ALAPISMERETEK VETS BETAKARTSTROLS KOLGIAI GAZDLKODS A vets ltets

ALAPISMERETEK VETÉS BETAKARÍTÁS-TÁROLÁS ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

A vetés (ültetés) módjai 1. sorba vetés: a magot egymástól meghatározott távolságú sorokba vetjük, gabona sortávolság 10, 5 - 12 - 15, 2 cm, 2. szemenkénti vetés: a magot a soron belül meghatározott és állandó távolságra, szemenként helyezzük el. A gabona sortávolságoknál szélesebb sortávolságokba termesztett növények : cukorrépa 45 cm kukorica, napraforgó 70 -76, 2 cm A sorokon belül két szomszédos mag távolsága a tőtávolság. 3. szórva vetésleginkább gyeptelepítéskor alkalmazzuk.

A vetés (ültetés) módjai II. A vetés mélysége függ: • - Az ezermagtömegtől (minél nagyobb annál nagyobb mélység), • A növény biológiai igényeitől (hüvelyesek: epigeikus -hypogeikus csírázás) • - a talaj nedvességtartalmától (szárazabb talajmélyebb vetés, nedvesebb talaj-sekélyebb vetés) • A vetés minőségét befolyásolja: a talajelőkészítés, a vetőmag, a vetés módja, - ideje, a vetőgépek műszaki állapota.

A vetés (ültetés) módjai II. A vetés ideje: • tavaszi vetés -talaj felszikkadásától május közepéig • nyári vetés - május közepétől július elejéig • nyár végi -augusztus közepe-vége • őszi vetés - szeptember elejétől november közepéig Meghatározza • a növényfaj csírázási hőminimuma, • a talajállapot és a talaj hőmérséklete a vetésmélységben • a fajta alkalmazkodó képessége (pl. Kukorica: Coldteszt)

A vetés (ültetés) módjai II. • A vetőmagvak csoportosítása: Fajta: szuperelit, első-, másod-, harmadfok Hibrid: kétvonalas, háromvonalas, négyvonalas • Szaporítási eljárások: • - generatív (ivaros) vetőmag, • - vegetatív (ivartalan) hagyma, gumó, dugvány • A vetőmag lehet: első osztályú, másod osztályú, kereskedelmi • A vetőmag használati értéke: Hé% =T%x. Cs%/ 100 Tisztaság - T% Csírázóképesség - Cs%

Betakarítás, terménytárolás A szántóföldi növények többségét magjáért termesztjük. Ezeket a növényeket akkor kell betakarítani, amikor a szemtermés beérett. Érési fokozatok: • - tejes (zöld) érés • - viasz érés • - teljes érés • - túlérés A magjáért termesztett növényeket a teljes érés alatt kell betakarítani. (Nedvességtartalom!) Vegetatív növényi részek betakarítása: (burgonya gumó, cukorrépa gyökér, kender és rostlen szár, szálastakarmányok) a technológiai érettség idején kell betakarítani. Pl. a szálastakarmányok többségét a virágzás kezdetén kell betakarítani, amikor legnagyobb az emészthető tápanyag tartalmuk.

Betakarítás, terménytárolás A betakarítás • A mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan a betakarítási munkák sajátos szakmai és szervezési feladatokat is jelentenek. Közös jellemzőjük, hogy • -nagy mennyiséget (gabonaféléknél 3 -10 t/ha, gyökgumósoknál 20 -50 t/ha) • -rövid időintervallum alatt kell betakarítani. (a túl korai és a túl késői betakarítás egyaránt okozhat mennyiségi és minőségi problémákat)

Betakarítás, terménytárolás A betakarítás kezdete függ: • a növény érettségi állapotától ( biológiai illetve technikai érettség) • a nedvességtartalomtól (A betakarítás megkezdését lehetővé tevő nedvességtartalom gyakran eltér a tárolhatóságot biztosító nedvességtől) A nagyobb szemnedvességgel történő betakarítás szükséges lehet munkaszervezési okokból (pl. a kukorica esetében már 28 % ) A nedvességtartalom felső határa a kombájnolhatóságra való alkalmasság, azaz a szemek sérülés és veszteségmentes betakarításának a kivitelezhetősége. • Olyan növények, amelyek pergésre hajlamosak (pl. repce) előnyös lehet a vonódott állapotban történő betakarítás a pergési veszteség csökkentésére, ami a kora reggeli órákban valósítható meg. • A maghüvelyesek magjára jellemző a száraz állapotban való sérülékenység, amit 16 -18 % nedvességtartalom mellet végzett kombájnolással kerülhetünk el.

Betakarítás, terménytárolás A betakarítás sorrendje A betakarítás sorrendjét meghatározhatja a • -növényfaj érési ideje • -azonos növényfaj esetében pedig a vetési sorrend (amelyet a betakarítási időszak megnövelése céljából tervezetten is megvalósíthatunk) • - a fajták érési sorrendje Az érési sorrend azonos vetésidő mellett is nyújthatja a betakarítási szezont, egy növényfaj nagyobb területen történő termesztése esetén mind a termésbiztonság, mind a betakarítás szervezhetősége miatt célszerű eltérő éréscsoportú fajtákat termeszteni.

Betakarítás, terménytárolás A betakarítás során a betakarítás gépeinek teljesítményét össze kell hangolni • a szállító, • feldolgozó, illetve magtisztító, és a • szárító kapacitásával, • mérlegelés, rakodás munkafolyamataival. • A betakarítógépek zavartalan haladása és a nagy mennyiségű anyag mozgatása megköveteli az utak és az ahhoz kapcsolódó műtárgyak, átereszek rendezett állapotát. • A betakarító és szállítójárművek mozgásmódját előre meg kell tervezni, pl. a táblán való haladása, a munkavégzés menete (a táblán körkörösen vagy fogásokra osztva).

Betakarítás, terménytárolás A betakarítógép teljesítménye függ: Annak műszaki paramétereitől: pl. áteresztőképesség, vágóasztal szélesség, optimális sebesség. A betakarítandó terület sajátosságaitól: • hozam, • szem- szalma arány, • gyomosság, • a megdőlés mértéke Az időjárási viszonyoktól: pl. -a talaj nedvessége • -a növény nedvessége A szervezési sajátosságoktól: pl. a betakarítógép ürítése táblán, menet közben, vagy tábla mellett történik.

Betakarítás, terménytárolás A tárolásra való előkészítés a növényfaj sajátosságain túlmenően függ a termény nedvességtartalmától és szennyezettségétől. A termények tárolásának módjai rövid idejű tárolás módjai: • szabadban történő tárolás: szükségtározónak tekinthető. Jelentős veszteségeket okozhat a csapadékos időjárás, a kitettség • félfedett színek: korszerűbb tárolási feltételeket jelentenek, de korántsem nyújtanak megfelelő védelmet. • tárolóépületek: rendszerint téglából, vagy betonból készült építmények. Ezek a raktárak rendszerint csarnok rendszerűek, ahová a termények berakása billentéssel, szállítószalaggal, vagy homlokrakodó gépekkel történik.

Betakarítás, terménytárolás A tárolás előkészítő műveletei • Előtisztítás A kombájntiszta terményben még sok szennyező anyag van (por, gyommag, növényi maradványok, élő- és elpusztult kártevő), melyeket az előtisztítás során el kell távolítani. • Szárítás A termények mikrobiológiai romlását okozhatják szántóföldi és raktári kórokozók. A szántóföldi gombák még a betakarítás előtt megfertőzik a terményt. A minőségromlás nagyobb nedvességtartalom mellett fokozott mértékben következik be (Fusarium, Alternaria, Trichotecium genuszok fajai). A gabonafélék tartós tárolásának alapkövetelménye a 14% vagy az alatti, olajos magvaknál a 10 % vagy az alatti nedvességtartalom. Az ennél nagyobb nedvességtartalmú terményt szárítani kell. • • • A szárítás történhet - környezeti levegő ventillációjával (padozatos szárítók, toronysilók) - meleg levegős szárítóberendezésekkel.

Betakarítás, terménytárolás A termény nedvességtartalma meghatározza a tárolás módját. Garmadában történő tárolás esetén a tárolási magasságot is a szem nedvessége határozza meg elsősorban. • A termények nedvességtartalma és a tárolás módja Nedvességtartalom (%) Tárolási magasság (m) • búza rozs, takarmányárpa 14, vagy alatta 3 -5 • takarmányborsó, cirok 14, 1 -14, 5 2, 0 -2, 50 16, 6 -17, 0 1, 20 • sörárpa 14, 5, vagy alatta 2, 00 14, 6 -16, 0 1, 20 • zab 14, vagy alatta 3, 00 14, 1 -16, 0 1, 20 16, 1 -17, 0 1, 00 • szemes kukorica 14, vagy alatta 2, 00 14, 1 -15, 0 1, 50 15, 1 -16, 0 1, 00

Betakarítás, terménytárolás Raktári kártevők elleni védekezés • A rovarkártevők anyagcseretermékeikkel szennyezik a gabonát, emellett közvetlen tömegveszteséget is okozhatnak. • A rovarok által megrágott szemek és a keletkező por gyorsan fertőződik penészgombákkal és baktériumokkal is. • A rovarokkal fertőzött gabona sokkal több hőt termel, mint az egészséges gabona. A kártétel biztos jele, hogy szűk, körülhatárolt gócokban a hőmérséklet gyorsan, akár napi 5 -10 °C-kal is emelkedhet. • A rágó kártevők közül a gabonazsizsik okozza a legnagyobb kárt. A rovarkártevők ellen mechanikai és vegyszeres eljárással védekezni. • Legfontosabb megelőző védekezések: • - a raktárak rendszeres tisztántartása; • - az optimális tárolási hőmérséklet megtartása; • - aktív szellőztetéses árukezelés; • - egyéb, preventív kezelés.

Betakarítás, terménytárolás A termények károsítói: • gabonazsizsik – Sitophilus granarius (Linnaeus), • rizszsizsik – Sitophilus oryzae (Linnaeus) +, • kis lisztbogár – Tribolium confusum Jacquelin du Val, • vörösbarna gabonabogár – Cryptolestes ferrugineus (Stephens), • gabona-álszú – Rhizopertha dominica (Fabricius), • fogasnyakú gabonabogár – Oryzaephilus surinamensis (Linnaeus), • kis kenyérbogár – Stegobium paniceum (Linnaeus), • nagy lisztbogár -Tenebrio molitor (Linnaeus), • készletmoly – Ephestia elutella (Hübner), • raktári gabonamoly – Nemapogon granella (Linnaeus), • aszalványmoly – Plodia interpunctella (Hübner), • lisztmoly – Anagasta kuehniella Zeller, • lisztatka - Acarus siro Linnaeus, • barnalábú lisztatka – Aleuroglyphus ovatus (Troupeau), • penészatka – Tyrophagus putrescentiae (Schrank). , • rágcsálók – Rodentia. • házi egér – Mus musculus Linnaeus, • mezei pocok – Microtus arvalis (Pallas), • vándorpatkány – Rattus norvegicus (Berkenhout)

Betakarítás, terménytárolás • A betárolás előtt el kell végezni a tárolók tetőszerkezetének és nyílászáróinak javítását. • A raktárak falfelületeit és padozatát fertőtleníteni kell. Az üres raktárakban alkalmazható fertőtlenítő hatóanyagokat (deltametrin, klórpirifosz-metil, alumínium-foszfid, malation, diazinon) kézi- vagy motoros permetezőgépekkel lehet kijuttatni. • A raktár fertőtlenítése gázosítással is lehetséges, azonban ezeket a kezeléseket csak szakvizsgázott gázmesterek végezhetik. A fertőtlenítés után a raktárakat ki kell szellőztetni. • A raktárban keletkezett hulladék anyagok megsemmisítését folyamatosan el kell végezni.

Betakarítás, terménytárolás A raktártelepek üzemelésének feltételei • -A raktárhoz vezető útnak alkalmasnak kell lennie a nagy tengelynyomású gépjárműforgalom lebonyolítására. • -A telepen belüli úthálózat és térburkolat minősége és kialakítása biztosítsa a megfelelő belső forgalmat • -Előnyös, ha a telep rendelkezik belső iparvágánnyal, megfelelően gépesített be- és kirakodóval, vasúti mérleggel. • -Az áru biztonságos megóvása szükségessé teszi a telep körbekerítését, éjjel-nappali személyi, vagy elektronikus őrzését. • -Fontos feltétel a csapadékvíz elvezetése, a csatornahálózat, vagy zárt rendszerű szennyvíztároló működése.

Betakarítás, terménytárolás Minőségmegóvás a tárolás során • Beázás, nedvesedés megelőzése Síktárolóknál alulról való felnedvesedés, beázás mentesség biztosítása. A silók tetejét és oldalát csapadékzáró réteggel kell bevonni. • Hőmérséklet mérés Biztonságosabb a tárolás, ha a hőmérsékletmérés folyamatos, automatikusan regisztrált. Minden silócellának rendelkeznie kell cellánként legalább 6 mérőponton működő hőmérővel. Síktárolóban szükséges a garmada magasságával azonos hosszúságú (nem higanyos) halomhőmérő, tárolónként legalább 1 db. • Tisztítás, szellőztetés • A betárolt áru kezelésének fontos eleme a rostálás, a rostálás közbeni szellőztetés, hűtés. • Forgatás silócellás tárolás esetén legalább 1 db üres silócellát kell folyamatosan biztosítani a cellasorok) olyan helyén, melybe a silóblokk bármely cellájából a gabona áttárolható, síktároló esetén a tároló egyik végén legalább 10 -15 % üres helyet kell hagyni az átforgatandó gabona rendelkezésére. Szárítás

Betakarítás, terménytárolás A gabona intervenció Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) megvalósítása a termékpálya alapú piaci rendtartásokon keresztül történik. A piaci rendtartások típusai: • - a közvetlen termelői támogatások (termőföld, illetve állatlétszám alapján); • - intervenció (a piaci felesleg EU általi felvásárlása); • - egyéb belpiaci intézkedés (a fentieken túli, minden egyéb belpiaci intézkedés, pl. kvótaszabályozás); • -külpiaci szabályozás (export - import szabályozása, vámok). Az intervenció a piaci zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. Az Európai Unió kötelezettséget vállal arra hogy az intervenciós időszakon belül felajánlott, a közösségben megtermelt és a felajánlható növények körébe eső termést -amennyiben a felajánlott tétel a meghirdetett minimális mennyiséget eléri és a minőségi előírásoknak is megfelel - intervenciós áron, bármely árutulajdonostól felvásárolja. A felvásárolt terményt a tagállamok intervenciós raktárakban készletezik, és a készleteket a piaci helyzet függvényében közvetlen uniós ellenőrzés mellett, részletes uniós előírások szerint értékesítik.

Betakarítás, terménytárolás A biztonságos tároláshoz szükséges feltételek: • • a raktár fala készüljön megfelelően terhelhető téglából, betonból, vagy betonelemből; • • a tetőhéjazat (pala, cserép, nehéz lemez) biztosítsa a csapadék elvezetését, mentesítse az árut a beázástól; • • a raktár padozata beton legyen, aszfalt, bitumen nem lehet; • • a légtér átszellőzését madárhálóval ellátott ablakok, szellőzőrácsok biztosítsák; • • a csapadékvíz elvezetése különösen fontos. A tárolók telepítésekor az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: • Termőföldtől való távolság • Közúttól való távolság, (iparvágány-lehetőség) • Infrastruktúra, energiaellátás • Talajvízmentesség, csapadékvíz-elhelyezési lehetőség. • Biztonság, őrizhetőség.

Betakarítás, terménytárolás Intervenciós raktárak • Ezekben a gabonatárolókban történik az intervenciós gabona fizikai átvétele, raktározása, minőségi megóvása és kiadása. A tároló lehet állami tulajdonban, vagy bérelt raktár. Intervenciós gabona felvásárlásának feltételei • A gabonafélék piacának közös szervezéséről a Tanács 1992. június 30 -i 1766/92/EGK rendelete tartalmaz előírásokat, míg a gabona intervenció minőségi előírásaira vonatkozó legfontosabb feltételeket a Bizottság 2000. április 19 -i 824/2000/EK rendelete írja elő. Az intervenciós felvásárlás időszaka • Az intervenciós felvásárlás november 1 - május 31 között történik. Ezen időszakban lehet a kijelölt terményeket felajánlani, a beszállításnak 4 hónapon belül, de legkésőbb július 31 -ig kell megtörténni. Minden tagországban és minden e körbe bevont terménynél az intervenciós ár egységes, és az alapár az intervenciós időszak alatt meghatározott mértékben növekszik. Az intervencióra felajánlható termények: • - közönséges (Triticum aestivum) búza, - durumbúza, • - árpa, • - kukorica, • - cirok. • A legkisebb felajánlható mennyiséget a tagállam határozza meg, de az nem lehet 80 tonnánál (durumbúza esetén 10 tonnánál) kevesebb.

Betakarítás, terménytárolás Intervenciós gabonák minimális minőségi előírásai • Nedvességtartalom (max. 14, 5 %) • Összes keverék (az ép szemeken kívüli anyag (max. 12 %) • Törött szemek ( max. 6 -10 %) • Szemkeverék ( max. 5 -7%) (aszott szemek , egyéb gabona, kártevők által károsított szemek, ) • Foltos és/vagy fuzáriumos szemek max. (búzánál 0, 5 %, fuzáriumos szemek 1, 5 %) • Csírázott szemek (4 -6%) • Egyéb szennyeződés (max. 3 %) Beltartalmi paraméterek: • Egészben, vagy részben lisztes szemek (durumbúzánál, max. 27%) • Tannin tartalom (ciroknál, max. 1%) • HL-tömeg (durumbúzánál min. 78 kg/hl, őszi búzánál 73 kg/hl) • Nyersfehérje tartalom (durumbúzánál min. 11, 5 %, őszi búzánál 10, 5 %) • Hagberg féle esésszám. (búzánál 220 mp, min) • Szedimentációs érték (Zeleny) (őszi búzánál 22 ml)

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • Az ökológiai gazdálkodás az 1920 -as években indult el, közvetlenül az I. világháború után. . • 1. A nitrogén nagyarányú felhasználásának következményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogy az ételek minõsége romlik. Ô indította el az elsõ (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amely az õ, és Hans Peter Rush nevéhez fûzõdik (Müller. Rush), ez volt az alapja a mai BIOLAND szervezet elindulásának. • 2. Ugyanígy a 20 -as években, Németország keleti részén élõ gazdák vették észre, hogy szarvasmarháiknál termékenységi gondok lépnek fel. Az õ kérésükre Rudolf Steiner 12 elõadást állított össze, 1924 -ben amellyel elindította biodinamikus mozgalmat. • 3. Angliában 1923 -24 -ben Anna Lady Bellford egy korábban Indiában élõ agronómussal, Albert Howarddal kezdte el meghonosítani az indiai komposztálást. Lady Bellfordhoz fûzõdik a következõ mondás is: A talaj élõ szervezet, ne a növényt, hanem a talajt tápláld!, mozgalmuk nyomán alapult meg késõbb az Soil Assotiation. (Elõírásai a Müller-Rush rendszerrel azonosnak mondhatók. )

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • 4. A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison nevéhez fûzõdik. A gazdálkodási forma alapelve a minimális külsõ energia és anyagfelhasználás, a gazdálkodás színhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehetõ legésszerûbb megvalósítása (pl a ház tájolása, a vízfelületek kihasználása, a belsõ udvar, a zöldséges, a gyümölcsös, a szántók elhelyezése. ) • 5. Wes Jackson módszere (É-Amerika) • 6. Japánból indult útjára a FUKUÓKA által elindított irányzat. Rendszerére jellemzõ, hogy a kultúrnövények magjait agyagpéppel “drazsírozza”, a területen tett bejárásai alkalmával elszórja és a kedvezõ körülmények közé került magok kelnek ki. Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopár sziget volt az elindulás alapja, ma ez a sziget dús, erdõvel és (élelmiszert adó) kultúrnövényekkel fedett, a növények egyedi termõképessége maximálisan kibontakozik, de a “termésátlag” - a rendkívül változatos növényelrendezés miatt alacsony.

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • • • Az átállás idõszaka 2 év, (amikortól kezdve az adott gazdaság az ökológiai gazdálkodás feltételei szerint gazdálkodik) kezdete azonos a minõsítés kezdetével!, ezt be kell jelenteni, innentôl kezdve 2 éven keresztül a megtermelt áru “átállási idõszakban megtermelt árunak“ minõsül. Az EU törvény ezt a kategóriát nem ismeri, öko/biotermékként csak a 3 évtõl kezdve lehet értékesíteni. (Értékesítés szempontjából a különbség a termékek árában van, ált 30 -40 -50 %-kal kerülnek többe az öko/biotermékek, de az árkülönbözet egyre csökken, de pl. sárgarépánál az ár lehet akár 20 -szoros). A szervezetek által felállított “Termesztési és minôsítési feltételek” felépítése általában azonos: · engedélyezett/ajánlott eljárások, anyagok · korlátozottan felhasználhatók (pl. csak külön engedéllyel) · tiltott eljárások (Ilyenkor a tiltott készítménytõl/eljárástól függõen az adott tétel nem kap minõsítést, de pl. tiltott növényvédôszer (vagy tiltott csávázószer) felhasználása esetén az egész gazdaság minôsítése elveszik, és kezdõdik az egész átállási periódus elõlrõl. . . )

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • • • Tápanyagellátás 1. Lassan, de folyamatosan felszabaduló, a talaj humuszanyagaihoz kötött tápanyagokra van szükség. 2. komposzt használatára alapul: amely az élõ talajhoz mind szerkezetében, mind mikrobiális összetételében a legjobban hasonlít, a talaj életébe a legkönnyebben beilleszkedõ tápanyagforrás. Humuszanyagai stabilabbak a friss vagy az érett istállótrágya humuszanyagainál, hosszútávú és kiegyenlített tápanyagellátásra alkalmasak. • 3. nem csak istállótrágyát, hanem növényi hulladékokat (kártevõktõl és kórokozóktól mentes!) a feldolgozás maradványait, fiatal gyomnövényeket (amelyek nem érlelhetnek már magot, ill vegetatív részeikrõl sem szaporodhatnak) - mindenféle szerves anyagot komposztálhatunk. • 4. Ezen kívül: nyersfoszfát, gipsz, dolomit, mészkô, algakészítmények, vulkáni kôôrlemények, üledékes kôzetek ôrleménye, fahamu, keserûsó stb) • 5. hús-, csont-, szaru-, vér- és halliszt (figyelem: ezek gyorsan felszabaduló tápanyagokat tartalmaznak, a túltrágyázás és a kimosódás (NO 3) veszélye ugyanúgy fennáll, mint a mûtrágyáknál)

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • • · A megelõzõ eljárások (vetésforgó: betegségek, kártevôk és a gyomok ellen, valamint az adott tájba, talajra, klímára illô növényfaj és fajta és a tápanyagellátás) megválasztásán túl · A rendszer stabilításának megteremtése: sövények (zöld folyosók) kialakítása, melynek szerepe van a jobb mikroklíma megteremtésén túl (szélvédelem és a nedvesség megõrzése - talajban és levegôben egyaránt) a hasznos élôlények (ízeltlábúaktól kezdve. . hüllõk, kétéltûek, madarak, emlõsök) élõhelyét biztosítja. · az általában ismert réz és kénkészítményeket használhatók (bizonyos éves maximális dózisban) (a réz tápelemként, levéltrágyaként is hat!) · vannak olyan anyagok, amelyek amellett, hogy valamilyen hatással vannak a kórokókra, kártevôkre, tartalmaznak a növény számára a levélen keresztül felvehetõ tápanyagokat is (mikroelemeket is akár, jelentõs mennyiségben), valamint természetes eredetû növényi hormonokat, illetve a növény bõrszövetét erôsítik Si. O 2 tartalmuknál fogva - így ezek egyszerre hatnak a kórokozóra, kártevôre és erõsítik a növényt. (ilyenek pl. a növényi teák, kivonatok -zsúrló, fokhagyma, algakészítmények, kôôrlemények, humuszkivonatok) · csak valamilyen mechanikai hartással bírnak: vízüveg (erõsíti a levelet, illetve rögzíti a gomba spóráit/konídiumait), agyagásványok, stb · Kenõszappan: fiatal levéltetvek ellen, esetleg etilalkohollal keverve. A szappanmolekulák behatolnak a rovar külsõ bõrének viaszlapocskái közé és feloldják azokat. ·

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • • • ·Piretrum (Chrysanthemum cinerarifolium : rovarporvirág, nikotin kivonata: rovarölõszerek, de mindent (hasznos és káros rovarokat) egyaránt elpusztítanak, bár természetes eredetûek, nagyon óvatosan kell használni!!!! (ha lehet, mellôzni). A nikotin melegvérûekre is mérgezõ. · Kvasszia: a Quassia amara és Picrasma excelsa trópusi fák, rovarûzõ és bizonyos esetben rovarölõ hatása van. (A forgácsot 24 óráig áztani, majd 1 óráig fôzni és higítani kell, kereskedelmi forgalomban a THIOKVANT 0. 8% os kvassziakivonatot tartalmazó szer van Magyarországon. ) · Propolisz: méhek terméke, stimulál és antibiotikus hatása lehet ·Szexferomonok (csapdák illetve a konfúziós technikához diszpenzerek, kis kapszulák, amelyek 2 -3 hónapon keresztül folyamatosan bocsátják ki az adott lepke feromonját) · Bacillus thuringiensis var kurstaki : lepkehernyók ill szúnyoglárvák ellen var tenebrioides : burgonyabogár lárvák ellen Az élénken táplálkozó fiatal lárvák ellen kell kipermetezni, javasolják cukor hozzáadását a permetléhez. A készítmények baktériumspórákat és kristályokat (a baktérium által termelt kristályzárványokat) tartalmaz, a lárvák felveszik, a kristályok felsértik a bélcsatorna falát, így kerül be a baktériumspóra a lárva szomatikus sejtjeibe, és betegíti meg az állatot, amely rövid idõ múlva étvágytalanná válik, és 3 -7 nap múlva kiszáradás miatt éhenhal. ·Granulo-vírusok: (molylepke hernyók ellen)

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • • Alapvetõen a helyes vetésforgóval (különbözô agrotechnikai igényû növények!), a tarlóhántás idôbeni elvégzésével és így (is) a gyomok magfogásának megakadályozásával, tiszta vetõmag használatával, megelôzéssel. A szaporítóképleteket összegyûjtése és megsemmisítése (nagyobb felületen is!!!!) · pl: virágzás elôtt (ha már virágzásig valamiért kifejlõdött) az acat kaszálása, összegyûjtése, megsemmisítése (kaszálva és elfektetve beérleli a magot a legtöbb gyomnövény), vagy csak a virágok összegyûjtése. · a talaj felsõ talajrétegét megmozgató talajmunka után (burgonyabetakarítás) a felszínre került vegetatív képletek begyûjtése (ezek aprítás után mind kihajtanak), acat és tarackbúza. Mechanikai gyomirtás eszközei: Teljes felület kezelése: · fogas (régi gazdálkodás klasszikus munkaeszköze volt. . . ) · hálóborona (munkájában a fogashoz hasonlít, de a szerkezete jóval könnyebb, mozgékonyabb) · gyomfésû (vagy rezgõborona vagy rugósborona néven emlegetik): kalászosokban, kukoricában, napraforgóban, de kertészeti kultúrákban (káposzta, bab, borsó, paprika, hagyma) is alkalmazható: kelõfélben lévô gyomok ellen. Vigyázni kell, hogy a kultúrnövény milyen fejlettségi állapoban van (bimbók, virágok sérülhetnek!), a gyomfésû fogai milyen erôvel feszülnek a földhöz (ez általában állítható), a gép haladási sebessége stb. · lángszórót elvileg lehet, a gyakorlatban azért nem alkalmazzák, mert nagyon drága a PB-gáz + üzemanyag költsége.

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS • Sorkezeléshez: - itt fontos a kormányozhatóság • · kultivátor (sortávolság és talajtípus függvényében kell megválasztani a kultivátor-test típusát) • · gyomkefe (csak a sorközben alkalmazzuk, és csak olyan kultúrában, amely (arányában) kis felületrôl nagy jövedelmet biztosít, mert a gép a kialakítása miatt drága; így a szántóföldi növények - kukorica, napraforgó stb - és a 1 -2 -szeres gabonasortávolságra vetett növények szóba sem jöhetnek!) Használhatjuk sorban vetett lassú fejlôdésû növények (sárgarépa, gyökérzöldségek, hagymafélék, cékla) vagy palántázott növények (saláta) esetében, amíg a kefék közötti terelõlemezek alá befér és nem sérül a növény. Elõnye, hogy a kultivátorral szemben nem tolja fel a kialakult talajcserepeket a kelõ, kis növényekre, a sorközbõl viszont még a nagyobb, 4 -6 leveles gyomokat is kiszedi. Vannak vízszintes és függõleges tengelyû géptípusok is. • · küllõs kapa vagy csillagkapa: ívelt fogakkal rendelkezô küllõs tárcsákból áll. Talajhajtású, a tárcsa vagy a sorral párhuzamos, vagy szöget zár be vele. A kelõfélben lévõ gyomok ellen hatékony, azonkívül csak a talaj felsõ részét porhanyítja, elzárja a kapillárisokat ·kapálás •