Az ghajlatvltozs okozta komplex termszeti trsadalmi gazdasgi srlkenysg

Az éghajlatváltozás okozta komplex természeti, társadalmi, gazdasági sérülékenység regionális dimenziói Dr. Pálvölgyi Tamás ügyvezető igazgató Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kormányzati Fórum a MEH-MTA Stratégiai Kutatások keretében „A klímaváltozás és a hazai környezetállapot összefüggéseinek vizsgálata” 2009. május 28.

I. Reginális sérülékenységvizsgálat módszertani háttere

1. Kapcsolódó kutatások IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change A 4. Értékelő Jelentés (AR 4) keretében kidolgozták az éghajlati hatásvizsgálatokhoz a kitettség érzékenység várható hatás alkalmazkodó képesség sérülékenység koncepcióját CLAVIER Climate Change and Variability: Impact in Central and Eastern Europe Finom térbeli felbontású éghajlati előrebecslések készítése a lokális és regionális hatásvizsgálatok céljából. Esettanulmányok készülnek többek között az éghajlatváltozás építményekre, utakra gyakorolt hatása, a Balaton vízszintje és a hazai folyók árvízkockázata témaköreiben. Az EU FP 6 projektben 6 ország 19 kutatóhelye vesz részt, magyar részről OMSZ, BME, VITUKI, Env-in-Cent Kft.

2. Éghajlati hatás-lánc regionális és helyi szinteken változás az éghajlati paraméterekben: DT aszály komplex természeti következmények: természeti, társadalmi gazdasági hatások DP hőhullám árvíz ökoszisztémák AGRO Dw NATUR bio-degradáció erózió emberi egészség D. . . erdőtűz lev. minőség makrogazdaság világ nemzetg. . mikro szint INFRA RÉGIÓ ? Vállalat

3. CIVAS modell: a sérülékenység vizsgálat általános sémája CIVAS: Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme Forrás: Pálvölgyi, T. and Hunyady, A. , 2008. Common methodological framework of CLAVIER Impact Case Studies (in: Database on the statistical-empirical interrelations between the high resolution climate indicators and the parameters of impact issues). CLAVIER Report, www. clavier-eu. org ) EXPOSURE SENSITIVITY Climate NON CLIMATE FACTORS Weather variables i. e. temp. , precip. , wind from RCM outputs Weath. phenomena i. e. dependency plant’s reaction to wet, temperature dependency of road damages Socio-econ. i. e. drivers land use, welfare, state of roads Natural factors i. e. heatwaves, dry-spells, intensive rain . e. reproductive capacity of plants, soil type etc. Natural hazards Adapt. strategies i. e. floods, droughts, storms, wildfires etc. i. e. nature protection, change of road’s material, better building’s envelope etc. „Pressures” POTENTIAL IMPACT „Impacts” Social implications „Drivers” „State” ADAPTIVE CAPACITY „Responses” VULNERABILITY Economic implications

4. Érzékenység, kitettség, alkalmazkodóképesség, sérülékenység I. érzékenység: a vizsgált rendszer időjárás-függő viselkedése. Csak a rendszerre jellemző, az éghajlatra nem. . kitettség: klímaváltozás, modelloutputok. Csak a klímára jellemző, a rendszerre nem. . alkalmazkodóképesség: a rendszer spontán vagy „kényszerített” viselkedése az változó környezetre (pl. ökológiai, társadalmi-gazdasági adaptáció) adaptive capacity sensitivity high strong high impact Legends: : system’s objects robust fragile : vulnerable objects : most vulnerable objects low impact weak low endangered VULNERABLE exposure low high potential impacts

5. A CIVAS modell alkalmazásának lépései I. 1. Komplex éghajlati problémák meghatározása milyen - a társadalmi, gazdasági, környezeti térben egyaránt Hatásviselő jelentkező - komplex éghajlati problémákkal írjuk le a regionális rendszerek éghajlatváltozást és milyen rendszerek a hatásviselők. 2. Indikátorok meghatározása a hatásviselő (pl. mezőgazdaság, emberi egészség, építmények állapota) Érzékenység időjárás-függő viselkedése (pl. aszályhajlam, mortalitás-érzékenység, (sensitivity): épület állékonyság). Csak a hatásviselőre jellemző, az éghajlatra nem. . Kitettség (exposure): regionális éghajlatváltozás (pl. modell eredmények); eltérően az érzékenységtől (mely a hatásviselőt jellemzi), a kitettség csak földrajzi helyre jellemző Alkalmazkodó képesség regionális társadalmi-gazdasági válaszok „ereje” a klímaváltozásra (Például a mobilitás, mely egy lehetséges válasz a városi hőhullámokra) 3. Sérülékenység (vulnerability) meghatározása Sérülékenység komplex mutató, mely figyelembe veszi, hogy ugyanaz a várható hatás egy gyengébb alkalmazkodó képességű kistérségben súlyosabb következményekkel járhat.

6. CIVAS modell alkalmazásának lépései II. KLIMATIKUS FAKTOROK TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI FAKTOROK KITETTSÉG (exposure) ÉRZÉKENYSÉ G (sensitivity) A klíma várható lo-kális megváltozása Helyi term. -társ. gazd. rendszerek reakciója a meteorológiai paraméterekre VÁRHATÓ HATÁS (impact) Változások a helyi term. -társ. gazd. rendszerekben (nem a klímában). TÉRSÉGI SÉRÜLÉKENYSÉG (vulnerability) A térség komplex környezeti- társadalmi-gazdasági sérülékenysége a várható éghajlatváltozásra. Forrás: számítás, szakértői becslés TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FAKTOROK ADAPTIVITÁS (adaptive capacity) A helyi társ. -gazd. rendszerek alkalmaz-kodó, felkészülési képessége

7. A CIVAS modell célkitűzései, korlátai és hasznosíthatósága Korlátok: a vizsgált rendszerről nincs elég adat, információ. Nincs idősor, aminek alapján „statisztikázni” lehetne a meteorológiai paraméterektől való függést (Pl. épületkárok, utak kátyúsodása, idegenforgalom stb. ) az klíma modell outputok és leskálázott változók térbeni és időbeni felbontása általában nem elegendő. Nehezen állíthatók elő azok a klímaparaméterek (pl. talajnedvesség, széllökések gyakorisága, mértéke stb. ), amelyekre a hatásvizsgálatban szükség van Cél: számszerűsített, a bizonytalanság becslésére alkalmas, a vizsgált rendszerek széles körére alkalmazható módszertanra van szükség Hasznosíthatóság: Nem helyettesíti a modellezést (pl. légkör-növény-talaj modell, vagy épületszerkezet modellezés), hanem döntéselőkészítéshez biztosít kvázi-objektív információt (pl. adaptációs intézkedések kidolgozásához)

II. Az éghajlati sérülékenység vizsgálata a kistérségekre

8. Kapcsolódó kutatások Reg. Clim Kistérségi szintű klíma sérülékenység vizsgálat (területi folyamatokról szóló OGY jelentés megalapozása keretében) VÁTI Kht. – ELTE Meteorológiai Tanszék – Env-in-Cent Kft. Az éghajlatváltozás várható kistérségi szintű hatásait értékelő módszertannak a Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER) rendszerbe való beépítése ESPON CLIMATE - Climate Change and Territorial Effects on Regions and Local Economies Az EU projektben 11 ország 12 kutatóhelye vesz részt, magyar részről BME, VÁTI BME Környezetgazdaságtan Tanszék Rideg Adrienn diplomamunkája: „Az éghajlatváltozás értékelésének területfejlesztési lehetőségei”

9. Komplex éghajlati problémák azonosítása kistérségek szintjén Milyen komplex kérdéskörökkel kívánjuk leírni a regionális éghajlatváltozás természeti, társadalmi-gazdasági megnyilvánulásait? Aszály és szárazodás okozta mezőgazdasági és vidékfejlesztési kockázatok Szélsőséges vízjárás: árvíz, belvíz kockázatok az épített környezetben Biológiai sokféleség csökkenése, különösen a védett erdők, gyepek, vizes élőhelyek veszélyeztetettsége Erdők állapota - erdőtűz veszély Emberi egészség - városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai A CIVAS modell lehetővé teszi a további problémákkal, kérdéskörökkel való rugalmas bővítést !

10. Indikátorok azonosítása kistérségek szintjén I. Milyen indikátorokkal kívánjuk leírni a regionális éghajlatváltozás előbb azonosított kérdésköreit? Aszály Kitettség: Ángyán-féle aszályindex (tenyészidőszak hőösszege/éves csapadékösszeg) Érzékenység: Talajok aszályérzékenysége (Várallyay Gy. , 2008) Adaptivitás: Mezőgazdaságból élők aránya (KSH) Árvíz Kitettség: Lefolyás Érzékenység: Kistérségek árvíz és belvíz érzékenysége (VÁTI) Adaptivitás: Árterületeken élők aránya a lakosságból (KSH) Biológiai sokféleség Kitettség: Meteorológiai vízmérleg (P-E) Érzékenység: Vizes élőhelyek, a gyep és az erdők veszélyeztetettségi térk (FÖMI Adaptivitás: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek támogatása (VÁTI/KSH)

11. Indikátorok azonosítása kistérségek szintjén II. Erdőtűz veszély Kitettség: 4 x 30 -as szabály: tűzveszélyes napok száma évenként, amikor a napi maximum hőmérséklet 30 C fölé emelkedik, a relatív nedvesség nem éri el a 30%-ot és a megelőző 30 napban a csapadékösszeg nem éri el a 30 mm-t. Érzékenység: Kistérségek erdőtűz-veszélyességi besorolása (VÁTI) Adaptivitás: Tűzoltóság átlagos vonulási ideje (KSH) Hőhullámok Kitettség: Hőségnapok száma évenként, amikor a napi maximum hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik Érzékenység: Kistérségek belterületi lakósűrűsége (Te. IR) Adaptivitás: Egy lakosra jutó jövedelem (KSH) A CIVAS modell lehetővé teszi a az indikátorok cseréjét, rugalmas megválasztását!

12. Esetvizsgálat: erdőtűz veszély

Köszönöm a figyelmet! Az előadó személyesen ellenőrzi: a gleccserek tényleg olvadnak, az éghajlatváltozás kézzel fogható! www. env-in-cent. hu