Barokk Zrnyi Mikls s a barokk Mikor Hol

Barokk Zrínyi Miklós és a barokk

Mikor? Hol? • A barokk időtartama 1570 és 1750 közé tehető. jelentése: rendhagyó következtetés, nyakatekert okoskodás (olasz barocco szóból) • Kezdete a manierizmus (1530 1600), mely fogalom az olasz maniera szóból ered, jelentése kézzel csinált. Kialakulásának első időszakában még együtt él a reneszánsszal, majd a barokkal. • Kiindulási helye Spanyolország, innen Portugáliába, Itáliába, majd egész Európába eljutott. • Későbbi ágai: copf, rokokó

A barokk a reneszánszt követő nagy korszak, egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusa, tehát korstílus. Jellemzői: bonyolult minták gazdag díszítés monumentalitás A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.

Társadalmi háttér • A reneszánsz időszakában a megerősödött polgárság rést üt ugyan a feudalizmus rendszerén, de még nem válik a társadalom uralkodó osztályává. • A XVI. századtól Európában új folyamat figyelhető meg, ismét a feudális rendszerek hatalma lesz a vezető, abszolút monarchiák jönnek létre.

• Megindul a katolikus egyház megújulása, hívek visszaszerzésére, ezt nevezzük ellenreformációnak. • Ennek megindítója a jezsuita rend lesz, amelyet 1540 ben Loyolai Szt. Ignác alapított. Ők a református módszereket alkalmazzák, az ellenreformáció terjesztésére.

A barokk előzménye: a MANIERIZMUS, átmenet a reneszánszból a barokkba (kb. 1530 1600) modorosság, mesterkéltség jellemzi A barokk késői változata (XVIII. sz. vége): a ROKOKÓ (francia 'rocaille' = kagyló) • "miniatűr barokk" • könnyedebb, játékosabb formák • rendkívül finom, aprólékos megmunkálás • különösen a szobabelsők kialakításában, használati tárgyakon figyelhető meg • festményeken, versekben gyakori az intimebb, erotikusabb téma

• szenvedélyes mozgású, izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakokat ábrázol • tobzódik a színekben, formákban • allegorikusság • a különböző művészeti területek egymásba olvasztása • propagandisztikus KÉPZŐMŰVÉSZET

ÉPÍTÉSZET • díszítő és szépítő elemek gyakori különválása • látványosságra való törekvés • görbe vonalak és körök alkalmazása (ugyanakkor megtörése is) • belső dekoráció (kagylódísz)

ZENE • szenvedélyesség, érzelem telítettség • nagy számú énekes vagy hangszer alkalmazása • tömeghatásra való törekvés • az opera, a kantáta és az oratórium keletkezése • a hangszeres zene műformái: concerto, szvit, fúga

Irodalom • A művekre a hosszúság, a körmondatos bonyolult szerkesztés a jellemző. • A témáiban visszatér az Isten elvárásainak megfelelően élő ember figurája.

• Ezekre a művekre a képszerű megfogalmazások bonyolult használata a jellemző, gyakran alkalmaz metaforákat. • Gyakran alkalmaz: erős érzelmi tartalmú kifejezéseket, -ellentéteket. • Hangvételére a fennkölt, pátosz a jellemző.

Barokk irodalmi műfajok • Epika: Eposz, ez a műfaj nagyon megfelel a barokk stílusához, mert hosszú terjedelmű, könnyen bonyolítható a történet, és valamilyen különleges embert mutat be. • Dráma: A fő műfajai a komédia, a pásztorjáték és a hitvitázó drámák.

Fő témái: • Az idő, azaz az élet mulandósága • a földi ill. a túlvilági élet összehasonlítása • az életet az álmok tükrében mutatja be • az élet szeretete, • a pompa szeretet szembeállítása az elragadtatott halálvággyal.

A kor alkotói • • Cervantes Don Quiote Calderon Élet álom, Lope de Vega – drámái Tasso A megszabadított Jeruzsálem • Milton Az elveszett paradicsom • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Magyar barokk

Periódusai: • a/ a barokk kezdetei (kb. 1600— 1640 között); • b/ a hősi barokk (kb. 1640— 1690); • c/ a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690 — 1740); • d/ a késő barokk: a rokokó (1740— 1770).

• a magyar barokk irodalom első nagy képviselője Pázmány Péter. • a legnagyobbja Zrínyi Miklós • a legolvasottabb szerzője a korban Gyöngyösi István. • a népies barokkban, pl. a kuruc kor verseiben stíluskeveredés jön létre. (Mikes Kelemen)

Műfajok • Epika: a prédikáció és a vitairat, ájtatossági irodalom, memoárok. • Líra: az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg gyűjteményeik az énekeskönyvek — kéziratos vagy nyomtatott könyvekben. • Dráma: hitvitázó drámák

Pázmány, az író, a vallástérítő Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítés szolgálatába állította. • Művei: Prédikációk Felelet Magyari Istvánnak Öt szép levél Alvinci Péterhez Keresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus imakönyv) Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz) (A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója) Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor legjelentősebb aszketikus műve)

Zrínyi Miklós (1620– 1664)

Művei Prózai művei: • • Tábori kis tracta: katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete. Vitéz hadnagy: Katonai elmélkedések laza gyűjteménye; középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. Mátyás király életéről való elmélkedése: Mátyást az ideális uralkodónak tartja Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság

Verses művei: • 1651 ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia c. kötetben. • Tudatos kötetkompozíció: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, az ún. idilliumokat, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio (=záróbeszéd) zárja.

Szigeti veszedelem • 1645– 46 tele • A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török.

A valóság és az írói szabadság • Történelem • Eposz • A Bécs felé vezető hadjárat része – egy közjáték – a szigetvári ostrom csupán. • Szulejmán halála megtöri ill. gyengíti a törökök hatalmát; bár folytatódnak a török harcok, a birodalom nem nyeri már vissza régi fényét. • A belső vár is kigyulladt (a szárazság miatt). • Zrínyi halála a kitörés miatt. • A kereszténység és pogányság élet halál harca, ahol a tét Magyarország és Európa megmaradása. • Ez a mozzanat segíti Zrínyit, hogy a tárgy megfeleljen az eposzi konvencióknak (nagy formátumú tárgy). Zrínyi kezétől hal meg Szulejmán. • A pokol tüzeként jelenik meg, a túlvilági erők bekapcsolásával. • Nem végezhet vele emberi kéz, egy távoli golyó teríti le.

A mű jellemzői • Műfaj: eposz • A téma: dédapjának, a szigetvári hősnek 1566 os várvédelmét dolgozta fel. • A mű célja: példamutatás • Történelmi háttér: az ország több részre szakadt, a magyar főurak nem törődtek a nemzet sorsával, a török veszély egyre komolyabb lett.

Mitől barokk eposz? • Segélykérés, invokáció nem a Múzsához szól, hanem Szűz Máriához • Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszmének megfelelően, mint Isten katonáját mutatja be, aki tudatosan vállalja a harcot. (Athleta Christi)

• Monumentális képek, pl. : a hadsereg bemutatásában • Alá és fölérendeltség ellenére érvényesülő harmónia • A cselekmény bonyolult és mozgalmas • Tapasztalatain alapuló barokk realizmus, naturalizmus, pl. : halálnemek

• Leírásokban megjelenő túldíszítettség /pl. : Zrínyi ruhájának bemutatása / • Az eposzban keresztény világkép jelenik meg • Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, barokkosan gazdag, színes nyelvhasználata (fegyveres erdők, oroszlánok, sasok, hihetetlen erők mozognak)

• Érzelmek nagy erejű ábrázolása: barátság, szerelem hűség, hit, hősiesség • Tükörsorsok • Csodás elemek állandó jelenléte (látomások, túlvilági jelenetek) • Költői túlzások, Zrínyi öli meg Szulimánt • Zrínyi Miklós nemcsak hazájáért, hanem a kereszténységért is küzd • Zrínyi és seregének mennybemenetele tipikusan barokk motívum

Halála Véletlen? !