A cignykultra emblematikus elemei Jarko Jovanovic Jagdino 1924

A cigánykultúra emblematikus elemei • Jarko Jovanovic Jagdino (1924 1985) a nemzetközileg elfogadott cigány himnusz szerzője : ismert cigány népdalra írt szerzeményt • 1971 London: I. Roma Világkongresszus: elfogadták a cigányok himnuszát, döntöttek a cigányok nemzetközileg használt népnevének (rom) és a cigány zászlóról, határozott a cigányokat nemzetközi szinten képviselő szervezet a Nemzetközi Roma Unió létrehozásáról, megállapodtak a cigányok világnapjának megünnepléséről (április 8)

A zászló • A kék sáv jelenti az eget, úgy fizikai, mint átvitt értelemben. Utal a végtelenségre, szabadságra és a lehetőségekre, valamint túlvilági dolgokra, a menyországra, keresztényeknek Istenre, muszlimoknak Allahra. A zöld sáv a földet jelképezi. A növények, a legelők és a természet zöldje. Utal a cigányság természetszeretetére és természet közeli életmódjára. Ugyanakkor a végtelen ég kékjével szemben jelenti a földi kötöttségeket, a konkrét adottságokat, az azok által kijelölt szűkebb lehetőségeket. A kereszténységben a remény színe, mely a földieket az éghez köti, az iszlámban pedig a próféta színe, aki a földi embernek megmutatta az utat Allah egéhez. A vörös kerék , vagy — ahogy szanszkrit kifejezéssel gyakran illetik — a csakra többszörösen összetett szimbólum. Utal az őshaza, India zászlójára, ahol a csakra a dharma, azaz a "Törvény" szimbóluma. A dharma jelentése a hindu vallásban nem csak a földi igazságszolgáltatást, társadalmi igazságosságot jelenti, a hanem a kozmikus törvényszerűségeket, a "lét örök törvényét", nem csak tudományos, hanem spirituális értelemben is. A kerék jelképezi természetesen az utazást, a vándorló életmódot és a cigányságnál gyakran tapasztalható migrációt. A kerék formájával és színével jelképezi a lemenő és felkelő napot, utalva ezzel az idő ciklikusságára, a folyamatos ujjászületés lehetőségére. A vörös szín a vér színe is, mely önmagában is kettős jelkép. Egyfelől a testet életben tartó folyadék az élet jelképe, másrészt mint kiontott vér a történelem ártatlan áldozatait jelképezi.

Nyelv • Az egységesülési folyamat legnehezebb terepe a nyelv. A három eltérő anyanyelvet használó cigány csoport között közvetítő nyelvvé a romungrók anyanyelve, a magyar vált. Mégis számtalan olyan törekvés ismert, mely a cigányok feltételezhetően egykor közel egységes nyelvének nyelvi örökösét, az oláh cigány nyelv lovári nyelvjárását tenné meg a cigány irodalmi nyelv alapjává. Magában a cigány nyelvű közösségek nyelvi rendszerében kell a közös nyelvet kidolgozni miközben gyakorlatilag nincs anyanyelvi oktató, így ez a feladat néhány cigány folyóirat oláh cigány értelmiségi szerzőire és szerkesztőire hárul. Néhány egyetemen és főiskolán folyik ugyan cigány nyelv oktatás, de az igazi integráló munka nem itt zajlik. Elsősorban Choli Daróczi József aki a Biblia bizonyos passzusain és a Kommunista kiáltványon kívül számtalan magyar irodalmi alkotást lefordított cigányra, és maga is sokszor cigány nyelven írja verseit , Rostás Farkas György aki Kársai Ervinnel szótárt, nyelvtankönyvet és olvasókönyvet szerkesztett és Nagy Gusztáv nevét kell említeni. Kérdés, ha létrejön a minden oláh cigány közösség által elfogadott, beszélt és írott irodalmi és köznyelv, a másik két cigány etnikai csoport elfogadná e ezt a nyelvet, és vállalná e, hogy újra megtanulja ősei egy két évszázaddal ezelőtt elfelejtett nyelvét. Úgy tűnik, erre több romungró közéleti személyiség is nehezen vállalkozna, cigányságának demonstrálásához tökéletesen elégségesnek tartja a magyar irodalmi és köznyelv használatát, s azt vallja, hogy a csoportok közötti integráció és a közös kulturális nyelv a kultúra más területein is kidolgozható. • Az irodalmi nyelv kidolgozására hasonló törekvések tapasztalhatók a beás cigányok körében, ám egy pillanatig sem fogalmazódott meg az a vágy, hogy a beás nyelv használatát minden cigány csoportra egységesen ki kéne terjeszteni.

A himnusz • 1. Gelem, gelem lungone dromençar, Maladilem baxtale rromençar. A rromalen, kotar tumen aven E caxrençar, bokhale ćhavorençar? 2. Sasa vi man bari familia, Mudardăs lu i kali legia. Saren ćhindăs vi rromen vi rromněn, Maśkar lende vi cikne ćhavorren. 3. Putar devl!a te kale udara Te śaj dikhav murri familia. Palem kamav lungone dromençar, Ta ka phirav baxtale rromençar. 4. Opre rroma, isi vaxt akana, Ajde mançar sa lumăqe rroma! O kalo muj ta e kale jahka Kamava len sar e kala drakha • Zöld az erdő, zöld a hegy is A szerencse jön is, megy is Gondok kése húsunkba vág Képmutató lett a világ Egész világ ellenségünk Űzött tolvajokként élünk Nem loptunk mi csak egy szöget Jézus vérző tenyeréből Isten, könyörülj meg nékünk Ne szenvedjen tovább népünk Megátkoztál, meg is vertél Örök csavargóvá tettél

Érdekképviselet • 1990 ben alakult Roma Parlament. E csúcs szervezetből vált ki még 1992 ben a Phralipe, az egyik alapító országos szervezet. A Roma Parlament politikáját máig két politikus kitartó munkája határozza meg: Horváth Aladáré, aki 1990 1994 közt az SZDSZ parlamenti képviselője is volt, és Zsigó Jenőé, aki korábban szóvivője volt, 1994 őszétől pedig elnöke a csúcsszervezetnek • Cigány pártok • Jogvédő szervezetek

Kulturális intézmények • Magyar Rádió Cigányfélóra • Magyar Televízió Patrin cigánymagazin / Roma magazin (pátrin vorbá), Szerkesztő: Daróczi Ágnes • Fővárosi Önkormányzat mellett működő Romano Kher, a Cigány Szociális Művelődési és Módszertani Központ. • A kulturális alapítványok közül kettő foglalkozik alapvetően az oktatással. Pécsett a Gandhi Alapítvány beás gimnáziuma, Budapesten pedig a Kalyi Jag Alapítvány. • Az őszönként megrendezésre kerülő cigány filmfesztivál éppen abban fejt ki fontos munkát, amit Zsigó Jenő úgy fogalmazott meg, hogy iga zabbat mondhassunk a többségnek a cigányságról, mint amit az tud vagy tudni akar. • Balogh Béla táncszínháza, cigány színházak • Intézményesülni kezdett több galéria is, ahol a cigány képzőművészet tárlatait rendezik (pl. Nyolcadik kerület …) • Többen szövetségben és egymástól függetlenül is dolgoztak azon, hogy létrejöjjön egy Roma Bázis Múzeum, megfogalmazódott egy romák által vezetett kutatóintézet gondolata is. , de a kisebbségi törvény azonban nem vállalt garanciákat

Magazinok • Amaro Drom (Kerényi György) 1991 től, Roma Parlament alapította • Khetano Drom (Rostás Farkas György) 1993 tól • Lungo Drom (Paksi Éva) • Cigány Hírlap (Farkas Kálmán) • Rom Som (Choli Daróczi József) • Cigányfúró (Balogh Attila) 1994 től • Phralipe (Osztojkán Béla) 1990 től

Daróczi Ágnes A cigányközösségek értékrendje (archaikus, ideáltipikus) • „A cigányok éppen azért, mert a történelmi múltban olyan helyzetbe kerültek, hogy értékfelhalmozásra, tezaurálásra nemigen volt lehetőségük, kialakult egy én úgy nevezném, hogy egyik napról a másikra élés. Ez két dolgot jelentett, egyik részről az volt a szilárd meggyőződésünk, hogy mások ugyanúgy, mint mi, bármikor kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy menekülniük kell, ezért mint közösségként a többi cigánnyal azonos helyzetben vagyunk egymásra utalva, mindannyian testvérek vagyunk és mindannyian kötelesek vagyunk egymásnak segíteni. Az egyik napról a másikra élés egyik vonatkozása ez [. . . ] A tulajdonhoz való viszony nem azon a helyen van a közösség életében és nem azt a szerepet játssza, mint ahogy ez más közösségekben van, viszont van egy bizonyos dolog, ami ezt a szerepet eljátssza, ez pedig a » jóérzés «. A cigányok számára ez a » testvérek vagyunk, érezzük jól magunkat « adja az otthonosság érzetét, a biztonságot. Éppen ezért, mert a magántulajdoni érték mint szimbólum helyén a közösség életében más játszik szerepet [. . . ] „A tárgyakhoz való ragaszkodás helyett az emberi kapcsolatokhoz ragaszkodás egy belső idő fogalmat alakított ki, amelynek az objektív idő alárendelődött. "

Vallás • A romák általában ahhoz az egyházhoz kötődnek, amelyik lakóhelyükön domináns. • Működik egy erő, mely szokásaikat egységesíti: „Szűzanya kultusz" és a csatkai, máriapócsi búcsú • Egy egy búcsújáró helyen évente tíz tizenkét búcsút is rendezhetnek, a romák (csak egy alkalommal) a szeptemberi Mária ünnepen jelennek meg, akkor azonban népes delegációkkal képviseltetik magukat. A búcsú egyben nagyszabású nemzetiségi találkozó is. Ma még elsősorban a külön böző oláh cigány csoportokat hozza össze, s ilyenformán egységesíti is. A búcsún kidolgozódott a cigányos viselkedés szabályrendszere, amely szinte minden ponton élesen szemben áll a paraszti gyakorlattal. Ez a vallásgyakor lás általában független a papi szolgálattól, s egyfajta laikusság fedezhető fel benne, melynek elemei egészségvarázsló mosakodás a Mária forrásnál, a Szűzanya és egyéb Mária szobrok felkeresése, ima, fohászkodás, gyertyagyújtás, fogadalomtétel. A szent dolgok mellett legalább annyira fontos a rituális mulatság, a mások megvendégelése, az ivás, a lakoma, az ének, a tánc s a bőkezű ajándékozás. Mindezek a szigorúan megkövetelt tudatos cigánymagatartás rendszerét jelentik. • Babonák, rontás, átok, stb. továbbélése

Temetés, mint a cigány identitás kifejezése • A korábbi eltéréseket felnagyították, és etnikus jelentéssel ruházták fel. A korábban hiedelemszerű elemek a tudatos döntés eredményeként kulcspozí ciót kaptak a szokásrendszer jelenlegi kiteljesedésében. • A temetés különféle lokális és törzsi megnyilvánulásai egységesültek (Alkalom, hogy a csoport tagjai egyformán viselkedjenek, s arra is, hogy nagyjából azonos szituációban a különböző cigánycsoportok is azonos módon viselkedjenek) • Kezdetben az elhunyt fölötti virrasztást eredendően a hiedelem, a halottól való félelem logikája magyarázta, ma már sokkal fontosabb a virrasztás gyakorlati magyarázatában „az így szokták a cigányok", „cigány szokás szerint adtuk meg a tiszteletet" elv alkalmazása. • Hasonlóan a halottal eltemetett tárgyak ruhái, kedves és munkájában fontos eszközei, jellemző szokásainak kellékei a halott földi életén túli világának tárgyi eszközeit biz tosították, addig mára e szokás gyakorlása csak formálisan hivatkozik a hiedelemre, valódi tartalma immár a „cigányos" hangsúlyozása • Egy halotti kripta elkészítése és berendezése régi képzeten alapul a halott kényelmének és ellátásának biz tosításán , melyre ráépül a „ki az ember, mi az emberi méltóság" kérdésére adott válasz, a legfontosabb szempont mégis az, hogy a kripta szőnyegekkel, bútorokkal, terítőkkel való berendezése, italokkal való megtérítése már első sorban a „cigánymódit" jelenti. • A temetésen nem részt vevő idegenek megkínálása, itatása, a halotti tor, a borotválkozás időszakos tilalmának mint a gyász látható jelének megtartása, a gyász kollektív és rituális megtörése, illetve beszüntetése.

Mindennapi élet kultúrája-beszélgetés • Lakás • Öltözködés • Táplálkozás • Tisztaság , tisztátalanság