A pedaggusok kigse Ksztette Guttmann Ferencn Csak addig

A pedagógusok kiégése Készítette: Guttmann Ferencné

„Csak addig szabad a katedrán állni, amíg úgy érezzük, hogy képességünk szerint jól végezzük munkánkat. Ha szellemileg vagy fizikailag már nem vagyunk erre alkalmasak, nem szabad a katedrára állni, tanítani-nevelni, mert többet ártunk, mint használunk. ” (Thiering, 1996. )

Fogalmi meghatározások H. J. Freudenberg: „A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek” Pines: a kiégést úgy tekinti, mint a személy törődési szándékának elvesztését azok irányába, akikkel együtt dolgozik. A kiégés nem más mint a teljes testi és lelki kimerültség. A kiégést kiváltja a boldogtalanság érzés, az elégedetlenség érzése. Setényi János: • • egy tevékenységgel kapcsolatos pozitív motivációk elvesztése az értékteremtő mozzanatot felváltja a rutin céllá válik a rövid távú „túlélés” és a megmaradt energiák védelme nincs stratégia a kilábalásra, feltöltődésre

A kiégést kiváltó okok és a kiégés tünetei Freudenberger szerint az okok: érzelmi túlterheltség bizonyos személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek kliensközpontú orientálódás Ezek tünetei: Testi szinten: krónikus fáradtság, gyengeség, kedvtelenség, testsúlyváltozás Érzelmi szempontból: kimerülés, levertség, gyámoltalanság, reménytelenség Szellemi kimerülés állapota: negatív beállítódás alakul ki önmagukkal, munkájukkal, és általában az élettel szemben. Barth - három hasonló tényező: sok stressz, nagy megterhelés, melyből érzelmi kimerülés következik kevés motiváció, csökkent teljesítményhez vezet megromlott kapcsolatok Véleménye szerint az öt szolgálati évet betöltő tanárok 25%-a mutatja ezen jeleket.

Okok, melyek kiemelten a pedagógusokra jellemzőek Állandóan fokozott érzelmi igénybevétel - a pedagógusok nap mint nap mások gyerekeinek állnak készenlétre, átélik a saját érzéseiken túl a gyerekekét is, mely nagy megterheléssel jár Határok elkülönítése - saját határok kitolása, hogy a gyereket be tudja fogadni, ez feszültséggel jár. Külön kell tudni választani a munkahelyet a magánélettől! Agresszió kezelése - a pedagógus nem fejezheti ki dühét, haragját, melyek így csak fokozódnak.

Stresszes állapot tünetei Pszichés tünetek: rövid ideg tartó: szorongás, koncentrációcsökkenés, elkeseredettség, harag hosszabb távon: depresszió, elidegenedés, pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, alvászavar), magatartás zavarok (agresszió, impulzivitás), mértéktelen dohányzás, alkoholfogyasztás Szomatikus tünetek: átmenetiek: vérnyomás emelkedés, meggyengült immunrendszer tartósak: gyomorfekély, szív-érrendszeri betegségek, elhízás

A kiégés folyamata Edelwich és Brodsky szerint: a) A bizonytalan akarástól a bizonyítási kényszerig - a segítő arra való törekvése, hogy „ ideális legyen”. b) Fokozott erőfeszítés - a bizonyítási kényszer miatt egyre elveszik a dolgok sűrűjében c) Személyes igények elhanyagolása - hazaviszik a munkát elmarad a saját érzelem, szerelem, humor d) A személyes igények és konfliktusok elfojtása - igyekeznek a környezet elől eltitkolni egészségi állapotukat e) Az értékrend megváltozása - idő és energia hiányában elvesztik baráti kapcsolataikat, értékrendjüket. f) A fellépő problémák tagadása – beszűkül a gondolatvilág, megszűnik a politika, a társadalmi események iránti érdeklődés g) Visszahúzódás – nem hat rá a külső inger h) Magatartás és viselkedésváltozás – minden kritikaként hat rá, érzéketlenné válik a kapott szeretetre i) Deperszionalizálódás – az önértékelő képesség elvesztése j) Belső üresség – tartós lelki betegségek jellemzik k) Depresszió l) Teljes kiégettség

Bagdy Emőke KIÉGÉS Bizonyításkényszer Depresszió Fokozott erőfeszítés Saját igények elhanyagolása Belső üresség érzése Az igények, konfliktusok elfojtása Deperszolizáció Megváltozott magatartás Értékrend átalakulása Visszahúzódás Problématagadás

A kiégés kialakulásának fázisai 1. 2. 3. 4. 5. Idealizmus szakasza Realizmus fázisa Stagnálás vagy a kiábrándulás szakasza Frusztráció fázisa Apátia fázisa

A kiégés dinamikája A kiégés folyamata: mindig kétirányú mind a két résztvevő érintett elsősorban a személyes kapcsolatokat érintő probléma A kiábrándultság terjedésének iránya: átterjedhet a diákról a tanárra egyik tanárról a másikra tanárról a diákra

A pedagógus személyisége A jó pedagógus: lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott nemcsak tökéletes személyiség, hanem igazi egyéniség is sajátos atmoszférát tud teremteni a munkája során biztonságot képes adni szereti a rábízott növendékeket az elérendő teljesítményt értékké tudja tenni. (Bagdy Emőke 1996) Veszélyeztetett személyiségtípusok: áldozatkész és elkötelezett túlzottan elkötelezett , akinek nincs kielégítő magánélete autoriter és/vagy lekezelő személyiségtípus

A pedagógus pálya „titkos története” (Becher) Beilleszkedés (2 -3 év) Önálló megközelítés és arculat kialakítása és elfogadtatása (5 -8 év) Autonóm oktatómunka (? ) Rutinná váló munka Kiégés Hanyatlás Magányos kilépés a pályáról (nyugdíj)

A nevelőmunka kibővülése Társadalmi elvárás, hogy a pedagógus egyszemélyben: személyiségformáló, fejlesztő oktató, információt átadó, szervező pótolja a családi szocializáció hiányát zavarok, betegségek felismerése szakember-hálózat ismerője szülővel való kapcsolatban – családgondozó, családterapeuta a gyermek személyiségfejlődése, magatartási zavarainak kezelője – pszichoterapeuta legyen elfogadó é segítő a szociális hátrányokkal szemben, oldja meg azok problémáit – szociális munkás tudjon bánni az SNI-s gyermekekkel, legyen módszer a tarsolyában (gyógypedagógus), stb.

A kiégés megelőzése I. A szervezet szerepe és lehetőségei (Renate Schmidt): A célok világosak és megvalósíthatók, ezekkel a tagok azonosulhatnak. Mindenki felelősségének megfelelően vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban. A munkatársak teljesítőképességének igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekei i mérlegelésre kerülnek. Belső, külső kommunikáció nyílt. Az intézmény légkörében szerepe van az örömnek és elismerésnek is. A szervezet tagjai nyitottak az újra. Az intézmény saját célja és motivációja szerint működik. A szervezeten belül lehetőség van a konfliktusokból tanulni. Jó intézményi környezet (Setényi János): Világos és jól kommunikálható intézményi követelmények. A munka folyamatos értékelése. Gondosan ápolt partnerkapcsolatok. Pedagógusok önismeretének erősítése Intézményen belüli nyilvánosság. A pályán legyenek modellt nyújtó emberek. Továbbképzési rendszerek, esetmegbeszélések, tréningek.

A kiégés megelőzése II. Tréning és szupervízió Tréning megelőző és gyógyító szerepe – önismeret fejlesztése – a csoport műfaj erősíti az én azonosság megélését, segít kialakítani a toleranciát, elfogadást. Szupervízió célja: a mindennapi tapasztalatokból való tanulás elősegítése: • motiváció tisztázása • személyes készségek és lehetőségek felismerése és fejlesztése • saját kompetencia határok felismerése és elfogadása • módszertani repertoár elemzése, bővítése • saját viselkedési minták felismerése, stb.

A pedagógus lehetőségei a kiégés megelőzésében Önismeret Autogéntréning: megfelelő gyakorlás útján megtanulható egy koncentrált átkapcsolás a nyugalmi állapotra. Segítségkérés és öngyógyítás: támogató, elfogadó családi háttér, kiegyensúlyozott párkapcsolat, tanácsadó cégektől segítséget kérni.

A kiégés megelőzése (Antal Judit) Fogadjuk el, hogy különlegesek és fontosak vagyunk! Ne akarjunk mindig mindenkinek megfelelni! Nem kell mindig tökéletesnek lennünk, hibázhatunk is! Mindenki a saját sorsa kovácsa! Legyenek céljaink! Mindenki képes a változásra, fejlődésre! Másoknak sem kell tökéletesnek lenniük! Vegyük észre, hogy nem vagyunk egyedül! Működtessünk jó kapcsolatokat! Sose adjuk fel! Tisztában kell lennünk a határainkkal! Legyen ritmus az életünkben! Figyeljünk és Lássunk! Töltődjünk fel!

A fásultság ára „Ha beleteszünk egy békát a hideg vízbe, vidáman úszkál majd benne. Ez nem meglepő, hiszen az állat kedveli a hűs vizet. Ha azonban forrásban lévő vízbe tesszük, megpróbál kiugrani belőle. Ez sem meglepő, hiszen nem kedveli a forrásban lévő vizet. Most jön azonban a különös dolog. Ha hideg vízbe tesszük a békát, és fokozatosan növeljük a folyadék hőfokát egészen addig, amíg forrni nem kezd, a békának eszébe sem jut elmenekülni. Lassan hozzászokik a változáshoz, és ezzel megadja magát a halálnak. ” (Ismeretlen szerző)

Köszönöm a figyelmet!