SZNHIDRTOK A sznhidrt nv Sokig azt gondoltk hogy

SZÉNHIDRÁTOK

A szénhidrát név…. Sokáig azt gondolták, hogy a szénnek a vízzel alkotott vegyületei, mert a C: H: O =1: 2: 1 Leírhatók a Cn(H 2 O)n képlettel Másik nevük: Szacharidok, Cukrok

A valóságban… A szénatomokhoz kovalens kötéssel hidroxil -csoportok (-OH) esetleg oxocsoport (=O) és hidrogénatomok kapcsolódnak. Pl. a szőlőcukor C 6 H 12 O 6

Jelentőségük Az élővilágban kiemelt feladataik vannak: • Energiaforrások az életfolyamatokhoz • Tartalék tápanyagok (keményítő, glikogén) • A növények „váza” (a sejtfal) • Más fontos molekulák alkotórészei

Csoportosításuk 1. Monoszacharidok 2. Diszacharidok 3. Poliszacharidok

I. Monoszacharidok Jell. : hidrolízissel nem bonthatók tovább szénhidrát-egységekre (vagyis egységből állnak) Szénatomszámuk: 3 – 7(trióz, pentóz, hexóz stb) Nyílt vagy zártláncúak Aldózok vagy ketózok

Legfontosabb monoszacharidok 1. Glükóz (szőlőcukor) C 6 H 12 O 6 Jelentősége: a legfontosabb szénhidrát az élővilágban, mert a sejtek energiaforrása: C 6 H 12 O 6 + 6 O 2 légzés 6 CO 2 + 6 H 2 O + energia Ebből épülnek fel a nagy tömegben előforduló poliszacharidok. A természetben a fotoszintézis során keletkezik az autotróf szervezetekben: CO 2 + H 2 O napfény+klorofill C 6 H 12 O 6 + O 2

Legfontosabb monoszacharidok 2. Fruktóz (gyümölcscukor) C 6 H 12 O 6 Jell. : ketóz A legédesebb monoszacharid, érett gyümölcsökben fordul elő Az élő szervezetekben glükózzá alakul, és így hasznosul. Élelmiszeriparban az un. Izocukor kifejezés = glükóz-fruktóz keverék

Legfontosabb monoszacharidok 3. Ribóz C 5 H 10 O 5 Jelentősége: az élő szervezetekben az RNS alkotóeleme 4. Dezoxiribóz C 5 H 10 O 4 Jelentősége: az élő szervezetekben az DNS alkotóeleme (örökítőanyag)

II. Diszacharidok Jell. : hidrolízissel két monoszacharid egységre bonthatók (két egységből állnak)

Legfontosabb diszacharidok 1. Szacharóz (répacukor, nádcukor) C 12 H 22 O 11 glükóz + fuktóz a „cukor” 2. Tejcukor (laktóz) C 12 H 22 O 11 Glükóz + galaktóz Az emlősök tejében fordul elő

Legfontosabb diszacharidok 3. Maltóz (malátacukor) C 12 H 22 O 11 2 glükózból áll, a molekulák szöget zárnak be A keményítő építőegysége A csírázó magvakban nagy mennyiségben Pl. a sörgyártás során ezért csíráztatják az árpát

Legfontosabb diszacharidok 4. Cellobióz C 12 H 22 O 11 2 glükózból áll, a molekulák egy síkban A cellulóz építőegysége

III. Poliszacharidok Jell. : • Óriásmolekulák (makromolekulák) • hidrolízissel sok cukormolekulára bonthatók (több száz v. ezer egységből állnak) • Vízben nem oldódnak • Nem édes ízűek

A legfontosabb poliszacharidok 1. Keményítő Maltóz egységekből áll Amilóz (α-hélix) és amilopektin ( elágazó) Jelentősége: tartalék tápanyagok a növényekben (rizs, kukorica, búza stb. ) Állatokban a glikogén hasonló szerkezetű tartalék tápanyag.

A legfontosabb poliszacharidok 2. Cellulóz Cellobióz egységekből Egyenes szál alak (β-redő) Jelentősége: A növényi sejtfal alkotója (vagyis a növények „váza”)