmenően): • Az albán (és a koszovói) lakosság életszínvonala rendkívül lassan növekszik, vagy éppen stagnál + a demográfiai folyamatok - a térség etnikai összetételének változása növekvő térségen belüli kockázatokkal párosul, ami Macedónia északnyugati részeire is kiterjed. • Bosznia-Hercegovina államiságának problémái az elmúlt néhány évben (alapvetően 2006 -tól kezdődően) egyre erősödő mértékben érzékelhetőek. Az ország esetleges darabokra hullásának esélye az egy évtizeddel ezelőtti helyzettel összevetve számottevő. • Szerbia esetében a kockázatot az esetleges belpolitikai feszültségek növelhetik alapvetően. A szerb belpolitika esetleges változása pedig közvetlen fenyegetést jelenten mind Albánia, mind pedig Koszovó
Migrációt befolyásoló tényezők Afrikában • • Szubszaharai Afrikából évtizedek óta indulnak menekültek Európa felé, azonban 2011 -ig (az Arab Tavasz kezdete) az észak-afrikai rezsimek többé-kevésbé képesek voltak útját állni a menekültáradatnak A Kaddáfi-rezsim bukása után a törzsek milíciákat alapítottak: Nyugat- és Közép-Líbiában 2012 közepe óta gyakorlatilag nincs központi hatalom A csempészhálózatok működését nem akadályozzák, az 1700 kilométeres líbiai tengerpart gyakorlatilag ellenőrizetlen A szubszaharai afrikai országok kivándorlásra ösztönző tényezői: – a jó líbiai munkalehetőségek szűkülése és a fekete-ellenes rasszizmus megerősödése továbbűzi a fekete-afrikaiakat – nincs lehetőség a tisztességes megélhetésre a származási országban – politikai instabilitás (polgárháborúk, bukott államok, krónikus vészhelyzetek) vagy elnyomó rezsimek a kibocsátó országban – változó klíma, elsivatagosodás, természeti katasztrófák – rendkívül dinamikusan növekvő fiatal (a lakosság egyharmada 20 és 24 év közötti, UNFPA, 2012) népesség, jelenleg 900 millió, 2050 -re várhatóan kétmilliárd, 2100 -ra 3, 8 milliárd fő lesz – ez hatalmas nyomást gyakorol a kibocsátó országokra (élelmezés, alapvető szolgáltatások, iskoláztatás, munkalehetőségek biztosítása)
Adatok forrása • Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Információs Rendszere (MIR) • 2015. január 1 -je és augusztus 31 -e között regisztráltak (243 nap) • 132 006 főből álló adatbázis • Tartalmazza: – Főbb demográfiai adatok: életkor, nem, állampolgárság, születési hely – Regisztráció időpontja – Menekültügyi eljárás állása
Regisztráltak korfája
Regisztráltak állampolgársága 2% 4% 5% 6% 31% 9% 17% 26% szír afgán koszovói pakisztáni iraki szubszaharai egyéb ismeretlen
b le n et er ism eg yé ai ki ira ah ar sz ub sz ói tá ni sz pa ki ko sz ov n gá af sz ír Regisztráltak nemi megoszlása 120% 100% 80% 60% 40% 20% nő férfi 0%
Az UNHCR által nyilvántartott szír menekültek megoszlása befogadó országok szerint 132, 375 248, 503 3% 6% 628, 887 15% 1, 113, 941 27% 24, 055 1% 1, 938, 999 47% Törökország Libanon Jordánia Irak Egyiptom Észak-Afrika
Regisztrálók számának változása állampolgárság szerint 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2015 2015 2015 2015 2015 /01/0 /01/1 /01/3 /02/1 /03/0 /03/1 /04/0 /04/1 /05/0 /05/1 /05/3 /06/1 /06/3 /07/1 /07/3 /08/1 /08/2 1 6 1 5 2 7 1 6 1 5 0 4 9 szír afgán koszovói pakisztáni iraki szubszaharai egyéb ismeretlen
Az elmúlt fél év változásai • A bevándorlás mértéke nagyságrendekkel nőtt az EU 15 országokban is • Nagyságrendekkel nőtt az ezzel összefüggő idegenrendészeti, logisztikai feladat és ennek költségei • Szükséges a menedékesek beilleszkedését támogató intézményrendszer bővítése • Kulturális összeütközések és ezek társadalmi és politikai hatásai egyre jelentősebbek • Törés az EU tagországok menekültügyi politikájában • Bizonyítékok a bevándorlás és a terrorizmus összefüggésére
Megoldásra váró kérdések • A migráció hosszabb ideje fennálló és a jövőben is tartósan fennmaradó kedvezőtlen ökológiai, demográfiai és politikai folyamatok következménye. • A migráció több évtizede a fejlett országok fontos gazdasági erőforrása – fokozatos elvándorlás vs. exodus (eltérő hatások kibocsátó és befogadó oldalon is – új helyzet). • Elhúzódó és kumulatív válság az EU-ban is (recesszió, Euro-válság, terrorizmus – Schengen? ) • Külső hatalmak szerepe (USA, Oroszország, Törökország, Irán, Szaud-Arábia) • Gazdasági, társadalmi, politikai újjáépítés lehetőségei
- Slides: 20