CSALSOK ELLENI KZDELEM EURPAI GYSZSG EU SAJT VDEKEZSE

CSALÁSOK ELLENI KÜZDELEM, EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG EU „SAJÁT” VÉDEKEZÉSE A PÉNZÜGYI ÉRDEKEINEK SÉRELME ELLEN

AZ EU PÉNZÜGYI ÉRDEKEINEK VÉDELME Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme nem kizárólag a költségvetési előirányzatok kezelésére vonatkozik, hanem kiterjed az Unió, valamint a tagállamok vagyoni eszközeit hátrányosan érintő, vagy azzal fenyegető valamennyi intézkedésre, amennyiben az említett intézkedések az uniós szakpolitikák szempontjából relevánsak. EU pénzügyi érdekeinek védelme egy olyan komplex feladat, melyet az állandóan változó és változatos környezethez igazítva, számos önálló szakterület összekapcsolásával lehet sikeresen végrehajtani, s végső célja az EU-s költségvetés forrásait biztosító közpénznek, azaz végső soron a tagállamok adófizető polgárai által munkával teremtett értékek védelme. (Szeverényi) „az Unió pénzügyi érdekei”: az alábbiakból finanszírozott, szerzett vagy azoknak járó valamennyi bevétel, kiadás és vagyoni eszköz: a) az Unió költségvetése; b) a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetései, vagy az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt vagy ellenőrzött költségvetések (2017, irányelv)

Uniós költségvetés EU KÖLTSÉGVETÉS ÉS MÁS ALAPFOGALMAK Szabálytalanságkezelés Megosztott irányítás (költségvetés végrehajtása) OLAF EUMSZ 317. és 325. cikk

MIKOR IS BESZÉLHETÜNK SZUBVENCIÓS CSALÁSRÓL? • Szubvenció: olyan állami támogatás, amellyel valamilyen termék gyártását ösztönzik. • Szubvenciós csalás: ha a csalás az Unió pénzügyi érdekeivel kapcsolatos. Főbb területek: ► Cigarettacsempészés ► Ruházati termékekre és cipőkre kirótt behozatali vám elcsalása ► Nem létező ültetvények után igényelnek (mezőgazdasági) támogatást

MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK JÓL MŰKÖDŐ CSALÁS ELLENI POLITIKÁRA? • A korrupció és a csalás súlyos gazdasági és társadalmi károkat okoz. - gátolja a gazdasági fejlődést - aláássa a demokrácia működését - károsítja a társadalmi igazságosságot és a jogállamiságot • korrupció elleni küzdelem versenyképesebbé teszi az EU-t a világgazdaság színterén • uniós alapok 80%-át a tagországok kezelik az uniós költségvetést érintő csalási és korrupciós ügyek kivizsgálásáért és a vádemelésért is ők felelősek

EURÓPAI CSALÁS ELLENI HIVATAL (OLAF) • Uniós szervezet, az Európai Bizottság szervezetén belül • Fő feladatai, céljai: - az EU pénzügyi érdekeinek a védelme - csalás, a korrupció és egyéb pénzügyi vonatkozású jogellenes tevékenységek elleni küzdelem - európai intézményekben elkövetett súlyos hivatali mulasztások elleni küzdelem • Uniós költségvetése= bevételi és kiadási oldal • Unió költségvetésének bevételi forrásaiból származó pénzek kerülnek felosztásra a kiadási tételek között ↓ Elengedhetetlen, hogy az uniós források felhasználása szigorú és átlátható módon történjen meg. • nem egyedüli és kizárólagos őre az uniós pénzeknek az OLAF • Tagállamok és az OLAF együttműködése Koordinációs Iroda OLAF

TARICCO ÜGY • EUMSZ. 325. cikke + a Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26‑án Luxembourgban aláírt egyezmény (PIF) • Kérdések: • 1. A félbeszakadást követően az elévülés ideje legfeljebb az időtartam egynegyedével hosszabbodik meg, és így a büntetőeljárás haladéktalan lefolytatása ellenére lehetővé teszi a bűncselekmények elkövetői büntethetőségének elévülését, ennek következményeképpen pedig büntetlenségüket, sérti‑e az EUMSZ 101. cikkben foglalt, a verseny védelmére vonatkozó szabályt? • 2. A félbeszakadást követően az elévülés ideje legfeljebb az időtartam egynegyedével hosszabbodik meg, tehát a gazdasági szereplők által visszatartó erő hiányában elkövetett bűncselekményeket a büntetőjogi következményektől megfosztva az Olasz Köztársaság az EUMSZ 107. cikk által tiltott támogatási formát vezetett‑e be? • 3. A félbeszakadást követően az elévülés ideje legfeljebb az időtartam egynegyedével hosszabbodik meg , így azt eszközként saját céljaikra felhasználó személyek büntetlenségének helyzetét teremti meg, az Olasz Köztársaság jogalap nélkül egy további mentességet vezetett‑e be az [ezen] irányelv 158. cikkében kimerítően felsoroltakhoz viszonyítva? • 4. A félbeszakadást követően az elévülés ideje legfeljebb az időtartam egynegyedével hosszabbodik meg, így lemond az államot az Európai Unióval szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséhez is szükséges forrásoktól megfosztó magatartások megbüntetéséről, sérti‑e az EUMSZ 119. cikkben rögzített, rendezett államháztartás elvét?

IRÁNYELV A BÜNTETŐJOGI VÉDELEMRŐL AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1371 IRÁNYELVE (2017. július 5. ) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről 1. cikk: Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén a bűncselekmények és a büntetőjogi szankciók fogalmának meghatározására vonatkozóan azzal a céllal, hogy az Unió e területre vonatkozó vívmányaival összhangban erősítse az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekkel szembeni védelmet. Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás Az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb bűncselekmények Felbujtás, bűnsegély, bűnpártolás és kísérlet A jogi személyek felelőssége Szankciók… joghatóság…elévülés 2019. Július 6 -ig

Corpus Juris Europeae Zöld Könyv… EUÓPAI ÜGYÉSZSÉG ELŐZMÉNYEK Az ügyészség létrehozását előidéző okok Irányelv javaslat (és annak kudarca) Megerősített együttműködés - rendelet

JOGALAP • EUMSz 86. cikk (1): „ Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. ” • EUMSz 325. cikk Az EUMSZ 325. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a pénzügyi érdekeit érintő csalások megelőzése, illetve az ilyen csalások elleni küzdelem terén meghozza a szükséges intézkedéseket. + megerősített együttműködés!!!

elkövetők, részesek felkutatása teljes körű nyomozás lefolytatása FELADATKÖR Az Európai Ügyészség felelős az (EU) 2017/1371 irányelvben megállapított és az e rendeletben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért. Ebben a vonatkozásban az Európai Ügyészség nyomozásokat folytat és eljárási cselekményeket végez, valamint ellátja az irányítási, felügyeleti, illetve vádemelési tevékenység eljárás megszüntetése bíróság elé állítás vádhatósági feladatok ellátása

Élén: európai ügyész Négy helyettes Személyi állomány tagállamokban működő delegált európai ügyészek SZERVEZETI KERETE

Alapjogi Charta tiszteletben tartása; eljárási cselekmény megválasztásában az ezzel okozott következmények és az elérni kívánt cél közötti arányosság szem előtt tartása nyomozásban, vádemelés során a rendelet szabályai az irányadóak. Amit a rendelet nem szabályoz, ott a nemzeti jog lép életbe, annak megfelelően, ahol a nyomozási cselekmény vagy vádemelés történik. Kettős szabályozás esetén a rendelet megelőzi a nemzeti jogot; hatáskörébe tartozó bűncselekményeknél hatásköre kizárólagos pártatlan eljárás, terhelő és mentő bizonyítékok felkutatása egyaránt kötelessége időszerűség, vagyis az eljárások lehető legrövidebb időn belüli befejezése; nemzeti hatóságok részéről lojalitás: kérelemre aktívan segítik munkáját, valamint tartózkodnak minden, az eljárását akadályozó, késleltető intézkedéstől. AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ALAPELVEK

SZERVEZET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ BŰNCSELEKMÉNYEK • • • Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás közbeszerzési ajánlattevők tisztességtelen magatartása pénzmosás aktív és passzív megvesztegetés hűtlen kezelés + minden más olyan bűncselekmény is, amely nem tekinthető ugyan az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekménynek, de elválaszthatatlanul összekapcsolódik a fentiek valamelyikével

Hatáskör kiterjesztés: A Tanács egyhangú határozatával felhatalmazhatja az Európai Ügyészséget, hogy több országot érintő, más súlyos bűncselekmény vonatkozásában is eljárjon. Ilyen bűncselekmények például - a terrorizmus, - emberkereskedelem, - a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, - a tiltott kábítószer-kereskedelem, - a tiltott fegyver-kereskedelem, - a pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, - a számítógépes bűnözés és - a szervezett bűnözés. Feltételei: Deliktumot részben vagy egészben : 1. egy vagy több tagállam területén követték el 2. tagállami állampolgár, uniós alkalmazott vagy intézmény tagja követte el.

Arányosság elve Nyomozás megindításának alapja Adminisztratív nyomozás Delegált ügyész értesítési kötelezettsége Határon átnyúló ügyek konzultáció Nyomozati cselekmények példálózó jelleggel: • - házkutatás • - a lefoglalás • - a zár alá vétel • - a titkos információgyűjtés különböző formái • - a gyanúsítottak és tanúk beidézését és kihallgatásá • - a nyilvántartásokhoz hozzáférést vagy a szakértő kirendelése A NYOMOZÁS

Delegált ügyész ügy összefoglalója, vádirat tervezete, bizonyítékok listáját benyújtja az Európai Ügyésznek Nemzeti bíróságok joghatóságát, illetékességét meghatározó okok: • - a bcs elkövetésének helye • - a gyanúsított szokásos tartózkodási helye • - a bizonyítékok fellelhetőségének helye • - a közvetlen sértettek szokásos tartózkodási helye VÁDEMELÉS

A gyanúsítottakat és a vádlottakat az alábbi jogok illetik meg: • Alapjogi Chartában felsorolt jogok és az uniós és a nemzeti jogban meghatározottak szerint: • - tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog • - tájékoztatáshoz és az ügy anyagaiba való betekintéshez való jog • - ügyvédi segítséghez való jog • - a hallgatáshoz való jog és az ártatlanság vélelme • - a költségmentességhez való jog 6. ) • - a bizonyítékok előterjesztéséhez, szakértők kirendeléséhez és tanúk meghallgatásához való jog • - a nemzeti jogban biztosított valamennyi eljárási jog. • Az Európai Ügyészség eljárásában érintett más személyeket megilleti a nemzeti eljárásjogban biztosított minden jog. ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK

BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT Az ügyészség feladatainak ellátása során elvégzett eljárási cselekmények bírósági vizsgálata vonatkozásában az EPPO nemzeti hatóságnak minősülne, így az eljárást a tagállami jogok szabályozása szerint folytatnák le.

AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG KAPCSOLATAI Az Európai Ügyészség és az Eurojust: Az Európai Ügyészség és az OLAF: • Kapcsolatban állnak: információk megosztása révén, nyomozási cselekmények összehangolásában • a járulékos hatáskör kapcsán az Európai Ügyészség és a tagállam között felmerült vita eldöntésében • az Eurojust hatáskörét érintő ügyekben a vádemeléssel kapcsolatos határozatok megosztásában • segítséget nyújt az Eurojust a kölcsönös jogsegély kérelmek továbbításában vagy végrehajtásában • Hatásköri összeütközés kérdése: az OLAF hatásköre akként módosulna, hogy azon ügyeket, ahol bűncselekmények elkövetésének gyanúja felmerül, az OLAF haladéktalanul átadja az Ügyészség részére

ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE 29. cikk (2) bekezdés: „Az ügyész törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben” 29. cikk(2) bekezdés b) pont: „A legfőbb ügyész és az ügyészség képviseli a közvádat a bírósági eljárásban” 29. cikk (3) bekezdés: „ az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket” 29. cikk (7) bekezdés: • Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény

JELEN TANANYAG A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL. PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3. 4. 3 -16 -2016 -00014