TMOP5 5 5081 A diszkriminci elleni kzdelem a

TÁMOP-5. 5. 5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban dolgozók számára 2011. október 26. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www. ujszechenyiterv. gov. hu 06 40 638

A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV. 1. -2013. VI. 30. Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett

A program 4 pillére: 1. ) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2. ) Képzések 3. ) Kutatások 4. ) Kommunikáció

1. ) Ügyfélszolgálat • elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten • az egyenlőbánásmód-referensek heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást • havi rendszerességgel kistérségi jelenlét

Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai 2009. szeptember 1. - 2011. szeptember 30.

Ügyfélforgalmi adatok Ügyfélforgalom havi átlaga: 116, 6 fő Összesen: 2915 fő

Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele? Összesen: 305 fő

Panaszosok demográfiai adatai Az ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint Összesen 305 fő

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Önkitöltős kérdőívvel

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? Összesen: 1139 darab Átlag: 9, 53

2. ) Képzések • „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés résztvevőinek statisztikai adatai a 2010 szeptember- 2011. szeptember 25 -ig megrendezett 25 képzés alapján

Képzésen résztvevők Demográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen 459 fő

Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen 459 fő „Igen” válasz esetén 1 -5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés hallgatóinak véleménye a 2010. szeptember és 2011. szeptember közötti időszakban megrendezett 25 képzés alapján

Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés? Összesen 459 fő Átlag: 9, 33

A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához? Összesen 459 fő

3. ) Kutatások 7 társadalomtudományi kutatás: • • Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2. 5. 2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok: Egyenlő munkáért egyenlő bért A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

7 társadalomtudományi kutatás: 5. A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. 6. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. 7. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat

A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció v A népesség 1/3 -át érintette már diszkrimináció v Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: 1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot v Faktoronkénti sorrend: 1. Életciklus/családi, (életkor, anyaság, családi állapot) 2. Etnikai/szociális (etnikai hovatartozás, társadalmi származás) 3. Egészségi állapot (fogyatékosság, egészségi állapot) v Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3 -át, a népesség 1/5 -ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció. v A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb

TÁMOP-5. 5. 5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése v Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54 -en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.

Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta

v v v Mindössze 5, 5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják

Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát?

Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?

Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?

Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája • • 1. ) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2. ) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata 3. ) Esélyegyenlőségi terv 4. ) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci helyzete

1. ) Egyenlő munkáért egyenlő bért • A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz. • A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)

A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.

2. ) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata • Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat • Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel. • A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.

A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

3. ) Az esélyegyenlőségi terv hatása • a közszférában az intézmények több mint felében (5560%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. • A terv meg(nem)születését befolyásoló tényezők: törvényi kötelezettség és pályázati feltétel. • Azon munkáltatóknál, amelyeknél van valamilyen esélyegyenlőségi dokumentum, nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.

Milyen okból vagy céllal jött létre az Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum

4. ) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében • A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából. • A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet. Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon. • A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. • A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. • A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.

A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)

4. ) Kommunikáció A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010 ben: • • 59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor

Élőben a játszótérről országos vándorkiállítás Időpont Település Helyszín 2010. október 21. - 2010. november 08. Budapest Csepel Plaza 2010. november 11. - 2010. november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár 2010. december 06. - 2010. december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház 2011. január 10. - 2011. január 14. Oroszlány Művelődési Központ 2011. február 01. - 2011. február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ 2011. március 04. Pécs PTE Jogtudományi Kar 2011. március 05. - 2011. március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011. március 16. - 2011. március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola 2011. március 23. - 2011. március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ 2011. április 19. - 2011. április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális Központ

A referensek kommunikációs eredményei Eszköz Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Internet Egyéb rendezvény, konferencia Célérték 2013. június 30 -ig 2009. szeptember- 2011. október 25. között 120 126 160 34 500 19 1 203 10 83

Hírleveleink 2009 júliusa óta 11 magazint jelentettünk meg.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Pánczél Márta projektvezető EBH TÁMOP 5. 5. 5. 00 36 (1) 336 76 58 marta. panczel@ebh. gov. hu