Versailles ksztette Slyom Dorottya nemzetkzi tanulmnyok I vfolyam

Versailles készítette: Sólyom Dorottya nemzetközi tanulmányok I. évfolyam BA

A barokk • • • szó eredete: olasz barocco szóból Itália = „a barokk bölcsője” stílustörténeti korszak és korstílus reneszánszot követi 1600 és 1750 között

A francia barokk kialakulása • akadémikus szemlélet: korlátok közé szorítja a barokkot • az akadémikus szemlélet kialakulása az akadémiák alapításával függ össze (XVI. század eleje) • XIV. Lajos (1643 -1715) idején: akadémiák alapításának fénykora • 1671: Királyi Építészeti Akadémia – az építészet egészét átfogó felügyeleti joggal rendelkezett

A francia barokk építészet általános jellemzői 1. kastély szerepe - a francia barokk építészet központjában áll - U alaprajzú - cour d’honneur (=díszes előudvar) - elsősorban a külsejével hat, ellentétben az olasz barokkal a francia kastély legteljesebben külső nézetből érvényesül

2. interieurképzés - nem találunk megbonthatatlanul egymásba szövődő térszervezeteket - az épületen belül az egyes terek mindig különálló egységekként társulnak egymáshoz - Franciaországban teljesedik ki a barokk interieurművészet, majd innen terjed el egész Európába 3. kertművészet

A francia barokk tagolása: • francia kora barokk: - Jacques Lemercier (kb. 1585 -1654) - Francois Mansart (1598 -1666) • francia fejlett barokk – Louis Le Vau (1612 -1670) • francia barokk kiteljesedése – Jules Hardouin. Mansart (1646 -1708)

Vaux-le-Vicomte (ép. 1657 -1661) • a francia barokk kastélyépítészet legnagyobb hatású, típusteremtő emléke • Le Vau fő műve • Nicolas Fouquet (XIV. Lajos pénzügyminisztere) megbízására • André Le Notre (1613 -1700) tervezte a kastélyhoz tartozó kertet • 1661 -ben avatták fel pompás ünnepség keretein belül • sérti XIV. Lajos hiúságát • letartóztattatja Fouque-t • Versailles-ba rendeli a Vaux-le-Vicomte-on dolgozó művészeket

Versailles – a kezdetek • 1624: XIII. Lajos megbízására Philibert Le Roy vezetésével vadászkastély • késő reneszánsz-kora barokk stílusban: - szabályos négyszögű udvar, körülötte három szárny - a négy sarkán pavilonszerű kiugrókkal - U alaprajz - a kastély körül vizesárok

Le Vau és Versailles • XIV. Lajos Le Vau-t bízta meg a vadászkastély bővítésével úgy, hogy a régi kastély külsejében érintetlenül megmaradjon • 1661 -ben kezdték el az átalakítást, amely aztán 50 éven át folyt és kb. 36000 munkás vett részt benne • Le Vau először a belsőket korszerűsítette, majd a közel 3 km hosszú park munkálatai következtek

• a vizesárok helyén kertet épített, a kastély elé pedig udvart alakított ki – barokk stílusú kert: szabályosra nyírt fákkal és bokrokkal, virágágyakkal, szökőkutakkal, szobrokkal, vázákkal • 1664 -ben lovasjátékokkal avatták fel a kertet • a Le Vau által tervezett előudvar két végén egyegy pavilon volt (az őrség számára), illetve kör alaprajzú terasz vezetett a kapuhoz – túl egyszerű, túl hagyományos forma, amelyből hiányzik a barokk lendület

Alaprajz az első Le Vau-féle átépítés után

• Le Vau 1667 -ben az épület továbbépítésére dolgozott ki tervet • a régi kastély oldalszárnyaira U alakban ráforduló épületeket tervezett, ezáltal a régi épületet beleépítette az újba • csakhogy ezzel a változtatással elmélyítette a régi és az új erőszakolt társításából fakadó ellentmondást • Colbert ezt írja: „Az építészeti ízléssel rendelkezők, mind a jelenben, mind a jövőben, úgy találják majd, hogy ez a kastély olyan kistermetű emberhez hasonlít, akinek a feje óriási s nagyra nőttek a karjai; tehát egy épületszörnyeteg…Le kell bontani a kis kastélyt, mert ameddig áll, Versailles nem lehet az uralkodóhoz méltóan nagyszabású. ”

Alaprajz a második Le Vau-féle átépítés után

• az északi szárnyban (udvar felől nézve jobb oldalon) a királyi lakosztály termei sorakoznak – ezekhez az ún. Követek lépcsője vezetett, amit 1752 -ben bontottak le • Venus- és Diana-szalon • Mars-szalon: eredetileg az őrség számára tervezték, de koncert- és bálteremként használták • Merkur-szalon: a hivatalos fogadások terme • Apollo-szalon: kezdetben a király hálóterme • mögötte egy kabinet: későbbi Háború-szalon • Le Vau díszítette a termeket (XIV. Lajos stílus)

Venus-szalon Mars-szalon

Jules Hardouin Mansart és Versailles • 1670 -ben Le Vau meghal • az építkezés vezetését Francois d’Orbay (16311697) veszi át – a ‘ 60 -as évektől Le Vau állandó munkatársa volt • 1678 -tól Jules Hardouin Mansart folytatja a kastély bővítését és 10 év alatt átalakítja a Le Vau-féle épületet • mindkét oldalon egy-egy szárnnyal bővíti a kastélyt – ezzel elkészült a ma is látható kastély • a Tükörgaléria szintén Mansart nevéhez köthető

Tükörgaléria • Kb. 70 m-es díszterem, a Háború- és Béke-szalon között • Ablakaival szemben tükrök – „tágítják” a teret, megkettőzik a beáradó fényt és bennük a külső tér megkettőződik, ilyen módon bevonja a külső tér látványát is az interieurbe

A kastélykápolna • 1688: Mansart megbízást kap a kápolna felépítésére • 1699 -ben kezdődött el a munka, 4 év alatt készült el a kápolna, de a díszítése csak 1710 -ben fejeződött be • Noel Coypel (1628 -1707) készítette a freskókat • színes márvány padlóburkolat, korinthoszi oszlopok • királyi erkély: emeleten, a szentély fölötti orgonakarzattal átellenben • Mansart halála után R. de Cotte irányította a munkálatokat

Kastélykápolna

Nagy Trianon • 1687 -1688 között épült, Mansart tervei alapján • XIV. Lajos ide vonult vissza, itt pihent • központja: nyitott oszlopcsarnok – zöld és vörös márvány oszlopok • 2 szárny: - baloldali: őrség tisztjeinek helye - jobboldali: színházterem

Kis Trianon kastély • • 1762 -1768 között épült Ange. Jacques Gabriel (1698 -1782) tervei alapján – Mme de Pompadour számára Gabriel 1742 -ben lett XV. Lajos (1715 -1774) főépítésze a Kis Trianon kastély stílusát tekintve a klasszicizáló késő barokkba tartozik déli oldal: alagsor (kiszolgáló helyiségek+biliárdterem) nyugati oldal: nagy ebédlő terem északi oldal: fogadóterem keleti oldal: XV. Lajos kislakosztálya (előtér+háló+kabinet)

• az építkezésekhez a kor minden vívmányát felhasználták • tökéletesítették a különböző szerkezeteket • csatornán keresztül a Szajnáról szállították a vizet Versailles-ba (1400 szökőkút – 6000 m 3 víz/óra) • az építkezéseken egyszerre több mint 30000 munkás vett részt • a költségek heti 27000 livre-t tettek ki • XIV. Lajos 1682 -ben hivatalosan fővárosává nyilvánította Versailles-t • kb. 4000 fős udvartartás • a költségek az állami bevétel 10 -13%-át tették ki

Milyen volt az élet Versailles-ban? „A versaillesi kastély egész létével - még hibáival is - a reprezentációt szolgálta. Ennek kitűnően megfelelt, de kényelmesen lakni nem lehetett benne. A lakosztályok márvánnyal burkolt pompás termei - a szó átvitt és tényleges értelmében - túl hidegek voltak, ráadásul túl „nyilvánosak”…” [Szentkirályi Zoltán]

„Télidőben az egész udvar vacogott. A fűtés gyalázatos volt, az ablakok sem zártak rendesen. A díszes kandallókban hiába tüzeltek, a huzat a füsttel együtt a meleget is kiszippantotta. Hideg teleken a király bora és kézmosó vize néha befagyott. Versailles a ragyogás és a komforthiány keveréke volt. A marlyi vízkiemelőt és a szökőkutakat a kortársak technikai világcsodáknak tekintették, de arra senki sem gondolt, hogy a vizet a palotába is bevezessék. Vízvezetéket, vízcsapot, angol wc-t a Napkirály kora nem ismert. A Louvre is hírhedten bűzös és szennyes palota volt. A lépcsők alja, a folyosók zugai a természetes szükségletek kielégítését szolgálták… Az új kastélynak, Versailles-nak ugyanaz lett a sorsa, mint a bűzlő Louvre-é… XIV. Lajos kétnaponta borotválkozott, s csak étkezés előtt löttyintette le a kezét vízzel… A mosdatlanság szúrós és kellemetlen bűze ellen - főként a hölgyek - parfümmel és festékkel védekeztek…” [Papp Imre]

XIV. Lajos egy napja • • • XIV. Lajos szigorú napirendet követett, akárcsak az alattvalói reggel 7: 30 -8: 00 – ébresztő. Orvosok, bizalmasok és egy pár kiváltságos jelenlétében a királyt megmosdatták, megfésülték és megborotválták (minden másnap). Ezután következett az öltöztetés és a reggeli (egy tál erőleves). délelőtt 10: 00 – a király átvonult a kastélykápolnába, hogy találkozzon a tömeggel. délelőtt 11: 00 – tanács a királyi kabinetben. Minden nap más tanács ülésezett. délután 13: 00 – ebéd. A király mindig egyedül ebédelt a hálószobájában. délután 14: 00 – döntések kinyilatkoztatása. Séta a kertben (hölgyek társaságában), vadászat a közeli erdőben, lovaglás a réten. este 18: 00 – rendszerint az estélyek időpontja. A király ilyenkor gyakran visszavonult és aláírta a leveleket. este 22: 00 – vacsora a királyi család tagjaival. Vacsora után beszélgetés a szalonban. este 23: 30 – visszavonulás a hálószobába.

Versailles nagy hatással volt egész Európára. A kortársak, a gazdagabb és kevésbé tehetős uralkodók igyekeztek Versailles mintájára építkezni és élni. Szerte Európában sorra épültek a Napkirály palotájához hasonló kastélyok. A kastély és a kastélykápolna épségben vészelte át a monarchia bukását, de a berendezési tárgyak szétszóródtak. A XIX. század végén megkezdték az épület komoly restaurálását, a helyreállítás mind máig folyik és az egész épületet bizonyára mindig csak a vele foglalkozó szakemberek fogják teljesen ismerni.

Források • B. Szűcs Margit: Franciaország építészete II. Budapest, 1977. • Szentkirályi Zoltán: Barokk. Az építészet története. (Újkor. ) Budapest, 1944. • Pogány Frigyes: Párizs. Budapest, 1965. • Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980. • Veresegyházi Béla: A történelem helyszínei - Babilontól Vatikánig. Békéscsaba, 2000. • http: //en. chateauversailles. fr/history/versailles-during-thecenturies/living-at-the-court/a-day-in-the-life-of-louis-xiv Letöltve: 2009. 19. • http: //hu. wikipedia. org/w/index. php? title=F%C 3%A 1 jl: Versailles_Gra nd_Trianon. jpg&filetimestamp=20050923082512 Letöltve: 2009. 25.