Rme s Jlia 19B 1 Dramaturgia s stlus

Rómeó és Júlia 19/B

1. Dramaturgia és stílus • Mercutio haláláig komédia, attól kezdve tragédia • Mellékszál: Róza-szerelem, Páris udvarlása: kontraszt, mennyivel igazibb a közös szerelmük • Lőrinc barát prédikál és szentenciákat mond • Rómeó Rózájáról petrarkai szonettben szaval • Az erkély alatt is ilyenbe kezd, de Júlia megszakítja • A dajka a köznyelvet beszéli, költőiség nélkül

2. Fény és sötétség • • • Júlia olyan mint a nap Fényesebb a fáklyánál Sötétben ragyogó ékszer Fényes angyal sötét felhők között Szépsége bevilágítja a kriptát is Rómeó nappal az éjszakában Fehérebb mint a holló hátán a hó Ketten együtt a szeretet fénye a gyűlölet sötétjében Ugyanakkor tetteiket éjszaka viszik végbe A befejezésben a reggeli szürkület szünteti meg a kettősséget

3. Időtlenség és mulandóság Erkélyjelenet: a hold változékony Az egész darab néhány nap, sűrű rohanás A szerelmesek versenyt futnak az idővel Egynapi ismeretség után házasodnak A halál az időtől szabadítja meg őket Az idő folytonos emlegetése a nappali előadásból is következik • A szerzőnek folyton hangsúlyoznia kell a holdat, csillagos eget stb, hogy a nézők elhiggyék: éjszaka van • • •

4. Nők és férfiak • A Hamletben Ofélia marad férfitámasz nélkül (apja meghal, Hamlet eltaszítja, bátyja elutazik) • Júlia szintén magára marad, amikor Rómeó elmenekül, apja pedig ellene fordul • Itt Lőrinc barát mellette marad furcsa tanácsaival • A barát azonban alkalmatlan segítőnek bizonyul, működése csupán késleltető hatású • Júlia ugyanakkor a többi nőalaknál aktívabb • Oféliával szemben képes a cselekvésre, döntésre, bátor, és már korábban, a szerelem kialakulásában is cselekvő hős