A stlus Egy kis stilisztika NGRDKOMP TMOP3 1

A stílus Egy kis stilisztika

NÓGRÁDKOMP – TÁMOP-3. 1. 4 -08/2 -2009 -0189 n A stilisztika, a stílusrétegek tanítása a szakközépiskola 10 – 11. évfolyamán n Készítette: Soósné Lehoczki Beáta n 2010 -05 -30

Bevezető gondolatok n „A stílus maga az ember. ” /Buffon/ n „Az írás és a beszéd módja … ez igazából jellemkérdés. ” /Illyés Gyula/ n , stílus’ = görög: eszköz, hegyes tárgy; római = íróvessző; eredetileg a jogi megnyilatkozások, szónoklatok szerkesztésére vonatkozott. n A stílus ma: mindennemű szóbeli vagy írásbeli közlemény nyelvi kifejezésmódját értjük rajta; tágabb értelemben művészi formanyelvet is jelent.

n A stílus a nyelv jellegzetes használati módja, mely a közlés eredményességét vizsgálja. Célja, hogy hitelesen fejezze ki a beszélő szándékolt közleményét. n A stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésének módja alakítja ki, tehát mindig válogatás, kombinálás eredménye. n Stilisztika: a stílus tudománya, a nyelvészet egyik altudománya.

Stílusérték, stílusosság n A nyelvben adott állandósult stílusérték a szó jelentésének része. n Ez az egyéni és alkalmi felhasználás során a szövegben többletjelentést kap, ez az alkalmi stílusérték. Ezt főként a szokásostól eltérő használattal nyerik el a szavak. Különösen gyakori a művészi nyelvhasználatban. n Szavainkat ugyanis kettős tulajdonság jellemzi: önmagukban is van jelentésük (szótári, denotatív, kognitív, fogalmi jelentés), de a szövegben nyerik el teljes jelentésüket (konnotatív jelentés).

n Motiváció: a stílus kifejezőerejének egyik forrása. Szavaink nagy része motiválatlan, de a konnotáció révén motiválttá válhat. (Motiváltak pl. a hangutánzó és hangfestő szavak, az érzelemkifejező szavak, a kedveskedő kifejezések, illetve a beszédes nevek. ) n Stílusosság: ha a közlés szintje illik az alkalomhoz. n Stílustalanság: minden, a helyzethez nem illő lazaság, nemtörődömség.

A stílusrétegek n Ahány ember (olykor ahány szituáció), annyi stílus, de az egyes embercsoportok által jellemzően használt kifejezésmód, nyelvi eszköztár stílusváltozatokat alakít ki. n Ezeket stílusrétegeknek nevezzük. n A stílusrétegeket meghatározhatja a szóhasználat, a kifejezéskészlet, a kommunikációs csatorna, a közléshelyzet, a beszélő és a címzett nyelvi igényessége, társadalmi hovatartozása.

Lehetnek írott és beszélt változataik. n Írott nyelvi stílusrétegek: tudományos stílus, publicisztikai stílus, szépirodalmi stílus, hivatalos stílus. n Beszélt nyelvi stílusrétegek: társalgási stílus, szónoki stílus. n Stílusárnyalat: a stílus jellemző tulajdonsága, amelyben megjelenik a beszélő lelkiállapota, személyes viszonya a témához, a hallgatóhoz, a beszédhelyzethez. A stílusrétegen belül alakul ki (pl. patetikus, népies, száraz, irodalmi, ünnepélyes stb. ).

Gyakorlás n Csoportmunka, 4 fős csoportban dolgozunk. n Válogassátok szét a kapott szövegeket a megismert stílusrétegek szerint! Találtok-e olyan szöveget, amely több stílusréteghez is besorolható? Melyek ezek, miért? n Felhasznált szövegek: - Nagymaros és az olaszok (újságcikk), - Müller Pál: Az élet története (részlet), - Napóleon beszéde Nizzában 1796 márciusában, - Kölcsey: Búcsú az országos rendektől (részletek), - Vámos Miklós: Cédulák (részletek), - Vörösmarty: Szózat, - Tóth Árpád: Április (részlet),

A szépirodalmi stílus n Ez a legigényesebb stílusréteg, művészi célú. - n Jellemzői: - sűrített kifejezésmód, - újítások (neologizmusok) használata, - a képszerűség eszközeinek és az alakzatoknak gyakorisága, - igényesen megformált szerkesztés, az eredetiség, az egyéniség nagy szerepe, művészi szabadság, - a motivált szavak magas száma, - esztétikai, poétikai funkció a megformáltságban.

Gyakorlás n Válogassátok ki az alábbi szövegek közül azokat, amelyek szépirodalmi stílusban íródtak! Indokoljátok döntésetek azzal, hogy példákat kerestek bennük a szépirodalmi stílus jellemzőire! Milyen szóképekre, alakzatokra találtatok példát a vizsgált szövegekben? (csoportmunka, 4 fős csoportok) n Vizsgálandó szövegek: Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, Jókai: Az arany ember (A vaskapu – részlet), Ady Endre: A magyar Ugaron, Mikszáth Kálmán: A „királyné szoknyája” (részlet). n /A szövegek kiosztása előtt felelevenítjük a szóképekkel, alakzatokkal kapcsolatos korábbi ismereteket. /

A társalgási stílus n Ez a legjellemzőbb a hétköznapi életben. n A mindennapok és az emberi kapcsolatok közlésformája ez. n A mindennapi kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák összefoglaló elnevezéseként használjuk. n Vannak élőszóbeli (párbeszéd, társalgás, magántelefon stb. ) és írott (magánlevél, üzenet, napló, SMS, cetli stb. ) formái is.

Jellemzői n Sokféle változata képzelhető el, a beszélőnek itt van a legnagyobb lehetősége személyiségének kifejezésére. n Legfőbb jellemzője a kapcsolatnyelv (fatikus nyelvhasználat, pl. Szia! Mi újság? ). n Napjaink társalgásában sok gondot okoznak a megszólítás- és köszönésformák. A szókincs szegényessége is egyre jellemzőbb. n Gyakori a közhelyek, klisék használata. n Indokolatlanul terjed a durvaság is.

Gyakorlás n Téma: hulladékgyűjtő versenyt szervez az iskola, a nyertes osztály jutalma egy nap tanulmányi kirándulás. Nyerni akarunk. n 1. Fogalmazzátok meg ezt MSN – en egy beteg osztálytársatok számára (páros munka)! n 2. Írjátok meg ugyanezt SMS – ben a testvéreteknek (páros munka)! n 3. Értesítsétek ugyanerről édesanyátokat is egy, a konyhaasztalon hagyandó cetli formájában(páros munka)!

Gyakorlás n Téma: az osztály megnyerte a hulladékgyűjtő versenyt, mehettek kirándulni. n Feladat: Meséljétek el ezt telefonon a családnak! (csoportmunka, el is játsszuk) n Feladat: Írjátok meg ezt az örömteli eseményt a blogotokon/e-mailben egy távoli barátotoknak/a naplótok számára! (egyéni feladat, választási lehetőséggel)

A tudományos – szakmai stílus n Feladata: a tudományok, szakmák, szakterületek törvényszerűségeinek, jelenségeinek, összefüggéseinek logikus, világos, egyértelmű feltárása. n Műfajai pl. : tudományos folyóiratok tanulmányai, cikkei, ismeretterjesztő könyvek, szakkönyvek, monográfiák, előadások.

Jellemzői: kerüli az ismétlődéseket, bőbeszédűséget, tartalmilag elsődleges a téma pontos körülhatároltsága, érzelmi megnyilvánulás, szubjektív vélemény ritkán kap helyet benne, - a szerkezet logikus és áttekinthető, - a terminológiát (szakszavak, szakkifejezések) következetesen használja, - nemcsak szerkezetileg, de vizuálisan is áttekinthető (grafikon, ábra, kép, táblázatok, képletek, matematikai és egyéb jelek stb. használata), - -

Jellemzői még: mondatszerkesztése bonyolultabb (többszörösen összetett, nagyobb terheltségi fokú mondatok alkalmazása, több és ritkább kötőszavak gyakorisága jellemző), - pontos adatokkal, utalásokkal, bizonyítékokkal dolgozik, - elemző – meggyőző közlésfajta, kérdve kifejtő módszer, érvek, felsorolások, idézetek, hivatkozások, párhuzamos – ellentétes szerkezetek alkalmazása, - szenvtelen, tárgyilagos kijelentések. - -

Gyakorlás: n Emeljétek ki a tudományos – szakmai stílus jellemzőit az alábbi szövegrészletben! (csoportmunka) „Kedves Tanuló! Az elmúlt évtizedekben világszerte megerősödött az a törekvés, hogy a háztartásokban és a gazdaságban keletkezett hulladékok mennyiségét csökkentsék, feldolgozásukat és újrafelhasználásukat megkönnyítsék. A „Hulladékból valamit” projekt keretében megismerheted a termelés és a mindennapi élet során keletkezett hulladékok fajtáit, a szelektív hulladékgyűjtés módszereit, a hulladékfeldolgozás és a környezetvédelem kapcsolatát, megismerkedhetsz a szakmacsoportod által felhasznált anyagokkal és azok hulladékainak hasznosítási lehetőségeivel. A projekt lehetővé teszi a csoporttársaiddal való közös munkát is. ” (tananyag – szöveg részlete)

Gyakorlás n Fogalmazzatok meg egy lexikon számára egy rövid szócikket, amelyben a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát ismertetitek meg az olvasókkal! Dolgozzatok párban! n Meglévő ismeretetek alapján írjatok vázlatot, majd a vázlat alapján egy kiselőadást a hulladékok fajtái és azok feldolgozási módja témában! (egyéni munka) n /A feladat megoldását megelőzően felelevenítjük a vázlatírással kapcsolatos tudnivalókat, a kiselőadás műfaji kritériumait. /

A publicisztikai stílus n Publikál (latin) = közhírré tesz, közhasználatra ad. n Az újságírást értjük alatta, főleg a sajtó és az írott propaganda gyűjtőneve. n A sajtópiac sokszínű, ezért heterogén a nyelvhasználat is (igényes /a szépirodalmi és tudományos stílushoz áll közel/, középszintű /a köznyelvi társalgásra épül/, kevésbé igényes /szleng, a bulvársajtó nyelve/). n Főbb műfajai a tájékoztató műfajcsoportban: információ, hír, közlemény, riport, nyilatkozat. n Főbb műfajai a publicisztikai műfajcsoportban: cikk, vezércikk, nyílt levél, hírmagyarázat, kommentár, jegyzet, glossza, bírálat, esszé.

Jellemzői: - egyszerű, világos mondatépítés, - követhető, áttekinthető szövegkompozíció, - a mondanivaló pontos, világos elrendezése, - érzelmi hatású szerkezetek (kérdések, felkiáltások) gyakorisága, - időszerű vonatkozások a szókészletben (hely-, időmegjelölések, személyekre, intézményekre való hivatkozás),

Jellemzői még: - a neologizmusok gyakorisága (főleg címekben), - szállóigék, szlogenek aktualizálása, idézetek (címben is, a szövegben is), - a tipográfia nagy szerepe, - fontos nyelvművelő szerep, nagy felelősség, - hibák: stílustalanságok (terpeszkedő kifejezések, divatszók, elcsépelt frázisok, közhelyek), elszürkülés, durvuló stílus.

Gyakorlás: n Javítsátok ki a mellékelt újsághír nyelvhelyességi hibáit! Fogalmazzátok meg ezt a hírt közérthetően! (csoportmunka, differenciált csoportokkal) „Nagymaros és az olaszok Olasz részről készség lenne a nagymarosi építkezések okozta környezeti károk helyreállítására. Mint azt Bartha Árpád, a Hitelbank elnöke római tárgyalásait követően a Népszabadságnak elmondta, az itáliai Icori – Esterno cég komolyan érdeklődik a vízerőmű munkálatai okozta károk helyreállításában való részvétel lehetősége iránt. Bartha szerint lehetőség van a dunai hajószabályozási terv összekapcsolására az átfogó helyreállítási programmal. ” /újsághír/

Gyakorlás: n Fogalmazzatok meg egy rövid hírt az iskolaújság számára, amelyben meghirdetitek az iskolai hulladékgyűjtő akciót! Dolgozzatok párban! n Vagy: n Fogalmazzatok meg egy közleményt az iskolaújság számára, amelyben a hulladékgyűjtő akció eredményeiről számoltok be! Dolgozzatok párban! n /A feladatok megoldása előtt tisztázzuk az egyes sajtóműfajok műfaji követelményeit. /

Közéleti írásbeliség: a hivatalos stílus n Közélet: az emberek társas érintkezésének tere; tágabban a gazdaság, politika, kultúra, társadalom országos szintjei tartoznak ide; szűkebben a magánélet fölötti társas életet (iskola, munkahely, vallás) jelenti. n A közéleti írások főként tájékoztató és felhívó jellegűek, cselekvés értékük van (pl. bírói végzés).

A hivatalos stílus n A hivatalos stílus az állami szervek, hatóságok, intézmények magánszemélyekkel vagy egymással folytatott írásbeli érintkezési formáiban használatos. n Ilyen például a törvényalkotás, a rendeletek, közlemények, útmutatók, tájékoztatók szövege, az üzleti levelezés. n Kommunikációs funkciója a tájékoztatás, felhívás; hangulatot vagy érzelmet nem közvetíthet.

Jellemző műfajai: n jogszabályok, törvények, határozatok, szabályzat, közlemény, felhívás, felszólítás, értesítés, szabályzat, kérvény, meghatalmazás, önéletrajz, pályázat, motivációs levél, jegyzőkönyv, meghívó. n Ez a stílusréteg különböző nyelvváltozatokra épül, de főleg a jogi szaknyelvet építi az igényes köznyelvre.

Jellemzői: - szóhalmozás, körülményes mondatszerkesztés, - kötöttség, konzervativizmus, sajátos műszavak, - egyértelműségre, pontosságra törekvés a szövegszerkesztésben, - arányos, logikus felépítés, jól követhető tagolás, - paragrafusokra, rendeletekre való hivatkozások, szám- és betűjelek, - sajátos terminológia, kötő- és utalószók.

Gyakorlás: n Készítsetek plakátot iskolatársaitok számára, amely a hulladékgyűjtő akcióban való részvételre ösztönzi őket! (csoportmunka) n Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi tagjaiként fogalmazzatok meg felhívást ugyanebben a témában! Dolgozzatok párban! n A DÖK nevében írjatok kérvényt az iskola vezetőségének, amelyben a hulladékgyűjtő akció megszervezésére kértek engedélyt! (önálló munka) n /A feladatokat a felhívás és a kérvény formai követelményeinek körvonalazása után oldjuk meg. /

Közéleti szóbeliség: a szónoki (retorikus) stílus n Ide tartozik minden olyan beszéd, amely a nyilvánosságnak szól. A beszélő fél nem csupán a saját képviseletében szólal meg. n A meggyőzés művészete ez, érvelésen alapul. n Jellemző műfajai: tárgyalás, hozzászólás, felszólalás, vita, előadás, kiselőadás, beszámoló, klasszikus szónoklat (politikai beszéd, alkalmi/ünnepi beszéd, vád- és védbeszéd.

A szónoki/retorikus stílus (folytatás) n Mivel nagyobb hallgatósághoz szól, fontos a tiszta artikuláció, az eleven, hatásos előadásmód, a hatáskeltő alakzatok (párhuzamok, ellentétek, túlzás, fokozás, kérdő és felkiáltó mondatok stb. ) alkalmazása. n Feladata a meggyőzés, a rábeszélés, a felhívás, a gyönyörködtetés, a hallgatóság megindítása és az ismeretközlés.

A jó szónok tulajdonságai: n tisztesség, személyes hitelesség, n erkölcsi tartás, egyéniség, meggyőződés, n bölcsesség, n motiváltság a témában, n jó szövegalkotó- és előadókészség, szerkesztőképesség, stílusérzék, megfelelő artikuláció, n találékonyság, memória, rögtönzőkészség, alkalmazkodás a kommunikációs körülményekhez, aktualizálás,

A jó szónok tulajdonságai - folytatás n kritikai gondolkodás, n meggyőző, logikus érvelés, intelligens humor n kapcsolatteremtő képesség, a metakommunikációs eszközök ügyes használata, n az alkalomhoz illő megjelenés n felkészültség, igényesség, természetesség.

Az érvelő beszéd részei n 1. bevezetés (megszólítás, a jóindulat megnyerése, az érdeklődés felkeltése, a megértés előkészítése /elővázlat, vagyis a kifejtés menetének felvázolása/) n 2. elbeszélés (a tétel megfogalmazása röviden, tömören, tárgyszerűen, világosan) n 3. kitérés (valamilyen személyes élmény, történet elmesélése; ez nem kötelező, de nagyon hatásos eleme az érvelésnek)

Az érvelő beszéd részei - folytatás n 4. részletezés (a tétel kifejtése példákkal), érvelés (bizonyítás és cáfolás), azaz érvekkel alátámasztjuk a saját véleményt (a legerősebb érvekkel kezdjük), majd cáfoljuk az ellenoldalt n 5. befejezés (érzelmi betetőzés, összegzés, kitekintés a jövőre, a ránk váró feladatokra, érzelmi zárás pl. személyes vallomással, a hallgatóság ismételt megszólítása, a figyelem megköszönése

Retorikai eszközök (a hatáskeltés eszközei) n példa, illusztráció, idézet, közmondás, n alakzatok (pl. párhuzamok, ellentétek, halmozás, fokozás stb. ), n szóképek (hasonlat, metafora stb. ), n történetmesélés, n személyes állásfoglalás, n történeti áttekintés, n kérdés (lehet könyörgő, számonkérő, költői, színlelt kételkedést kifejező, szemrehányó stb. ), n felkiáltás, felszólítás, n meglepő tények, statisztikai adatok, n humor, n ellentmondásos vagy visszatérő állítás, n sejtetés, félbeszakítás, n evokáció ( = idézés, felidézés; nemcsak szó szerinti lehet, hanem pl. szavajárás, archaizmus, stílusparódia is)

Gyakorlás: n Csoportmunkában gyűjtsetek a szelektív hulladékgyűjtés mellett szóló érveket! (ötletbörze, 3 perc) n Írjatok vitaindítót iskolai konferenciára „Lehet – e a hulladékból haszon? ” címmel! (csoportmunka) n Készítsetek hozzászólást ugyanerre a konferenciára, amelyben kifejtitek a témával kapcsolatos véleményeteket! (csoportmunka) n /A feladatokat a műfaji követelmények tisztázása után oldjuk meg. /

Gyakorlás: Lakóhelyeteken hulladék-lerakóhelyet akarnak létesíteni. Érveljetek e szándék mellett/ellen! Az alábbi szerepekben gondolkodhattok: - lakók, - önkormányzati képviselők, - a lerakót létesíteni kívánó cég tulajdonosai. (Három részre osztjuk az osztályt, a három érdekcsoportnak megfelelően. )

Gyakorlás folytatása: n Ismerjük meg az egyes csoportok érveit! (prezentáció) n Most az érveitek alapján írjátok meg csoportonként az elképzelt lakossági fórumon előadandó felszólalást az egyes érdekcsoportok nevében!/A feladatot a felszólalás formai követelményeinek tisztázása után oldjuk meg. / n Játsszuk el a lakossági fórumot!

n Köszönöm a figyelmet és az aktív munkát!