1 Vezeti kzgazdasgtan 2 Eddigi menetrend 1 Ht

1 Vezetői közgazdaságtan

2 Eddigi menetrend • 1. Hét: Kereslet – Kínálat , Rugalmasság Tankönyv: 6 -18. o. • 2. Hét: Egytermékes termeléselmélet Tankönyv: 19 -32. o. • 3. Hét: Többtermékes termeléselmélet Tankönyv: 19 -32. o. • 4. Hét: Vállalatelmélet I. Tankönyv: 33 -55. o. • 5. Hét: Vállalatelmélet II. • Tankönyv: 33 -55. o.

3 Vállalatelméletek

4 A vállalatelméletek segítséget nyújtanak a vállalatok • • • Kialakításához, Működtetéséhez, Fejlesztéséhez, Átalakításához, A piaci viszonyok vizsgálatához, A vállalat piaci helyzetének stabilizálásához, de nem „mindenhatók”.

5 A standard mikroökonómia vállalatfelfogása • Neoklasszikus elmélet • A koordinációs mechanizmusok a piacon működnek • Szervezeti koordináció nincs • A vállalat jogi egység 1. A rendelkezésre álló termelési lehetőségekkel jellemezhető 2. Racionálisan, teljes körű információ (az ár) alapján választ 3. A profitmaximalizáló elvre épít 4. Egységes egész, fekete doboz 5. Egyszerre azonosul a tulajdonossal és a menedzserrel

6 Új elemek • Bizonytalanság • Információs aszimmetria • Korlátozott racionalitás • Eszközspecifikusság • Opportunizmus • Kompetencia / tudás

7 Coase (1937) • A piaci mechanizmus használata költséges (marketing costs) • A vállalat képes csökkenteni a tranzakciók költségét • A piacon a felek között önkéntesek a tranzakciók, a vállalaton belül hierarchia van • Addig érdemes növelni a vállalat méretét, amíg az újabb tranzakció lebonyolításának költsége egyenlő nem lesz a piacon való lebonyolítás költségével • A vállalat lényege a tartós foglalkoztatási viszony

8 Tranzakciós költségek gazdaságtana Kérdés: piac vagy szervezet? Pontosabban: meddig terjedjen a két intézmény egymáshoz viszonyított hatóköre a gazdasági műveletek (tranzakciók) koordinálásában? • A csereaktusoknak kétféle költsége: Az árinformációk megszerzésének és kiértékelésének a költsége Minden tranzakció (az abban résztvevő partnerek közti megállapodás) szerződéskötése költségekkel jár. • • • A csereaktusok lebonyolítása: • A piacon kívül, hosszútávú keret-megállapodások • A megállapodások, szerződések • • Hierarchizálják a gazdasági szereplők világát és Hosszútávú jellegük miatt a hierarchiákat stabilizálják, létrehozva a szervezeteket.

9 Tranzakciós költségek gazdaságtana Williamson • Opportunizmus • Ex ante vs. Ex post • Eszközspecifikusság • Telephely specifikusság • Gyártóeszközspecifikusság • Emberi eszközspecifikusság • Márkanév • Vevőspecifikus eszköz • Időbeli specifikusság • Irányítási struktúrák • Piaci, Hierarchia, Hibrid • Jellemzőik: az ösztönzési intenzitás, az adminisztratív kontroll, az adaptációs képesség, és a szerződéses joggal való kapcsolatuk

10 irányítási költség hibridek piac bizalom 7. ábra: A hibrid formák költségfüggvényei Forrás: Ménard (2004: 369) hierarchia kapcsolati hálózat vezetés formális kormányzás eszközspecifikusság (k)

11 Tranzakciós költségek gazdaságtana • Termelés előtt (Coase 1937) • Keresési költség • Szerződéskötési költség • Termelés során (Alston-Gillespie 1989) • a termelés során felhasznált termelési tényezők nem egy kézben vannak, ezért a tulajdonosaiknak ki kell mutatniuk, hogyan használják fel az erőforrásaikat, ez költséggel jár • az információt csak korlátozottan tudják az emberek megszerezni, illetve feldolgozni • hogyha a termelési tevékenység nincs közvetlenül a javadalmazáshoz kötve, akkor a munkásoknak megéri lógni, de legalábbis lazábban dolgozni, ezzel párhuzamosan a munkáltató rá van kényszerülve arra, hogy a munka intenzitását monitorozza. • Termelés után • Mérés (Barzel 1982) • Szerződések kikényszerítése

12 Szerződések nexusa Alchian és Demsetz (1972) • A vállalat létét azzal magyarázzák, hogy a szerződésben foglaltak ellenőrzését, monitorozását olcsóbb egy hierarchián belül megvalósítani, mint a piacon lehetne • Csoportmunka • Határtermék mérésének nehézsége • Potyázás (lazsálás) • Opportunizmust csökkent a monitorozás • Nem éri meg lazsálnia, ha tudja, hogy mérik • Megtarthatja a reziduális jövedelmet a monitor • E tekintetben a vállalat és a piac között nincs különbség, mivel a vállalat csak piaci szerződések halmaza.

13 Szerződések nexusa • Alchian és Demsetz (1972: 777) a boltos példáját hozza fel: „A vállalat nem tulajdonosa az összes inputjának. [. . . ] Az, hogy azt mondják az alkalmazottnak, hogy inkább gépeljen le egy levelet, mint lefűzzön egy dokumentumot, ugyanolyan helyzet, mintha azt mondanám a bolti eladónak, hogy inkább ezt a fajta tonhalat adja nekem a kenyér helyett. ” • Coase (1937) amellett érvel, hogy a hierarchikus irányítás abban különbözik a piaci viszonyoktól, hogy a vállalaton belül a munkáltató előírhatja, vagy meghatározhatja a beosztottja cselekvéseit, míg az egymástól független piaci felek csak az árrendszeren keresztül próbálják rábírni a másikat a nekik megfelelő cselekvésre. • Alchian és Demsetz szerint: • legtöbbször a munkáltató nem tudja kényszeríteni a beosztottját, csupán kérni, hogy tegyen meg valamit (akár gépelésről, akár lefűzésről van szó). A beosztott visszautasíthatja a kérést, ugyanakkor szembesülnie kell azzal a kockázattal, hogy ezért kirúghatják.

14 A megbízó – ügynök elmélet A vállalat tulajdonosa a megbízó és a menedzsment az ügynök A két funkció szétválik és ez különböző érdek-összeütközésekhez vezet: • • • A vállalatot érintő döntéseket a menedzsment hozza, A profit nagy része a tulajdonosoké lesz (hacsak a menedzsment ezt meg nem akadályozza), A tulajdonosok nem tudják ellenőrizni a menedzsmentet, A menedzsmentnek módjában áll a tulajdonosok érdekeit csorbítani (pedig a tulajdonosok éppen saját érdekeik képviseletével bízták meg őket). Az érdek-összeütközés alapja az információ-aszimmetria: • • • A menedzserek általában mindig többet tudnak a vállalatról és annak működéséről, mint a tulajdonosok; A szervezet működése: léteznek olyan mechanizmusok, amelyek a menedzserek önérdek-érvényesítési törekvéseit korlátozzák. A mechanizmusok: • A tőkepiac • A menedzserpiac • A döntéshozatal hierarchikus (ezért nem fekete doboz a vállalat)

15 Tudásalapú elméletek • A tudás és a kompetencia a vállalat kritikus erőforrásai • Emiatt az innováció, a tanulás és a tudás felhalmozásának folyamata (a vállalat története) kerül a középpontba • Explicit vs hallgatólagos (tacit) tudás • Kodifikálhatóság • Átadhatóság • Felhalmozás módja • Aggregálás • Egyéni vs kollektív tudás • Területspecifikus vs rutinokban/szabályokban/közös normákban testesül meg

16 Evolúciós elméletek • Schumpeter 1954: evolúció – innováció vállalkozó • Penrose 1959: a vállalatot szervezeti keretben létezõ termelõ erõforrások együttesének tekinti, amelyben a szervezeti keret részben meghatározza, hogy az erõforrások milyen szolgáltatást nyújtanak. Nagy fontosságot tulajdonított a vállalaton belüli tanulási folyamatnak, amely hat a cég fejlõdésére. • Nelson–Winter 1982: A szerzõk az iparági növekedést (dinamizmust) írják le, amelyben a fõ vezérlõ erõ a piaci verseny (szelekciós mechanizmus). Modelljükben a vállalat exogén módon meghatározott környezetben mûködik. • Adottak az iparágban mûködõ vállalatok rutineljárásai és tõkeállománya. Minden vállalatnak vannak döntési szabályai, amelyek alapján meghatározódnak a felhasznált inputok és outputok. Ezek után a piac kialakítja az árakat, és ezen keresztül adott lesz minden cég profitja. Kielégítõ profit esetén a vállalat nem változtat döntési szabályain. Ha a profit a vállalat számára nem kielégítõ, a vállalat új rutineljárásokra kíván szert tenni. Ezek felkutatása utánzás vagy innováció révén lehetséges. Ha sikertelenség esetén a vállalat nem tud új rutinokat megszerezni, akkor a piaci versenyben elbukik. Nelson és Winter elméletében a vállalat tehát olyan egység, amely képes új rutinok megszerzésére, azaz a tanulásra, és szervezeti jellemzõi is fontosak.