A CARAVAGGII STLUS KVETI A Caravaggisti caravaggistk kifejezst

A CARAVAGGIÓI STÍLUS KÖVETŐI

A „Caravaggisti" (caravaggisták) kifejezést alkalmazzák a festőkre - olaszokra és más országokból származó művészekre -, akik Caravaggio stílusát követték a 17. század elején. Caravaggiónak nem voltak tanítványai, elveit nem népszerűsítették elméletírók; követőinek, utánzóinak száma mégis nagy. Hatása nyomon követhető számos festő életművében, meglehetősen hosszú időszakban, földrajzilag változatos helyeken Művészetének lényegét azonban még a hozzá legközelebb állók sem értették meg , és elsősorban stílusának külsőségeit vették át. Mindenekelőtt témaválasztását és erős fény-árnyék ellentéteken alapuló feldolgozásmódját utánozták. A „caravaggizmus” képviselői sosem érték el azt a festői minőséget, mint Caravaggio. A kemény rajz, a kíméletlenül valószerű ábrázolás rövid ideig jellemezte az irányzatot. Hamarosan „tetszetősebb”, „javított” stílus váltotta fel, amely közelebb állt a korízléshez. Az akadémisták, a Carracciak követői a művészet megrontóját látták benne, mégis nagyon népszerű volt és még az akadémikus szemléletű festőkre, Guido Renire, Domenichinóra és Guercinóra is hatást gyakorolt. Műveiből sokat tanult Rubens, és lázasan tanulmányozták más, Rómában megfordult idegen festők, flamandok, hollandok, franciák és spanyolok is. A caravaggizmus nemzetközi irányzattá vált, Nápolyban, Sevillában, Lorraine-ben (Lotharingia) és Utrechtben voltak legfontosabb központjai.

Chiaroscuro: (olasz) fény és árnyék viszonya. A festészetben a tér illetve a testek domborúságának, plasztikus formáinak érzékeltetése a megvilágítás illetve árnyékok segítségével. A megvilágított testnek a fénnyel ellentétes oldalán sötét önárnyéka van, a test által vetett árnyék a tér képzetét erősíti. A színek árnyalatára a szomszédos felületek fényvisszaverése (reflex) is hatással van. Az erőteljes megvilágításból adódó sötét árnyékokkal a jelenet drámaiságát lehet fokozni. A chiaroscuro, franciásan clair-obscure, legjelentősebb mestere Itáliában Caravaggio, északon Rembrandt. Tenebrizmus: Caravaggio művészetének legszembetűnőbb és talán legforradalmibb eszköze, a chiaroscuro intenzív és drámai használata, általában nagy sötétséggel és láthatatlan fényforrással. (Az olasz "tenebroso" szó sötétet jelent. ) Római korszakának monumentális munkáin tűnt fel festészetében ez az új módszer, amellyel figuráit sötét háttér elé állította, hogy éles fénnyel plaszticitásukat még inkább felerősítse. Caravaggio műveire jellemző, hogy a fény meghatározott forrásból látszik előtörni, s a figurákat és a tárgyakat mint masszív és áthatolhatatlan felületeket világítja meg, és nem lazítja fel őket, mint ahogyan azt a chiaroscuro korábbi nagymesterei, például Tiziano műveiben tapasztalhatjuk.

CARAVAGGIO St Jerome 1605 -06 Oil on canvas, 118 x 81 cm Monastery, Montserrat

TIZIANO Vecellio Christ the Redeemer 1533 -34 Oil on wood, 77 x 57 cm Galleria Palatina (Palazzo Pitti), Florence

A fény sajátosan caravaggiói szimbolizmusát a Szent Máté elhívása című képén tanulmányozhatjuk. Krisztus itt a kép jobb szélén, árnyékban áll, míg fölötte éles fénytől megvilágítva ragyog a fal felülete, és erős fénysugár esik az asztalnál ülőkre, azokra, akik még mindig sötétségben tapogatózva, a megtérés előtt állnak. Caravaggio természetes fényt engedett a magas ablakon át, vagy egy hangsúlyosan elhelyezett lámpával, amely kiemeli az alakokat, tárgyakat. Ez a megoldás, az u. n. pincevilágítás drámai hatásokat eredményez, ha a művész jól állítja be a jelenetet. Adolf Philippi: A képírás régi nagy mesterei színes képekben című könyvében erről így olvashatunk: „… 1600 körül, Caravaggio a Lionardo tanításából kiinduló törekvéseket a fény és árnyék közötti ellentét további fokozásával szárnyalja túl s a fényt képein kicsiny nyílásokon keresztül vezeti a sötét térbe. Ez a « pincevilágítás » kapcsolatban Caravaggio nyers, reálisztikus formáival bizonyos tekintetben a firenzei és a Lionardo s velencei iskola stílusának keveréke volt s magában véve ugyancsak érdekes jelenség. ” Hekler Antal professzor pedig Az újkor művészete című könyvében így ír : „Caravaggio már fiatal éveitől kezdve a világítás problematikusa volt, de az a fényhomály, mely képeit átjárja s melyet a naturalisztikus szemlélet „pincevilágítás" névvel látott el, nem a valóságban, hanem a művészi alkotó képzeletben gyökerezik, mely azt nem a formák festői feloldódása, hanem a plasztikai hangsúly és koncentráció érdekében használta. ”

CARAVAGGIO The Calling of Saint Matthew 1599 -1600 Oil on canvas, 322 x 340 cm Contarelli Chapel, San Luigi dei Francesi, Rome

Leonello (vagy Lionello) Spada bolognai születésű volt. Stílusának kialakítására szülővárosának művészei voltak a legnagyobb hatással. Cesare Baglioni tanítványaként kezdte pályafutását, előbb mint díszítő-, később pedig mint quadraturafestő, majd a Carracci Akadémián tanult. (A quadratura általában illúziókeltő módon megfestett, más szóval trompe-l’oeil mennyezetfestményt jelentett) Megannyi kortársához hasonlóan ő is Caravaggio erős hatása alatt alkotott, sőt gyakran Caravaggio „majmolójaként” (scimmia del Caravaggio) emlegették. A kortársak szerint Caravaggio asszisztense volt. (Ez utóbbi állítás a következő cikk szerint vitatható: http: //www. aboutartonline. com/2017/10/03/2591/ „Caravaggio soggiornò a Malta fra il luglio 1607 e l’ottobre 1608, poi fuggì a Siracusa e, nel 1609, continuò la sua fuga fra Messina, Palermo e Napoli, per morire a Porto Ercole il 18 luglio 1610. Alle date 1606 -7 Spada risulta impegnato a Bologna e inoltre il suo viaggio a Malta, in base a documenti, non avvenne prima del dicembre 1609. ”) Máltára 1609 körül érkezhetett, amikor Wignacourt nagymester új és a feladat elvégzésére alkalmas festőt keresett a palota további dekorálására. A freskósorozat a Johanniták 1218 és 1291 közötti történek főbb eseményeit örökíti meg. Többek között II. András magyar királyt, amint Guérin de Montaigu nagymestertől a XIII. század elején átveszi a rend középkeresztjét, illetve az azzal járó habitust.

SPADA, Lionello: II. András magyar király a XIII. század elején Guérin de Montaigu nagymestertől átveszi a Máltai Lovagrend középkeresztjét, illetve az azzal járó habitust. Fresco, Nagymesterek Palotája, Málta

Leonello Spada Rómában felfedezte Caravaggiót és létrehozta a stílusok szintézisét. Az Aeneas és Anchises című festményében az erős chiaroscuro által támasztott drámai feszültséget klasszikus színekkel és szigorral kombinálja. A Lionello Spada-nak tulajdonított olaj-vászon kópia alapján következtethetünk arra, hogy milyen lehetett a S. Maria del Popolóban látható Szent Péter keresztrefeszítése című Caravaggio-kép első verziója. Az Ermitázs Múzeum hivatalos álláspontja szerint: „This painting would seem to be based on a lost work by Caravaggio himself, intended for the Church of Santa Maria del Popolo but rejected by the client. ” "Úgy tűnik, ez a festmény Caravaggio elveszett munkáján alapul, amelyet a Santa Maria del Popolo templomnak szántak, de az ügyfél elutasította. „ https: //www. arthermitage. org/Lionello-Spada/Martyrdom-of-St-Peter. html Ezzel összhangban áll Baglione 1642 -ben kiadott életrajzi összefoglalója, miszerint „a festőnek azért kellett más stílusban újrafestenie őket („questi quadri prima furono lavorati da lui un’altra maniera”), mert magának Cerasinak voltak kifogásai az elkészült munkákkal szemben („non piacquero al padrone”). ” /Rényi András: Caravaggio "naturalizmusa" mint a reneszánsz testfelfogás radikális fordulata/ http: //www. renyiandras. hu/index. php/tanulmanyok/caravaggio/perspektivitases-korporealitas

SPADA, Lionello Aeneas and Anchises c. 1615 Oil on canvas, 195 x 132 cm Musée du Louvre, Paris

SPADA, Lionello Martyrdom of St Peter Oil on canvas, 232 x 201 cm The Hermitage, St. Petersburg

A Carracci iskola legnagyobb hatású mestere Guido Reni (1575 -1642) 1601 végére érkezett Rómába. (Goethe még nagy szellemnek nevezte, Stendhal lelkesedett érte, de a 19. század második felétől kezdve festői képességeit – méltatlanul – elvitatták. Csak az 1954 ben rendezett gyűjteményes kiállítás után változott újra a megítélése. ) Nagyon vonzotta Caravaggio művészete, ami leginkább kifejezésre jut Szent Péter keresztre feszítése című képén. „A Szent Péter vértanúságát ábrázoló oltárkép (ma Róma, Pinacoteca Vaticana) arról tanúskodik, hogy Reni valóban otthonosan mozgott Caravaggio "űzött és sötét modorában". Ám az éles fény-árnyék ellentétekre épülő, nyers naturalizmust ellenpontozza a Carracci-akadémián elsajátított pontos anatómiai tudás, elegancia és klasszikus harmónia. Az előkészítő vázlatok közül csak a Reni életművében egyedülállóan erőteljes budapesti rajz maradt ránk, ez viszont hűen idézi fel a festmény caravaggiói realizmusának drámai erejét. ” /Kárpáti Zoltán/ http: //www. museivaticani. va/content/museivaticani/en/collezioni/musei/lapinacoteca/sala-xii---secolo-xvii/guido-reni--crocifissione-di-s--pietro. html

RENI, Guido Crucifixion of St Peter 1604 toll, barna tinta, barna lavírozás vöröskréta-előrajzon, drapp papír 230 × 137 mm

RENI, Guido Crucifixion of St Peter 1604 -05 Oil on wood, 305 x 171 cm Pinacoteca, Vatican Szent Péter keresztre feszítése Pietro Aldobrandini bíboros megbízásából készült a S. Paolo alle Tre Fontane részére. Guido Reni első római sikere volt, aki 1604 -1605 -ben festette. A Quirinale pápai nyári palotába (ma az Olasz Köztársasági Elnök székhelye) 1787 körül, 1797 -ben Párizsba került, majd visszatérése után VII. Pius Képtárának 1819 -ben része lett. (A templomban egy vászonra festett másolat van) Amint megérkezett Rómába, a bolognai művészt megragadták Caravaggio festményének új forradalmi elképzelései, amelyek első megjelenésük óta határozottan befolyásolták a város művészeti életét. Ez a hatás világos a Szent Péter keresztre feszítésén. Ugyanaz a témája, mint Caravaggio Santa Maria del Popolo templomban álló festményének, de amelyhez képest a drámai feszültség csökkent.

RENI, Guido Moses with the Tables of the Law c. 1624 Oil on canvas, 173 x 134 cm Galleria Borghese, Rome Mózes a törvénytáblával című festményén világosan látszik Caravaggio hősi drámai stílusának követése, a vibráló színek alkalmazása viszont ellentmond a caravaggisták tenebrizmusának.

„Giovanni Francesco Barbieri ötven éves koráig kis szülővárosában tengődött, és nap után gyűlölt riválisa, Guido Reni halálát várta. Barbierinek nem a Guercino csúfnevet ihlető kancsalság volt az egyetlen hibája: kortársai közönséges, frusztrált, faragatlan alaknak tartották. Ígyhát hiába ismerték el tehetségét, jóval kevesebb üzletfelet gyűjtött, mint csinos és kellemes modorú vetélytársa, s a féltékenység megmérgezte lelkét. Ám mikor 1642 -ben végre megérkezett ellenségének halálhíre, azonmód áttelepült Bolognába, hogy bejelentse igényét a festőfejedelem megüresedett trónjára. Az akció sikerrel járt, Guercino csakhamar világhíressé vált, komoly vagyont gyűjtött, és állítólag még a modora is sokat javult. Mire a lehetőség eljött, Guercinónak már festői stílusa is jócskán hasonult riválisáéhoz. Ifjúkori műveinek sötét tónusa, féktelen mozgalmassága és agresszív naturalizmusa a teljes ellentétükbe fordultak. Felváltotta őket a raffaellói indíttatású napfény, derű és mértékletesség, amivel "az isteni Guido" a világ szívébe lopta magát. Talán sehol sem annyira nyilvánvaló ez, mint épp ezen a hatalmas oltárképen, amelyet két évvel Reni halála után, 1644 augusztusában avattak fel egy vicenzai család magánkápolnájában. Egyes részletek már-már plágiumízűen követik Reni egyik utolsó, befejezetlenül maradt munkáját, aminek ugyanez a témája. De Guercino Krisztusa még méltóságteljesebb, s már nem magába roskadva szenved, hanem felszegett fejjel hirdeti diadalát alantas kínzói felett. ” /Vécsey Axel/

GUERCINO The Flagellation of Christ 1641 -44 Oil on canvas, 351 x 177 cm Szépművészeti Múzeum, Budapest Guido Reni: Flagellation

A Tékozló fiú visszatérése Guercino (Giovanni Francesco Barbieri, 1591 – 1666) munkásságának korai szakaszából származik, amikor már ismerte a korai olasz barokkot, a caravaggizmust és Annibale Carracci iskolájának bolognai reformját. Guercino korai munkája a nyugodt jelenetet ábrázolja a bibliai példabeszédből – azt a pillanatot, amikor a visszatért fiú felveszi a finom ruhákat. A festmény bal oldalán a fiatalember leveti a rongyait, amit a sertések között viselt, míg egy öregember, valószínűleg az apja, a hátára helyezi a kezét, és egy tiszta inget vesz át a másik, elegánsan öltözött fiatalembertől, akinek a kinyújtott karján új ruha és a kezében új cipő van. Caravaggio hatása nyilvánvaló a nagyszerű fény- árnyékhasználatban. A szakértők említik Ludovico Carracci hatását is. A Caravaggio-megközelítés használatára vonatkozó döntésének lehet, hogy valami köze van a tárgyak megválasztásához, ellentétben az emberi lét alázatosságával és a jelmezek álcázási lehetőségeivel - egy olyan koncepcióval, amelyet Caravaggio a San Luigi dei Francesi templom Contarelli kápolnájának Máté evangélista életéből vett jeleneteket ábrázoló festményeiben fogalmazott meg, és amelyeket gyakran vesznek át követői.

GUERCINO: Return of the Prodigal Son 1619, Oil on canvas, 107 x 144 cm Kunsthistorisches Museum, Vienna

A legfontosabb és legerősebb személyiségű caravaggista Rómában Orazio Gentileschi (1563– 1639) Caravaggio barátja és leghívebb követője, Caravaggio fényhatásait alkalmazta. Nem epigonként követte a mester újításait, hanem olyan eszköztárként kezelte őket, amit bizonyos típusú ábrázolásoknál felhasználhat a hatás érdekében. Gentileschi az első művészek közé tartozott, akik Caravaggióhoz hasonlóan közvetlenül modellt álló személyről festettek. Két képet láthattunk tőle a budapesti kiállításon 2014 -ben: a Keresztvitelt, amely egy tipikus caravaggista kompozíció, és egy kicsit későbbi művet, a Szent Cecília az angyallal címűt. Ez utóbbi a lírai caravaggizmus megnyilvánulása. (Szent Cecilia a zene védőszentje. Mint ilyen, általában hegedűn vagy orgonán játszik. Gentileschi egy olyan angyal kíséretében ábrázolja őt, aki kottát tart. ) A Lantjátékos című kép Gentileschi egyik leghíresebb műve. Ezen a szenzitív festményen a Caravaggio pincefényével megvilágított női lantjátékos finoman fogja a hangszerét, a lantot a füléhez emeli, és az akkordra összpontosítja a figyelmét.

GENTILESCHI, Orazio: Way to Calvary 1605 -07, Oil on canvas, 139 x 173 cm Kunsthistorisches Museum, Vienna

GENTILESCHI, Orazio: St Cecilia and an Angel 1618 -21, Oil on canvas, 88 x 108 cm National Gallery of Art, Washington

GENTILESCHI, Orazio Lute Player c. 1626 Oil on canvas, 144 x 130 cm National Gallery of Art, Washington

Peter Paul Rubens (1577 -1640) flamand festő 1600 -ban Gonzaga mantovai herceg szolgálatába állt, aki híres művek másolásával bízta meg. Hogy a helyszínen ismerkedjen az olasz festészettel, beutazta Itáliát, főleg a velenceiek, Tiziano, Veronese és Tintoretto ragyogó színei és drámai kompozíciói hatottak rá. Rómában megismerte Carracci és Caravaggio barokk stílusát. . Caravaggio művei közül megvásárolt egyet a mantovai herceg számára, valamint megfestette a Sírbatétel kisméretű másolatát. A másolás egyben a minta értelmezése is, Rubens interpretációjában a kompozíció átalakult. Későbbi korszakában a caravaggista chiaroscuro technikájának lágyulását láthatjuk. A naturalizmus és a klasszicizmus tökéletes keveredését vitte magával Itáliából, beleértve Caravaggio befolyását is, amire mindenképpen szükséges volt a saját erős flamand művészetének kifejlesztéséhez, például a Négy evangélista című képén. 1639 -ben festette meg a kölni Kunst-Station Sankt Peter-ben látható Szent Péter keresztrefeszítése című képét. , amelyről Rényi András ezt írja: „Szinte biztos például, hogy Rubens csaknem harminc évvel későbbi, a kölni S. Peter-ben látható oltárképe az elveszett Cerasi-Péter ismeretében született meg. ” http: //www. renyiandras. hu/index. php/tanulmanyok/caravaggio/perspektivitases-korporealitas

RUBENS, Peter Paul The Entombment 1611 -12 Oil on wood, 88 x 66 cm National Gallery of Canada, Ottawa

RUBENS, Peter Paul: The Four Evangelists c. 1614, Oil on canvas, 224 x 270 cm Schloss Sanssouci, Potsdam

RUBENS, Peter Paul SPADA, Lionello Crucification of St. Petrus Martyrdom of St Peter ca 1639 Kunst-Station Sankt Peter, Köln

Szintén Caravaggio szűk körébe tartozott Niccolò Renieri, (RÉGNIER, Nicolas) (1591 -1667) a kevés számú északi festők egyike, akik Rómában tartózkodtak Caravaggio életében. A Kártyázók című képét a Szépművészeti Múzeum őrzi. „ Talán nem véletlen, hogy a caravaggiói örökséget leghamarább az Északról érkezett (holland, flamand, francia) fiatalok tették magukévá, hiszen a naturalista felfogás közelebb állt az ő hagyományaikhoz, mint a valóság égi mását hajszoló olaszokhoz. Közéjük tartozott a francia nemzetiségű, de Flandriában nevelkedett Nicolas Régnier is. A monumentális Kártyázók csúcspontja és összegzése mindannak, amivé az északi ifjak átformálták a caravaggiói örökséget. ” /Vécsey Axel/ Régnier 1626 -ban Velencébe költözött, ahol hamarosan eltávolodott a caravaggizmustól és egyre inkább dekoratív stílust alkalmazott.

RÉGNIER, Nicolas: Cardsharps and Fortune Teller 1623 -26, Oil on canvas, 174 x 228 cm Szépművészeti Múzeum, Budapest

Rómából Orazio Borgianni (1574 -1616), Mantovából Bartolomeo Manfredi (1582 -1622), Velencéből Carlo Saraceni (1579 -1620) lesznek a „tanítványok”. Bartolomeo Manfredi Caravaggio legtudatosabb utánzója volt, de hiányzik belőle a művész legtöbb erénye. Népszerűvé tette a kocsmát és őrszobai jeleneteket (olyan témákat, amelyeket maga Caravaggio nem festett) Míg Caravaggio a „pincehomályba” süllyeszti a bibliai eseményeket, addig Manfredi jelmezes alakjai, a szabadságos katonák, léhűtő kártyázók, jövendőmondó cigányasszony, munka nélküli naplopók az előadás bravúrjával varázsolnak elénk ünnepi illúziót, nyoma sincs a nyomornak és az emberi aljasság naturalista-kritikus bemutatásának. Amikor Caravaggio Santa Maria della Scala templom kápolnájába készített, Szűz Mária halálát ábrázoló festményét 1606 -ban elutasították, Saraceni oltárképét fogadták el, amely festmény még ma is ott áll. Erősen hatottak rá Caravaggio drámai világításának, monumentális figuráinak, naturalisztikus részleteinek és pillanatnyi akciójának stílusjegyei, úgy, hogy az első "tenebristák" vagy "Caravaggisták" között szerepel. Példa erre a stílusra a gyertyafényes Judith Holofernes fejével című képe.

BORGIANNI, Orazio St Carlo Borromeo 1611 -12 Oil on canvas, 217 x 151 cm Chiesa di San Carlo alle Quattro Fontane, Rome Ez, a római San Carlo alle Quattro Fontane templomban álló oltárkép a Carracci és a tenebrista stílus érzelmi szintézise. Caravaggio hatása látható az ugyanezen szentet ábrázoló (1616) festményen is az Ermitazs Múzeumban.

MANFREDI, Bartolomeo: Tavern Scene with a Lute Player c. 1621, Oil on canvas, 130 x 190 cm Los Angeles County Museum of Art, Los Angeles

SARACENI, Carlo Death of the Virgin 1610 Oil on canvas, 459 x 273 cm Santa Maria della Scala, Rome

SARACENI, Carlo Judith with the head of Holofernes c. 1618, Oil on canvas 92. 1 x 74 cm Kunsthistorisches Museum, Vienna A Holofernes fejét tartó Judit egy szolgával látható a képen, aki úgy néz ki, mintha egy troll lenne. A Caravaggio-fényben fürdő képen hiányzik a fény középpontja, azt maga a mester adja hozzá.

A veronai Marcantonio Bassetti (1588 -1630) 1605 -ben Velencébe utazott. Közeledett a naturalizáló velenceiekhez. 1615 és 1620 között Rómában élt, ahol caravaggista kortársainak befolyása alá került. Festményeinek erejét és intenzitását ez határozta meg, de veronai társaihoz hasonlóan őrizte meg szülővárosa festőinek jellegzetes színeit. . 1616 -tól Saraceni mellett dolgozott a Santa Maria dell'Anima-ban. Sajnos a templom részére készült kép már nincs meg. Szintén Saracenivel (és másokkal) dolgozott a római Quirinale palotában a Sala Regia-ban (Il Salone dei Corazzieri (detto anche Sala Regia)). (Ma az Olasz Köztársaság elnökének székhelye. A Quirinale-domb már az ókorban is be volt építve. Az 1583 -ra elkészült palota 1870 -ig a pápák egyik római rezidenciájaként szolgált. A Quirináléban harminc pápa lakott, utolsóként IX. Pius. Az olasz egyesülést követően az olasz királyi család palotája lett, 1946 óta pedig az olasz köztársasági elnök otthona és hivatala. A több mint száztízezer négyzetméter kiterjedésű épület a világ hatodik legnagyobb palotája, valamint a második legnagyobb elnöki palota. A Fehér Ház hússzor kisebb nála. ) Az Irene gyógyítja Szent Sebestyént című festmény, amely egy rendkívüli caravaggista fényben született meg, valószínűleg a Bassetti római tartózkodásának (1616 -19) végéről, vagy a Veronába való visszatérését követő évekből származik. Fő témája a férfi meztelenség vizsgálata, és úgy tűnik, hogy a nyilakat szinte mint utólagosan festette, így az alakot Szent Sebestyénként jelenítette meg.

Palazzo del Quirinale Salone dei Corazzieri

BASSETTI, Marcantonio: St Sebastian Tended by St Irene c. 1620, Oil on canvas, 89 x 100 cm Musée des Beaux-Arts, Marseille

Amikor Rómában az 1620 -as években a caravaggizmust visszautasították és meghaladták, irányt vett Nápoly és Szicília (Caravaggio utolsó tartózkodási helyei) felé, majd a caravaggizmus Európa más részein: Sevillában, Lorraine (Lotaringia)ban és Utrechtben folytatódott és az 1650 -es évekig tartott. Itáliában Nápoly maradt Caravaggio befolyásának legtartósabb bástyája. Giovanni Battista Caracciolo (1578– 1635) Caravaggio egyik legnagyobb követője volt, és munkája fontos tényező volt abban, hogy Nápolyban erősödjön a caravaggizmus. Artemisia Gentileschi (1593 -1653) Caravaggio követőjeként a színek intenzitását, a mozgalmasságot és a megvilágítást tanulta el. A firenzei művészeti akadémia a tagjai közé fogadta, és sok jelentős művésszel ismerkedett meg. Apja, Orazio műhelyében ismerkedett meg a mesterség titkaival. Budapesten látható a Jáel és Sisera című képe. „A történet tartalma és az ábrázolás módja közötti kontraszt a néző meghökkentésének tudatosan választott eszköze is lehet. Erre enged következtetni, hogy ugyanez a művész legfeljebb egy évvel később Holofernész Judit általi lefejezését drámai fény-árnyék kontrasztokkal, a cselekmény mesteri bonyolításával, és a véres cselekmény sokkolóan természethű bemutatásával festette meg” /Tátrai Vilmos/

CARACCIOLO, Giovanni Battista Liberation of St Peter 1615 Oil on canvas Pio Monte della Misericordia, Naples Caracciolo Rómából való visszatérése után festette ezt a képet és határozottan mestermű. Ez Caravaggio stílusának egyik legérdekesebb és legeredetibb értelmezése. Különös figyelmet érdemel az angyal klasszikus alakja, aki hamarosan megragadja a megrémült Szent Péter kezét. Caracciolo valószínűleg jobban megértette Caravaggio művészetét, mint mások.

GENTILESCHI, Artemisia: Jael and Sisera 1620, Oil on canvas, 86 x 125 cm Szépmûvészeti Múzeum, Budapest

GENTILESCHI, Artemisia Judith Beheading Holofernes 1620 -21 Oil on canvas, 199 x 162 cm Galleria degli Uffizi, Florence

A Nápolyban élő, spanyol származású Jusepe de Ribera (el Españoleto 1591 – 1652 ) műveiben a tenebroso stílus drámai, erős fény-árnyék ellentéteihez sötét tónus és lendületes festésmód társul. Caravaggio összes követője közül ő volt a legerőteljesebb és legfüggetlenebb egyéniség, tovább vitte a Caravaggio technikáit, rendkívül természettudományos stílusban ábrázolta a figurákat. Olyan dolgokra összpontosított, mint a ráncok, a hús vagy a groteszk alakok Korai festményeit a mozgás hevessége, a szokatlan beállítások és testtartások bravúrossága jellemzi, mint ezt a későbbi, Szent Fülöp mártíromságát ábrázoló képet. A festmény hagyományosan Szent Bertalan vértanúságát jelentette, aki élettelen volt már amikor keresztre feszítették. Az a tény, hogy a szent attribútuma, a kés hiányzik a képen, a közelmúlt kutatásai szerint Szent Fülöp mártíromságát ábrázolja, aki az egyik első tanítvány volt Jézus követői közül. Szeretett az idős embereket festeni - például az írók képzeletbeli portréit és az ókori bölcseket; és mivel barnás árnyalatokat használt, és hangsúlyozta az kontrasztos fényt és árnyékot, Riberát a „Déli Rembrandt " -nak hívták. Egy pszichológiai jelenség vagy tragikus helyzet ábrázolásakor szívesen alkalmazta az arc ráncai által kínált lehetőségeket, mint ezen a Pénzkölcsönző című képén is.

RIBERA, Jusepe de Martyrdom of St Philip 1639 Oil on canvas, 234 x 234 cm Museo del Prado, Madrid

RIBERA, Jusepe de Heraclitus ca. 1615 Oil on canvas, 107 x 79. 5 cm Museo del Prado, Madrid

RIBERA, Jusepe de An Old Money-Lender 1638 Oil on canvas, 76 x 62 cm Museo del Prado, Madrid

„A 17. századi Nápoly sokak szerint maga volt a földi pokol. Szakadatlan éhínség, járványok, földrengések, sőt a Vezúv óriás kitörése is keserítették a spanyol uralomtól kiszipolyozott nép életét. A nyomor fészkeiben pedig egyre fullasztóbb volt a zsúfoltság, hiszen a hitvány termések a városba űzték a környék falusi népességét. A poshadt levegőjű sikátorokban burjánzott a bűnözés. Talán nem véletlen, hogy épp itt teljesedett ki Caravaggio erőszakos, halálfélelemben vergődő művészete, amely évtizedekre irányt szabott a nápolyi festészetnek. Ám a kegyetlen naturalizmus iskolája csak egy nemzedékkel utóbb, Riberával ért csúcspontjára. A spanyol születésű mester olyankor volt leginkább elemében, ha a keresztény vértanúk kínhalálát állította sokkoló életszerűséggel színpadra. Ez a témája a Szent András vértanúságának, legsötétebb korszaka mesterművének is. Az apostol a görögök, szkíták és örmények között hirdette az igét, mígnem Akhája római helytartója arra ítélte, hogy a kereszthalálban kövesse "babonás szektája" alapítóját. De ha valakinek, Riberának elhisszük, hogy Andrásnak megváltás a vértanúság. Megalázott, lecsupaszított testét megaszalta a kor, fonnyadt bőre szikkadtan lóg; mégis metafizikus erő árad belőle, a lélek ereje. Fénylő alakja fölött Goya nyomasztó démonait előlegező árnyak tornyosulnak. A pogány pap, a helytartó és a két szenvtelen hóhér nem érik be a test elpusztításával: a végső pillanatig próbálják legyőzni lelkét is, s rávenni a Jupiter-bálvány istenítésére. ”. Vécsey Axel

RIBERA, Jusepe de The Martyrdom of St Andrew 1628 Oil on canvas, 206 x 178 cm Szépmûvészeti Múzeum, Budapest

„A XVII. század kezdetén nagy forrongás állott be a sevillai fiatal művészek között. Egy Nápolyban élő spanyol festőnek, Riberának néhány képe jutott el Sevillába. Ez más volt mint Rafael és Michelangelo, más, mint Pacheco vagy Herrera. Egy új irány, mely az újra vágyó, fiatal kedélyeket egy csapásra meghódítja ; egy új igaz, melyre a régi igaztól megcsömörlött fiatalság rögtön esküszik. De Caravaggio s Ribera naturalizmusának nemcsak az újság volt érdeme. Ha az olasz ideálizmus leigázta az idegen népeket, s Németalföldön úgy, mint Spanyolországban korcs utánzatokat termelt; az olasz naturalizmus viszont fölszabadította a meghóditott tartományokat. A naturalizmus elvei értelmében minden ország a saját természetét festhette. 1615 s 1620 között Sevillában három fiatal festő esküdött az új iránynak hűséget: Zurbaran, Velazquez és Cano. A két utóbbi egy műhelyben tanult, az öreg Pachecónál; de Zurbarannal is barátságban voltak, ki állítólag gyakran megfordult Velazquezék házában. Hű az új irányhoz hármuk közül csak Zurbaran maradt. Zurbaran a spanyol naturalizmusnak legkövetkezetesebb s legjellemzőbb képviselője. Jámbor és sziklaszilárd hit adja művészetének tartalmát; a nápolyi naturalizmus elvei szabják meg formáját. Minden arcot modell után rajzol, minden ruhát mannequin segélyével. Kemény, szögletes ; alakjai olyanok, mintha fából volnának faragva, ruháik, mintha pléh-ből készültek volna. De ebben a naiv keménységben gyakran megragadó erő lakozik. „ /MELLER SIMON/ http: //www. mke. hu/lyka/06/052 -060 -spanyol. htm

Ribera Nápolyból hazaküldött képei jelentik a spanyolországi caravaggizmus fő forrását. Típusai, kompozíciói a kor egész európai művészetére hatottak, de leginkább honfitársai: Zurbaran, Velazquez, Cano és Murillo képeire. Caravaggio Riberán keresztül érkezett befolyása érvényesül a sevillai Francisco de Zurbaran (1598 -1664) monumentális hatású, az elmélkedő Szent Andrást bemutató képén. Nagy képzelőerővel jeleníti meg a Jézus által elsőnek elhívott galileai halászt, Péter testvérét. A felhős ég és a durván faragott kereszt elé állított monumentális figura koncentrált szellemi erőt, sziklaszilárd hitet sugároz. Tenebrista, erős fény-árnyék ellentétek, szoborszerű plaszticizmus, naturalizmus, vallásos áhítat és szinte ferences rendi egyszerűség jellemzi nem csak ezt a képet, hanem a festő egész művészetét. Emellett meglepő színkezelésével sorakozik a barokk szenzualistái közé. Festészetének fő értéke a naturalizmus eszközeivel elért misztikus hangulat, melyet a vallásos áhítat szolgálatába állított. Zurbarán was such a great painter that he has been nicknamed ‘the Spanish Caravaggio’.

ZURBARÁN, Francisco de Apostle St Andrew 1631 Oil on canvas, 146, 7 x 61 cm Szépművészeti Múzeum, Budapest

ZURBARÁN, Francisco de: Still-Life with Pottery Jars c. 1660, Oil on canvas, 46 x 84 cm Museo del Prado, Madrid

A 17. századi Spanyolország legnagyobb géniusza, Diego Rodriguez de Silva Velázquez (1599 -1660) korai, sevillai képein még kétségkívül Caravaggio félreismerhetetlen hatása fedezhető fel. Barna tónusú kompozíciói az erős fény-árnyék hatásokra épülnek. Velázquez életműve számos módon hasonlít a Caravaggio festészetéhez. Mindkét művész festményeinek témái között megjelenik az utca embere, képeik jellemzői az intenzív naturalizmus, a fény és a sötét drámai hatása. Még a kompozíció szempontjából is félelmetes a hasonlóság a két művész munkájában. Az Emmausi vacsora című képe munkásságának korai, caravaggista periódusából való. Krisztus akkor jelenik meg abban a pillanatban, amikor két tanítványa feltámadása után felismerte, hogy "kenyeret vett, áldott és eltörte, és átadta nekik„ Caravaggio szinte agresszív realizmusát az érzékelés élességébe fordította, amelyet olyan festői eszközök lágyítottak, mint a furcsa új színek (a földszínek árnyalatai) a tárgyakon és az emberek ruháin egyaránt. . Különösen szép példája ennek a megközelítésnek a Velázquez első igazi mesterműve, a Sevillai vízárus. Caravaggio művészete lehet a forrása Velázquez korai bodegonjainak is.

VELÁZQUEZ, Diego Rodriguez de Silva y: The Supper at Emmaus c. 1620: Oil on canvas, 123. 2 x 132. 7 cm Metropolitan Museum of Art, New York

VELÁZQUEZ, Diego Rodriguez de Silva y The Waterseller of Seville 1623 Oil on canvas, 106, 7 x 81 cm Wellington Museum, Apsley House, London

Alonso Cano (1601 -1667) épp úgy mint Zurbaran, a nápolyi naturalizmussal kezdte festői pályáját. Cano festő, szobrász és építész volt, és különböző időszakokban dolgozott közel minden spanyol nagyvárosban - Madrid, Sevilla, Valencia és Toledo. Művészete igen gazdag, bár korlátozottabb, mint a Velázquez vagy a Murilloé, mivel szinte kizárólag vallási témákat festett, szigorúan az elfogadott egyházi hagyományra támaszkodva. Sevillai festménye a Borgia Szent Ferenc monumentális és merész. A Pacheco-tól tanult precíz modellezés és a kontrasztos világítás használatával drámai kifejezést ad a képnek. 1637 -ben Madridba ment, s itt a királyi palotákban fölhalmozott remekművek új irányba terelték művészetét. A � Krisztus megjelenik Magdolnának című festménye kétségtelenül Correggio hasonló tárgyú festményének benyomása alatt készült. Bartolomé Esteban Murillo (1617 -1682) szinte egész életében szülőhazájában, Sevilla területén tevékenykedett. Korai pályafutása nem jól dokumentált, de Zurbaran hatására naturalista tenebrisztikus stílusban kezdett dolgozni. Karrierjének kezdetén festette a Fiatal koldus című képét. Ez kétségtelenül az első olyan életképe, amelyben utcai csibészt ábrázol. Később ugyan festői ízlése anekdotikus lett, de ezen a képen még megfigyelésének őszintesége és technikájának ereje a fiatal Velázquez és Zurbarán spanyol "tenebrizmusának" tiszta hagyományaként mutatkozik meg.

CANO, Alonso Saint Francis Borgia 1624, oil, canvas 186 X 120 cm Museum of Fine Arts of Seville

CANO, Alonso Noli me Tangere c. 1640 Oil on canvas, 141, 5 x 109, 5 cm Szépmûvészeti Múzeum, Budapest „Arról, hogy - mint a képen látjuk - Krisztus Magdolna homlokára tette volna kezét, nem a Biblia, hanem egy apokrif legenda szól. A motívum nem szerepel Correggio azonos témájú, Prado-beli festményén sem, amelynek hatása pedig nyilvánvaló Cano 1646– 1652 között készült kompozíciójának más részleteiben. A madridi királyi gyűjtemény reneszánsz festményei ugyanis gyakran szolgáltak az ott dolgozó festők számára ösztönző mintául. " /Szépművészeti Múzeum/

MURILLO, Bartolomé Esteban The Young Beggar c. 1645 Oil on canvas, 134 x 100 cm Musée du Louvre, Paris

A kiemelkedő tehetségű francia Valentin de Boulogne (1591 -1632) volt, aki egész rövid munkásságát Rómában töltötte. Mintegy 60 festménye maradt fenn, Rómában, Bécsben, Münchenben, Madridban, Londonban és Párizsban a Louvre-ban. Bár nem ismeri a nagyközönség, Valentin de Boulogne -t már régóta csodálják azok, akik szeretik a caravaggista festészetet. Munkája referenciapont volt a 19. század nagy realistáinak, a Courbet-ről a Manet-re, és a drámai események megdöbbentő élménye és alakjainak mélyen emberiségének, akiket egy átható melankóliával érintenek, felejthetetlenné teszik munkáját.

VALENTIN DE BOULOGNE: Christ Driving the Money Changers out of the Temple c. 1618, Oil on canvas 195 x 260 cm Galleria Nazionale d'Arte Antica, Rome

VALENTIN DE BOULOGNE: David with the Head of Goliath and Two Soldiers 1620 -22, Oil on canvas, 99 x 134 cm Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid

Lorraine (Lotaringia)-ban a Georges de la Tour (1593 -1652) talán a stílus legszemélyesebb, költői értelmezését tökéletesítette. Caravaggio fény- árnyék kontrasztjait alkalmazta, bár az északi tenebrizmus mesterséges fényének (gyertya és fáklya) használatát részesítette előnyben, káprázatos hatást gyakorolva. Transzcendentális légkört hozott létre, ami azonban nem természetfeletti. Ezt láthatjuk például a Magdolna a füstölgő lánggal és a Bűnbánó Magdolna című képein. A párizsi Simon Vouet, (1590 -1649) 1613 -tól 1627 -ig Itáliában , főleg Rómában, Genovában, Velencében és Nápolyban élt. A Szent Jeromos és az Angyal, a világos és sötét, a csupasz belső tér és a háromnegyedes formátum rendkívüli kontrasztjaival a Vouet egyik legjelentősebb Caravaggesque műve lett. Nyilvánvaló a hasonlóság Caravaggio Contarelli kápolnába szánt Szent Máté és az angyal című képének első változatával. A Jövendőmondó című képe, a Caravaggesque prototípusokból származik, amelyeket Vouet del Monte bíborosának gyűjteményében láthatott Vouet képén a jobboldali cigány bal keze a férfi zsebében kutat, míg jobb kezét vulgáris gesztussal a vállára fekteti. Mint ismert és ősi gesztus, az első két ujj közé tapadt hüvelyk különösen Toszkánában volt gyakori, és Dante is említi az Isteni Vígjátékban. (Inferno XX, 2). .

LA TOUR, Georges de Magdalen with the Smoking Flame c. 1640 Oil on canvas, 117 x 92 cm Los Angeles County Museum of Art, Los Angeles

LA TOUR, Georges de The Penitent Magdalen 1638 -43 Oil on canvas, 133, 4 x 102, 2 cm Metropolitan Museum of Art, New York

VOUET, Simon: The Fortune Teller 1617, Oil on canvas, 95 x 135 cm Galleria Nazionale d'Arte Antica, Rome Simon Vouet

VOUET, Simon: St Jerome and the Angel 1622 -25, Oil on canvas, 145 x 180 cm National Gallery of Art, Washington

Az utrechti katolikus festőművészek, az „utrechti caravaggisták” tagjai a 17. század első éveiben Rómában tanultak, és ott találkoztak Caravaggio műveivel. Hazatérésük után létrehozták a Caravaggio stílusát megtartó fontos központot. Ezt ma „Utrechti Caravaggisták iskolájaként” emlegetik, akik megtartották a fény és árnyék alapvető kontrasztját. Hendrick Terbrugghen és Gerard van Honthorst mindenekelőtt históriafestőnek vallották magukat, de mindketten festettek zsánerképeket is, amelyek motívumaikban és megformálásukban sokat köszönhetnek Caravaggiónak és körének. Holland kortársaiktól eltérően, akiknek művein a nagyobb térben elhelyezett apró figurák jellemzőek, az itáliai mestert követve csupán néhány, gyakran egyetlen életnagyságú alakra koncentráltak, kedvelték a félalakos kivágást. Átvették a „Caravaggio-iskola” naturalista szemléletét és sajátos chiaroscuro technikáját, gyakran ábrázoltak sötét szobabelsőket, gyertyafénnyel megvilágított szereplőket (Honthorstot az olaszok Gherardo della Notténak nevezték el).

Hollandia legjelentősebb caravaggistája Hendrick Terbrugghen (1588 -1629), akinek egy műve Magyarországon található az Egri Vármúzeumban. A festmény címe, a Pipára gyújtó fiú. . Hágában született, 1604 -ben már Rómában volt, hogy itt fejlessze tovább tudását. Ez egy eléggé szokatlan lépés, egy 15 -16 éves fiatalembertől. Caravaggio stílusa nagy hatást tett rá. A festményeire jellemzőek a sötét részek mentén teremtett tiszta, fényes felszíni hatások. Néha bájos, máskor megrázó vagy egyenesen közönséges témaválasztása volt. . Miután visszatért Utrechtbe, Gerrit van Honthorsttal (1590 -1656) dolgozott együtt Az ábrázolt jeleneteket gyakran gyertyával megvilágított sötét háttérbe helyezi. . Bár fiatalon elhunyt, munkái kelendőek voltak, és nagy befolyása volt az utána következő holland festőkre. Különösen vallásos témáinak hatását láthatjuk visszatükröződni Rembrandt és Johannes Vermeer munkáiban. Dirck Van Baburen (1595 -1624) 1612 és 1615 között Rómában tartózkodik. Támogatói segítségével elnyeri egy oltárkép megfestésének a jogát a San Pietro in Montorio kápolnájában. (A Levétel a keresztről és siratás első példánya még ma is ott áll. Az utrechti múzeumban sajátkezű másolat látható eredeti keretben). Ez a festmény egyike a Baburen ritka éjszakai jeleneteinek, részben Caravaggio Krisztus felvétele által inspirálva. Baburen Caravaggióhoz hasonlóan kedvelte a természetes napfény erős mintáit.

TERBRUGGHEN, Hendrick Boy Lighting a Pipe from a Candle 1623 Oil on canvas, 68 x 56 cm István Dobó Museum, Eger Az utrechti caravaggisták egyik legjelesebbjének, Hendrick ter Brugghennek Pipára gyújtó fiút ábrázoló képe Pánthy Endre egri nagyprépost Bécsben vásárolt kollekciójával, hagyatékként került az Egri Érseki Líceumba.

HONTHORST, Gerrit van Samson and Delilah c. 1615 Oil on canvas, 129 x 94 cm Museum of Art, Cleveland

HONTHORST, Gerrit van: The Dentist 1622, Oil on canvas, 147 x 219 cm Gemäldegalerie, Dresden

BABUREN, Dirck van Descent from the cross or lamentation 1617 -19 Oil on canvas, 219 x 140 cm Centraal Museum, Utrecht

Rembrandt és Vermeer Velazquezhez hasonlóan, átdolgozva, egyéniségükhöz és a helyi kötöttségeikhez illeszkedve indulásukkor caravaggisták voltak valamilyen módon. Caravaggio stílusát elsősorban más követőktől szerezték, nem pedig az eredeti munkákkal való közvetlen kapcsolattartásból. Harmenszoon van Rijn Rembrandt (1606 -1669 ) valószínűleg Rubens és az Utrechti Iskola (nagyrészt Honthorst ) festményeinek ismerete révén fejlesztette ki saját személyes chiaroscuroját a Caravaggesque fényhatásainak alkalmazásával. A Pénzváltónéven ismert festményt a fösvénység allegóriájaként is értelmezik. Rembrandt munkája olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket Caravaggesque-nak nevezhetünk, még akkor is, ha azok nem közvetlenül az itáliai mester munkájából származnak. A sötét és világos tudatos használata Caravaggio örökségének része. Johannes Vermeer (1632 -1675) Rembrandt mellett a második híressé vált holland festő, akinek a neve azonban hosszú ideig homályban maradt. Karrierje a Kerítőnő című festményével kezdődött. Ez egy kortárs életkép, ami attól kezdve minden képére jellemző. Az erotikus téma, a méret és a díszítő pompaság szorosan kapcsolódik az egy generációval korábban élt utrechti caravaggistákhoz. A chiaroscuro-hatás és a vörösek és a sárgák meleg színű harmóniája kapcsolatot mutat az ötvenes évek elején Rembrandt és követői által festett alkotásokkal.

REMBRANDT, Harmenszoon van Rijn: Parable of the Rich Man 1627, Oil on oak, 32 x 42 cm Staatliche Museen, Berlin

VERMEER, Johannes The Procuress 1656 Oil on canvas, 143 x 130 cm Gemäldegalerie, Dresden

Bár a XVII. Század közepén a Caravaggio kimutatható befolyása nagyrészt eltűnt, a későbbi generációk művészei közül sokak inspirációjának végső forrása lehet.

https: //elismondom. wordpress. com/2014/02/09/a-caravaggio-kiallitas-margojara/ https: //axioart. com/hir/kondai-robert-ismeretlen-magyar-vonatkozasu-fresko-nagymes_874 http: //artmagazin. hu/artmagazin_hirek/ciao_caravaggio. 2638. html? pageid=119 http: //www. magyarszemle. hu/cikk/caravaggiotol_canalettoig_ http: //epa. oszk. hu/00000/00015/00057/pdf/06 prob_feher. pdf http: //www. oxfordartonline. com/public/page/benz/themes/Caravaggio http: //cultura. hu/kultura/az-elso-hiresse-valt-festono/ http: //www. dummies. com/education/art-appreciation/discovering-the-baroque-masterscaravaggio-and-his-followers/ https: //www. scribd. com/document/150321621/Szepm%C 5%B 1 veszeti. Muzeum-Spanyolfesteszet 0001 http: //mek. oszk. hu/10700/10714. pdf http: //hockney-optics. brandeis. edu/appendix/stork/caravaggio. php http: //www. mke. hu/lyka/06/052 -060 -spanyol. htm http: //www. museivaticani. va/content/museivaticani/en/collezioni/musei/lapinacoteca/sala-xii---secolo-xvii/guido-reni--crocifissione-di-s--pietro. html BMS 2018