2010 mjus Takcs Nikolett Minden ami kltszetnkben addig

2010. május Takács Nikolett

„Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” László Zoltán véleménye a Literatura. hu oldalán

Tartalom Család Gyermekkor Tanulmányok Szerelmei Kötetei Híresebb művei Emlékek

Család Születés: 1905. ápr. 11. (Budapest) (Magyar Költészet Napja) Halál: 1937. dec. 3. (Balatonszárszó) Vonatbaleset vagy öngyilkosság? Édesapja: József Áron (szappanfőző) Édesanyja: Pőcze Borbála (mosónő) Testvérei: József Jolán, József Etelka

Gyermekkor Az apa elhagyta a családot -> Románia Gyermekvédő Liga (Öcsöd) -> nevelőszülők Olvasmányok Attila hun vezérről (meghatározó) „Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból – volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorra kerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban. ” (József Attila: Curriculum vitae, részlet)

Tanulmányok Öcsödi Református Elemi Iskola Üllői úti polgári iskola Makói Magyar Királyi Állami Főgimnázium Magántanulóként érettségizett Budapesten Szegedi Egyetem (magyar-francia szak) Bécsi Egyetem Párizs (Sorbonne)

Szerelmei Vágó Márta Szántó Judit Gyömrői Edit Kozmutza Flóra

Életében megjelent kötetei Szépség koldusa (1922) Nem én kiáltok (1925) Nincsen apám, se anyám (1929) Döntsd a tőkét ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932) Medvetánc (1934) Nagyon fáj (1936)

Első vers (1916 -1917) (1916 -1917 KEDVES JOCÓ! De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednék fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának. kugler = minyon

Mama Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő – szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. Pőcze Borbála „A Mama”

Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörű szép szívemen.

Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton – ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.

Balatonszárszó „Zúg már az ősz, gyűlik és kavarog, fehér habokba szaggatja a zöldet. Fogócskáznak az apró viharok, az ablakban a legyek megdögölnek. Nyafog a táj, de néha némaság jut az eszébe s új derűt lel abban. Tollászkodnak a sárga lombu fák, féllábon állván a hunyorgó napban. Kell már ahhoz a testhez is az ágy, mely úgy elkapott, mint a vizek sodra. Becsomagoljuk a vászonruhát s beöltözünk szövetbe, komolykodva. ”

Csoszogi, az öreg suszter Novella! Öreg cipészmester Nincs fűtenivalója Név: „Hát, csak csoszogok, csoszogok. ” „Egy gyerek állított be, egy gyerkõc, piszkos-szalmaszínû haján hátracsapott sapkában, amelynek hátul úgy lógott ki a bélése, mint ami tömzsi, fekete nyelvet ölt a világra. ” Cipőjavítás -> a mama küldte Ár = 20 fillér Csoszogi 80 fillért adott vissza az „ 50 fillérből”

Emlékezés József Attilára