A magyar kltsgvets kiadsi szerkezete nemzetkzi sszehasonltsban Krmn
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban Kármán András Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Elemzések
Áttekintés I. Magas-e a magyar költségvetés kiadási szintje nemzetközi összehasonlításban? II. Miben tér el a költségvetés kiadási szerkezete a régió többi országától? III. Hogyan ítélhető meg a költségvetés szerkezete a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából? IV. Néhány zárógondolat
Az államháztartás kiadásai gazdasági fejlettségünkhöz képest magasak (2007) Forrás: Eurostat
Kiadások és bevételek – különböző nemzetközi minták (2006) Forrás:
Magyarország és Szlovákia: milyen úton jutottunk el idáig? (ciklikusan igazított elsődleges kiadások és bevételek, CAPB) Forrás: Európai Bizottság AMECO
A költségvetés madártávlatból: Magyarország a magasabb hiányt magasabb centralizáció és újraelosztás mellett éri el Forrás: Eurostat
A GDP-arányos kamatkiadások alakulása: 2 százalékpont különbség a közép-európai országokhoz képest
Államadósság és kamatkiadások 1. A régiós átlagnál magasabb kamatkiadást – egymástól nem függetlenül – a nagyobb adósság és a magasabb finanszírozási költség okozza. 2. Ha a magyar implicit kamatláb a visegrádi szintre esne, akkor kamatkiadások 4, 1%-ról 3, 2%-ra csökkennének 3. Ha a magyar államadósság a visegrádi szinten lenne, akkor kamatkiadások 3, 2%-ról 1, 7%-ra csökkennének Azaz a magyar és visegrádi kamatkiadások közötti különbség kb. egyharmad-kétharmad arányban ered az eltérő finanszírozási költségekből és az eltérő adósságszintekből
Az elsődleges kiadási és bevételi szintek összehasonlításakor további korrekciók szükségesek ü A családtámogatások egy részét egyes országokban (Szlovákiában) adókedvezményként nyújtják, ü Az eltérő szja és tb-járulék kulcsok az állami alkalmazottak esetében eltérő mértékben növelik meg a költségvetés bevételeit és kiadásait, ü A magasabb áfa-kulcsok az állam által vásárolt javak és szolgáltatások esetében torzítják a kiadási és bevételi adatokat, ü Az EU-transzferek állam és magánszektor közötti elszámolása eltér az egyes országokban, ü A nyugdíjak adóztatása egyes országokban (Lengyelország) szintén jelentős eltérést okozhatnak.
A magyar kiadási szint szlováktól való eltérése mögött több tényező áll (2007 -es adatok alapján) Forrás: Eurostat, illetve MNBszámítások
A módosított elsődleges kiadások különbsége mérséklődik Szlovákia és Magyarország között Az alkalmazott korrekciók – jellegüknél fogva – kevésbé érintik a lakossági transzfereket (nyugdíjak, szociális kiadások), inkább az egyéb területeken (bérkiadások, dologi kiadások) jelentősek Forrás: Eurostat, illetve MNBszámítások
Magyarország: fejlettségünkhöz képest magas szociális kiadások (2006) Forrás: Eurostat
Egyes lakossági transzferek: Magyarország a legtöbb kategóriában magasabb a visegrádi átlagnál Forrás: Eurostat, ESPROSS
Az állami egészségügyi kiadások várhatóan nagyon alacsony szintre süllyednek Forrás: Eurostat, illetve 2008 -as költségvetési törvényjavaslat melléklete
A költségvetés kiadási szerkezete: jelentős változások ellenére maradnak eltérések Forrás: Eurostat, COFOG-osztályozás szerint, illetve 2008 -as költségvetési törvényjavaslat melléklete
A költségvetés szerkezete és a gazdasági növekedés • A szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok alapján: – A sikeres kiigazítások esetében a fő hangsúly a kiadások csökkentésén van – A sikeres kiigazítás általában a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás emelkedésével jár együtt – A növekedés szempontjából kívánatosabb a kiadásokon belül a folyó kiadások arányának csökkentése a tőkekiadások csökkentésével szemben – A gazdasági növekedést közvetlenebbül segítő, „produktív” kiadási tételek (oktatás, egészségügy, állami közszolgáltatások) előnyösebbek a kevésbé produktív kiadásokkal (szociális kiadások, nyugdíj) szemben – Az adórendszeren belül a munkát terhelő adók csökkentése kedvező hatású lehet • Források: Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2006 és 2008, MNB
A magyar kiigazítás néhány jellemzője • A 2006 -os kiigazítás néhány jellemzője: – A kiigazítás a kiadáscsökkentés mellett jelentős mértékben épít a bevételi oldalra is – Az adóék – a kívánatossal ellentétben – tovább emelkedett a kiigazítás eredményeképpen – Bizonyos kiadási tételeknél fontos eredmények mutatkoznak (állami létszám mérséklődés, ártámogatások, racionalizálás, stb. ) – A produktív kiadások aránya az összes kiadáson belül erősen csökken, miközben a nem-produktív kiadásoké jelentősen emelkedik: • Az egészségügyi kiadások jelentősen csökkennek • A szociális kiadások GDP-arányosan némileg csökkennek, fejlettségi szintünkhöz képest azonban továbbra is magasak maradnak • Az elmúlt évek jelentős nyugdíjkiadás-emelkedése lelassul, de a kiadásokon belüli súlya tovább nő
A kiadási szerkezet változása EDP-t elkerülő és EDP alá eső országokban (arányok a teljes elsődleges kiadásokon belül) Produktív kiadások Nem-produktív kiadások Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2008
Néhány zárógondolat 1. A magyar költségvetés kiadási oldala jelentősen eltér a regionális átlagtól, de a magas kiadási szint részben elszámolástechnikai tényezők következménye – bevételi és kiadási oldal együttes vizsgálata szükséges 2. A magas kamatkiadások kiszűrésével kisebb az elsődleges kiadásoknál jelentkező eltérés 3. A kiadási alapfolyamatokban a korrekciók (elszámolástechnika, kamat) után is jelentős az eltérés Magyarország és régiós versenytársai között 4. Az újraelosztás mértékében meglévő különbség 20082010 -ben várhatóan csökken, azonban az elsődleges kiadások közül különösen a szociális kiadásoknál, illetve a nyugdíjaknál továbbra is jelentősek maradnak az eltérések.
Zárógondolatok - folytatás • A költségvetési egyensúly megteremtéséhez elkerülhetetlen a kiadások további csökkentése, azonban… • … a szerkezet is számít, ugyanis a kiigazítás jelenlegi szerkezete nem optimális a hosszú távú gazdasági növekedés és ez által a fiskális fenntarthatóság szempontjából – Kiadási oldal: produktív kiadások csökkenése, magas szociális kiadások nem ösztönzik kellőképpen a foglalkoztatást; – Bevételi oldal: magas a munkát terhelő adók aránya; szűkek az adóalapok, „kevesen fizetnek sokat” • A tartós egyensúly megteremtéséhez a jelenleginél kedvezőbb kiadási és bevételi szerkezet szükséges
Köszönöm a figyelmet!
A sikeresen kiigazító országokban általában nőtt a foglalkoztatottság, míg Magyarországon várhatóan csökken Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2006
A sikeres kiigazításoknál gyorsuló gazdasági növekedés, Magyarországon erőteljes lassulás Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2006
GDP-arányos szociális kiadások alakulása: magas szint mellett jelentős volatilitás Forrás: Eurostat, illetve 2008 -as költségvetési törvényjavaslat melléklete
Nyugdíjak: emelkedő kiadások (összes nyugdíjkiadás a GDP százalékában)
- Slides: 25