Az lhrjelensg trsadalmi gazdasgi kontextusa hatsa a nyilvnossg

Az álhírjelenség társadalmi, gazdasági kontextusa, hatása a nyilvánosság működésére Online platformok szabályozási kérdései az álhírjelenséggel összefüggésben 3. előadás 2018. szeptember 19.

Társadalmi – gazdasági – média kontextus Az álhírjelenség médiavonatkozású okai, háttere. Miért terjednek az álhírek? – társadalomlélektani háttér. Az álhírek hatása a nyilvánosság működésére. Az álhírek tömeges terjedésének gazdasági, üzleti összefüggései, háttere.

Információs és - hírkörnyezet átalakulása Az információs és hírkörnyezet átalakulását előidéző trendek, jelenségek: • a hírfogyasztási szokások gyors átalakulása • a 35 év alatti korosztály többsége online forrásokból tájékozódik, fogyaszt híreket • a fogyasztott hír forgalmának 2/3 -a nagy szolgáltatókon (közösségi médiaplatform, keresőmotor) keresztül zajlik, míg az online hírportálok közvetlen látogatása csak 32% • a piaci források és a piaci hatalom koncentrációja, különösen a Facebook és a Google megerősödése, amelynek eredményeként fő információs kapuőrré váltak. Ezzel párhuzamosan a hagyományos hírmédiumok elveszítették az ellenőrzést a hírtartalom terjedése, terjesztése felett. • a piaci források a hagyományos kiadóktól, hírmédiumoktól az online platformokhoz vándoroltak, pl. az online költések 75%-a nem érinti a kiadókat • a közösségi média magát az újságírást is alakítja, formálja • a hírtartalomhoz való hozzáférést a platformok algoritmusai szabályozzák • a közösségi médiafelületeken jobban „pörög”, többeket ér el az erősen véleményes, elfogult hírtartalom, ami arra ösztönzi a hírmédiát, hogy hígítsa a hírtartalmat. (tényalapú hírtartalom szenzációhajhász hírtartalom vegyítése, eltolódás a kevésbé minőségi tájékoztatás irányába)

Információs és - hírkörnyezet átalakulása A médiakörnyezet változása megváltoztatta az információhoz való hozzájutás körülményeit. A tájékozódás körülményei változtak. • megváltozott az információ előállítása a hagyományos sajtóorgánumok mellett tömegesen jelentek meg nem az újságírás szakmai-etikai szabályainak megfelelő tartalmak (az internet lebontotta a piacra lépési korlátokat) • felhasználók által készített tartalmak megjelenése, közvetlen kommunikáció, a korábbi információs kapuőrstruktúra megbomlása • információs szűrőbuborék jelensége • az álhírek gyorsan terjeszthetők a közösségi médiafelületeken • manipuláció új minősége • digitális technológia megkönnyíti a tartalom manipulálását • a technika által lehetővé tett adataggregálás (személyre szabott információáramlás) hatékonyabb valóságmanipulálást tesz lehetővé, és ez a terület kívül esik a jelenlegi szabályozási környezeten • információs hadviselés (az álhír, mint fegyver) Az információhoz való hozzájutás ökoszisztémája opálos, nehezen átlátható.

Hírfogyasztás Általános hírfogyasztási trendek: • a televízió hírfogyasztásban betöltött szerepe csökken (45 évnél idősebb korosztály számára maradt elsődleges hírforrás) • fiatalok körében elsődleges hírforrás az online média (45 év alatt elsődleges hírforrás: online média) • a közösségi média is a tájékozódás csatornájává vált (az emberek 51 százalék használja a közösségimédia-felületeket tájékozódásra • elsődleges hírforrásként 10% • 18 -24 év között 28% ) • az online hírfogyasztók egy részt vesz a hírek terjesztésében is (hírfogyasztók 24%-a oszt meg híreket) (Forrás: Reuters Institute for the Study of Journalism Digital News Report (2016): http: //www. digitalnewsreport. org/survey/2016/overview-key-findings-2016/ ) USA Az amerikai felnőttek • 62%-a fogyaszt híreket a közösségi médián keresztül (18% gyakran, 26% néha, 18% alig) • gyakori hírfogyasztás helyi tévé: 46%; országos tv 30%; kábeltévé 31 % • bizalmi index: 34% közösségi médiából származó hírek, 76% országos hírmédia; 82% helyi hírmédia (Forrás: Pew Research 2016)

Hírfogyasztás rendszeres • • • alkalmanként soha televízió internet rádió napilapok hetilapok Jellemezzétek a két legjellemzőbb hírfogyasztást a következő szempontok alapján: • egy dologra koncentrálás/multitasking • koncentrált figyelem/szórt figyelem • elmélyült/felületes tevékenység • egyedüli/ társas

Délelőtti csoport rendszeres alkalmanként soha televízió 3, 2, 3, (8) 50 3, 1, 3, 1 (8) 50 rádió 2, 1. 2 (5) 31% 1, 4, 4, 2 (11) 69% internet 3, , 4, 4, 4 (15) 94% 1, 6% napilapok 2, 12% 3, 4, 3, 4 (14) 88% hetilapok 1 6% 3, 4, 4, 4 (94%)

Délutáni csoport rendszeres alkalmanként soha televízió 1, 2 (3) 2, 3, 4, 2 (18) 56% 3, 2, 1, 2, 3 (11) 34% rádió 1, 3, 2, 1, 4, 3, 4, 4 (21) 65% 3, 1, 2, 1 (10) 31% internet 6, 3, 2, 5, 5, 4, 5 (30) 93% 1, napilapok 1, 2, 1, 3, 1 (7) 22% 5, 2, 4, 4, 2, 3, 5 (25) 78% hetilapok 1, 2, 1, 1, 2 (7) 32 fő 5, 1, 4, 4, 5, 3, 3 (25)

Amikor Ön politikai, közéleti ügyekben tájékozódik, milyen hírforrásokat használ rendszeresen? a teljes népesség százalékában rendszeresen alkalmanként soha 2016 2014 -2015 televízió 71 18 internet 34 19 46 rádió 32 25 44 napilap(ok) 21 hetilap(ok) 5 16 24 55 79 70 11 35 30 13 3 16 17 18 47 27 43 24 64 81 A televízió dominanciája továbbra is töretlen, de a nyomtatott médiát és a rádiót maga mögé utasítja az internet a tájékozódás terén. Az internet szerepe nem lett nagyobb az elmúlt évben, viszont feltűnő a napilapok jelentőségének további visszaszorulása. Az internet a 18 -29 évesek csoportjában megközelíti a televízió jelentőségét: az internetet az átlagosnál magasabb (44%), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53%) használják tájékozódásra. 13

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook -ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről? a facebook-ozók százalékában 2016 2014 -2015 24 31 45 gyakran 24 25 50 ritkán soha A teljes népességen belül nem nőtt a facebook-ot tájékozódásra, közéleti információszerzésre használók aránya, de a facebook-ozókon belül valamivel magasabb arányhoz jutnak el politikai tartalmak, mint egy-két éve.

Hírfogyasztás – befogadói oldal Magyar adatok Forrás: Reuters Institute Digital News Report 2017. https: //reutersinstitute. politics. ox. ac. uk/sites/default/files/Digital%20 News%20 Repor t%202017%20 web_0. pdf

Hírfogyasztás – befogadói oldal Trendek, jelenségek • • mobileszközökön zajló hírfogyasztás töredezettebb, szórt figyelem információs szűrőbuborék felerősíti a szelektív észlelést csökkenő bizalom a hírmédiában az algoritmusok által „szerkesztett” információhoz való hozzáférés aránya nő, szemben a szerkesztőségek által szerkesztett hírtartalommal Szelektív észlelés elmélete • • a saját véleménnyel összhangban lévő, megerősítő vélemények kiszűrése az információrengetegből hírfogyasztás során azoknak a híreknek, információknak a kerülése amelyek megingathatnák a fogyasztót saját belső meggyőződésében

Hírfogyasztás – befogadói oldal Forrás: Reuters Institute Digital News Report 2017. https: //reutersinstitute. politics. ox. ac. uk/sites/default/files/Digital%20 News%20 Report% 202017%20 web_0. pdf

Hírfogyasztás – befogadói oldal Forrás: Reuters Institute Digital News Report 2017. https: //reutersinstitute. politics. ox. ac. uk/sites/default/files/Digital%20 News%20 R eport%202017%20 web_0. pdf

Hírfogyasztás – befogadói oldal Forrás: Reuters Institute Digital News Report 2017. https: //reutersinstitute. politics. ox. ac. uk/sites/default/files/Digital%20 News%20 Rep ort%202017%20 web_0. pdf

Hírfogyasztás – befogadói oldal Magyarország 2017. Németország 2017. Forrás: Reuters Institute Digital News Report 2017. https: //reutersinstitute. politics. ox. ac. uk/sites/default/files/Digital%20 News%20 Report%202017%20 web_0. p df

Hírfogyasztás – befogadói oldal A megtévesztő kommunikációnak a közlő mellett részese a befogadó is, akinek értelmi kapacitásai, érzelmi viszonyulása, azonosulása, és visszajelzéseinek típusai befolyásolják a megtévesztő interakció menetét. (A személyközi megtévesztés elmélete (Buller−Burgoon)) A befogadó hatékonyabban képes észlelni a megtévesztést, ha annak kommunikációja eltér a megszokott mintáktól, ha a befogadó tisztában van az érintett témához tartozó információkkal, és jó kritikai-dekódoló képessége van.

Az álhírek terjedése – befogadói oldal Az álhírek könnyű, gyors terjedésének kedvez: • ha az információ sok embert érint, • veszélyhelyzet, • ellentmondásos hírek, nehezebben hozzáférhető információk (információs bizonytalanság) • információs dömping (versengő narratívák) • politikai intézményekbe vetett bizalom csökkenése, elitellenesség • politikai polarizáció Alternatív magyarázatok az információs lyukak betömésére. A könnyű terjedés okai, tényezői: • az információfeldolgozás felszínessége • a hagyományos médiával szembeni bizalom csökkenésével egyre erősebb az igény az olyan forrásokra, amelyek az „eltitkolt” , rejtett „valóságot” tárja fel • általános bizalomvesztés következménye: bizonyos körökben a hazugságok egy mélyebb igazság közvetítőinek számítanak

Az álhírek terjedése – befogadói oldal A könnyű terjedés okai, tényezői: • elfogultságok szerepe (saját vélemény megerősítése, az ellentmondó tények, vélemények kerülése) (példa: Barack Obama születési helye) „Amiben szeretnénk hinni, azt könnyebben elhisszük. ” • komfortos véleményklíma keresése • előnyben részesítjük az ismerősöktől származó, szociálisan hitelesített információt, a tömegkommunikációból érkező távoli, elvont hírekkel szemben. A közösségi média: ötvözi a személyes hitelesség varázsát a tömegkommunikáció hatékonyságával. • az álhírek sokszor színesebbek, érdekesebbek, szórakoztatóbbak, mint a valóság • az álhírek „hírértéke” : emberi alapérzelmek intenzív kiváltása (meglepetés (újdonságérték), undor)

Álhírek - nyilvánosság Az álhírek új dimenzióba kerülése a nyilvánosság demokratikus működését, a demokratikus intézményrendszert is érinti. A nyilvánosság fogalma a társadalmi határvonalakat jelöl ki, a magánszféra és a mindenki számára megismerhető, a közösségi kommunikáció között. A nyilvánosság olyan cselekvők kommunikációja során alakul ki, akik kiléptek privát környezetükből, hogy közérdekű tényekről értesüljenek. (Peters) A nyilvánosság egy politikai intézmény, a demokrácia megvalósulásának alapfeltétele, amelynek „a közhatalom-gyakorlás ellenőrzésében, illetve a hatalomgyakorlók és a közösség közötti párbeszéd megvalósításában van szerepe” (Polyák)

Álhírek - nyilvánosság Milyen társadalmi kockázata, költsége van az álhírek terjedésének? • kevésbé megalapozott hiedelmek alakítják az emberek véleményét, világképét • aláássa a demokratikus folyamatokban való részvétel képességét, azaz, hogy a valóban alkalmas képviselők váljanak döntéshozóvá • csökken a legitim hírmédiába vetett bizalom, nehezebbé válik az újságírói sztenderdeknek megfelelő hírmédia és az álhírgyártó források megkülönböztetése • a kínálati oldalon nem lesz elég ösztönző a minőségi hírtartalom-gyártás finanszírozására • polarizálja a társadalmi nyilvánosságot, gyengíti nyilvánosság demokratikus funkcióit Közéleti - politikai álhírek terjesztése mögött megjelenő motivációk • választások manipulálását célzó • nem választási, politikai eseményhez kapcsolódó de ideológiai/politikai okból indított dezinformációs kampányok • üzleti érdek, motiváció, profitszerzés

Álhírek – piac Az álhírek jelentőségének növekedése mögött meghúzódó piaci okok: • könnyű, olcsó belépés a tartalomgyártás piacára (technikailag, üzletileg egyaránt), az online hirdetési piac biztosítja az online tartalmak monetizálását • a magas küszöbű belépés esetén a hírmédia hosszútávú érdeke, hogy a hírnevét (brandjét) ne rongálja álhírek közreadásával, de az álhírgyárak nem a hosszútávú működést célozva jönnek létre • egy álhírgyár működtetése, finanszírozása töredéke egy valódi hírmédia működtetésének • az online hirdetési piac működése (kattintásalapú elosztás) segíti az álhíroldalak forráshoz jutását • az álhírek gyártására, terjesztésére épülő üzleti modell (médiapiaci szegmens)

Az online dezinformáció terjedésére ható tényezők Technológia Politika ONLINE DEZINFORMÁCIÓ Média Gazdaság

Források: • Allcott, Hunt – Gentzkow, Matthew 2017: Social Media and Fake News in the 2016 Election. Journal of Economic Perspectives 31/2: 211– 236. • Krekó Péter (2018) A tömegparanoia Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája Atheneum, Budapest • Reuters Institute Digital News Report 2017. https: //reutersinstitute. politics. ox. ac. uk/sites/default/files/Digital%20 News%20 Report%202017%20 web_0. pdf • A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon http: //mertek. eu/sites/default/files/reports/hirfogyasztas 2016_0. pdf