Barokk Kialakulsa A 17 szzad jellemz stluskorszaka pontosabban

Barokk

Kialakulása • A 17. század jellemző stíluskorszaka, pontosabban 1570 és 1750 közé tehető. • A kialakulásának első időszakában még együtt él a reneszánsszal, ezt a stílusötvözetet manierizmusnak nevezzük. • Kiindulási helye: Spanyolország.

• A barokk a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusa, tehát korstílus. • Maga a barokk szó az olasz barocco szóból származik, bonyolultságot, nyakatekertséget, képtelenséget (, portugálul kagylót, gyöngyöt) jelent. • A barokk okoskodás bonyolultsága, nyakatekertsége adott nevet ennek a művészeti stílusirányzatnak, amelyet a különlegesség, a normálistól való eltérés jellemez.

Társadalmi háttér • A reneszánsz időszakában a megerősödött polgárság rést üt ugyan a feudalizmus rendszerén, de még nem válik a társadalom uralkodó osztályává. • A XVI. századtól Európában új folyamat figyelhető meg, ismét a feudális rendszerek hatalma lesz a vezető, abszolút monarchiák jönnek létre.

• Megindul a katolikus egyház mozgalma híveinek visszaszerzésére, ezt nevezzük ellenreformációnak. • Ennek megindítója a jezsuita rend, amelyet 1540 ben Loyolai Szt. Ignác alapított. Ők a református módszereket alkalmazzák az ellenreformáció terjesztésére.

• A barokk előzménye: a MANIERIZMUS (olasz 'maniera' = mód) • átmenet a reneszánszból a barokkba (kb. 1530 1600) • modorosság, mesterkéltség jellemzi • A barokk késői változata (XVIII. sz. vége): a ROKOKÓ (francia 'rocaille' = kagyló) • "miniatűr barokk" • könnyedebb, játékosabb formák • rendkívül finom, aprólékos megmunkálás • különösen a szobabelsők kialakításában, használati tárgyakon figyelhető meg • festményeken, versekben gyakori az intimebb, erotikusabb téma

BAROKK KÉPZŐMŰVÉSZET • szenvedélyes mozgású, izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakokat ábrázol • tobzódik a színekben, formákban • allegorikusság jellemzi

• Bernini: Szent Teréz extázisa

ÉPÍTÉSZET • látványosságra való törekvés • görbe vonalak és körök alkalmazása (ugyanakkor megtörése is) • belső dekoráció (kagylódísz) • Templomépítészet: pl. Szent Péter tér (Vatikán), Ótemplom (Kiskunfélegyháza) • Kastélyépítészet: a versailles i királyi kastély (Franciaország), Esterházy kastély (Fertőd), Festetics kastély (Keszthely)

A versailles-i kastély

ZENE • szenvedélyesség, érzelem telítettség jellemzi • nagy számú énekes vagy hangszer alkalmazása • tömeghatásra való törekvés • az opera, a kantáta és az oratórium keletkezése • a hangszeres zene műformái: concerto, szvit, fúga • képviselői: Monteverdi, Bach, Händel, Vivaldi

IRODALOM • A művekben gyakori a körmondatos, bonyolult szerkesztés. • Jellegzetes alakja az Isten elvárásainak megfelelően élő ember. • A prózai alkotásokra is jellemző a képszerűség, a metaforák használata. • Gyakran alkalmaz erős érzelmi töltésű kifejezéseket. • Gyakran használ ellentéteket. Hangvételére a fennköltség, a pátosz jellemző.

Fő irodalmi műfajai • Epika: az eposz jellegzetesen barokk műfaj, mert hosszú terjedelmű, könnyen bonyolítható a történet, és mindig valamilyen különleges embert mutat be • Dráma: a fő műfajai a komédia, a pásztorjáték és a hitvitázó drámák.

Fő témái: • Az idő, azaz az élet mulandósága • a földi, ill. a túlvilági élet összehasonlítása • az életet az álmok tükrében mutatja be • az életöröm, a pompakedvelés szembeállítása az elragadtatott halálvággyal.

A kor alkotói • • Cervantes Don Quijote Calderon Élet álom, Lope de Vega drámái Tasso A megszabadított Jeruzsálem • Milton Az elveszett paradicsom • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem