A krhzi antibiotikum felhasznls orszgos regionlis s osztlyos
A kórházi antibiotikum felhasználás: országos, regionális, és osztályos adatok 1996 -1997 Benkő Ria, Matuz Mária Sz. TE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged
Kórházi antibiotikum felhasználás elemzés motivációi • • • Orvostörténelmi jelentőségű gyógyszercsoport Gyakori AB alkalmazás a kórházi betegekben Tekintélyes ár Nem megfelelő használat: negatív közegészségügyi következmény Limitált számú magyar kórházi antibiotikum fogyási adat
Célkitűzés A hazai kórházi antibiotikum felhasználás p p változásainak (1996 -2007) bemutatása, nemzetközi összehasonlítása területi különbségeinek bemutatása, determinánsainak keresése A hazai intenzív osztályok p antibiotikum felhasználásának jellegzetességei, összefüggései
Módszerek Országos, regionális antibiotikum felhasználás Vizsgálati jellemzők: szisztémás antibiotikumok (ATC kód: J 01) időtartam: 12 év (1996 -2007) feldolgozás: WHO ATC/DDD metodika (verzió: 2008) kifejezési egység: DDD/100 ápolási nap, nemzetközi hasonlításnál: DDD/1000 lakos/nap Adatok forrása: gyógyszerfogyás : nagykereskedői eladások (IMS) ápolási napok: Gyógyinfok (OEP) statisztika Megyei különbségek determinánsainak vizsgálata: többváltozós lineáris regressziós modell vizsgált tényezők: Eü szolgáltatásra vonatkozó adatok: pl. felvételek száma/10 000 lakos Betegre vonatkozó faktorok: pl. 65 év felettiek aránya, CMI determinánsok forrásai: KSH, OEP, ESKI
ORSZÁGOS ADATOK, TRENDEK Kórházi antibiotikum felhasználás (DDD/100 ápolási nap) Összfogyasztásból részesedés: 6 -8, 2 % 6, 2 M DDD 25, 5 M ápolási nap 4, 5 M DDD 19, 3 M ápolási nap
Kórházi antibiotikum felhasználás (DDD/1000 lakos/nap) az Európai országokban, 2007 Forrás: ESAC évkönyv 2007
Antibiotikumok alkalmazási módja a kórházi szektorban (%)
Az egyes antibiotikum csoportok relatív részesedése (%) a kórházi felhasználásban
A penicillinek felhasználásának megoszlása a kórházi szektorban
A penicillinek felhasználásának megoszlása nemzetközi viszonylatban 2005
Egyéb béta-laktám antibiotikumok felhasználásának megoszlása kórházi szektorban
Cefalosporinok, karbapenemek felhasználásának megoszlása nemzetközi viszonylatban, 2005
A top 10 antibiotikum részesedése a magyarországi kórházi antibiotikum fogyasztásból, 1996 -2007 ofloxacin lin il pic am ceftriaxon lin c y dox klarithromycin cefuroxim ciprofloxacin 2, 5 X amoxicillin + klavulánsav
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK Megyei különbségek a kórházi antibiotikum felhasználásban (DDD/100 ápolási nap)
Megyei különbségek a parenterális kórházi antibiotikum felhasználásban (DDD/100 ápolási nap), 2007
Megyei különbségek a kórház specifikus antibiotikum felhasználásban(DDD/100 ápolási nap), 2007 Kórház specifikus antibiotikumok: harmadik és negyedik generációs cefalosporinok, (monobaktámok), karbapenemek, aminoglikozidok, glikopeptidek
Az alacsony árkategóriájú antibiotikumok megyei kórházi fogyasztása DDD/100 ápolási napban, 2007 A magas árkategóriájú antibiotikumok megyei kórházi fogyasztása DDD/100 ápolási napban, 2007
Megyei különbségek magyarázata A lineáris regressziós modellbe beemelt befolyásoló faktorok: • jelentett infekciók száma • case mix index (R 2=0, 61; P<001) Megyei kórházi és ambuláns antibiotikum felhasználás: (R=0, 71; p<0, 002)
A hazai intenzív osztályok antibiotikum felhasználásának elemzése Vizsgálati jellemzők: magyarországi felnőtt ITO-k (60 osztály) időszak: 2006 év egyebekben~korábbiakhoz hasonló metodika Adatok forrása: gyógyszerfogyás : kórházi gyógyszertárak gyógyszerkiadásra vonatkozó számítógépes nyilvántartása (dobozszámban) ápolási napok: kórház finanszírozási/kontrolling osztály Az ITO antibiotikum fogyás és bizonyos faktorok összefüggése ANOVA, Pearson korreláció
A hazai intenzív osztályok – antibiotikum felhasználás (átlagos kórházi felhasználás 5 x) TOPLISTA Összes ITO (N=45) Átlag±szórás Min Max 98, 7 ± 30, 9 27, 9 167, 8 Széles spek, penicillinek 2, 0± 6, 1 0, 0 38, 4 Penicillin kombinációk 19, 9± 8, 1 43, 9 2. gen cefalosporinok 5, 3± 8, 0 0, 0 39, 2 3. gen cefalosporinok 15, 2± 9, 4 0, 0 40, 2 4. gen cefalosporinok 1, 3± 1, 9 0, 0 7, 5 Karbapenemek 9, 5± 6, 6 0, 2 35, 9 Makrolidok 2, 4± 3, 0 0, 0 12, 5 Linkózamidok 2, 6± 2, 2 0, 0 Aminoglikozidok 6, 4± 4, 9 Kinolonok Antibiotikum csoport Összes ITO Kumulatív % Amoxicillinklavulánsav 14, 3 ceftriaxon 25, 9 metronidazol 34, 5 ciprofloxacin 41, 6 imipenem 47, 3 vancomycin 52, 5 9, 6 levofloxacin 57, 4 0, 2 19, 7 moxifloxacin 61, 9 17, 0± 9, 3 3, 3 48, 0 cefuroxim 66, 2 Glikopeptidek 5, 6± 10, 3 0, 0 64, 4 meropenem 70, 1 Imidazolok 8, 5± 8, 4 0, 0 44, 2
A hazai intenzív osztályok – antibiotikum felhasználás Hatóanyag Parenterális % Orális % Össz orális %-a Amoxicillin+klavulánsav 64, 4 35, 6 26, 1 Ciprofloxacin 40, 0 60, 0 24, 8 Moxifloxacin 52, 3 47, 7 11, 0 Levofloxacin 65, 9 34, 1 8, 5 Clarithromycin 36, 5 63, 5 5, 6
Magas orális felhasználásra mi a magyarázat? p Többlet intenzívágyak, kevésbé súlyos betegek? (Hajdú-Bihar és Pest megye) p Selective Digestive Decontamination? p A parenterális-enterális switch? p Súlyos gazdasági megszorítások? Nem! Részben! Igen!
Az antibiotikum használat ITO típus és ITO ellátási kategória szerint „országos”: a klinikák is ebben a kategóriában vannak
Az egyéb vizsgált paraméterek… …nem mutattak összefüggést az antibiotikum használat mértékével: • Ápolási időtartam • Case mix index • Antibiotikum politika egyes elemei - antibiotikum alkalmazási irányelv - antibiotikum felírási jogosultság - engedélyköteles antibiotikumok - oktatás az antibiotikum használatról - infektológiai konzultáció gyakorisága
Osztályos antibiotikum elemzés buktatói Validálás p p p Túl alacsony/magas fogyás Kiugró orális felhasználás Hiányzó felhasználás egyes AB csoportoknál Azonosított okai: p Nyers adatok - finanszírozás p ATC besorolási problémák p Magisztrális készítés: metronidazol p Nevező: hiányos betegforgalmi adatok p Adminisztrációs hiba
Összegzés ORSZÁGOS Standardizált kórházi AB felhasználás relatíve stabil maradt a 12 év során Nemzetközi mércével alacsony mértékű Összetételében: egy része jól követi a terápiás ajánlások változását: (pl: tetraciklin, szulfonamid ) figyelmet érdemel: pl, a magas penicillin kombináció, alacsony 1. gen. cefalosporin fogyás REGIONÁLIS Minden évben relatíve nagymértékű megyei különbségek: mérték, mintázat Keleti megyékben több olcsó AB használtak A jelentett infekciók száma, case-mix index részben magyarázza a megyei különbségeket Kórházi és az ambuláns fogyás között szignifikáns pozitív kapcsolat INTENZÍV OSZTÁLYOS Nagy különbségek: mérték és relatív parenterális fogyás Szignifikáns kapcsolat az antibiotikum felhasználással: ITO ellátási szint Gazdasági megszorítások leképeződnek az antibiotikum felhasználásban Nagy mennyiségi különbségek, orális készítmények gyakori alkalmazása: AB alkalmazás átgondolása néhány ITOn
Hálás köszönet a kórházi gyógyszerészeknek az ITO-s adatokért és az együttműködésért! Köszönjük!
- Slides: 27