Mrsek A Nemzetkzi Mrtkegysgrendszer SI Ma mr a

Mérések

A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) Ma már a világ valamennyi állama alkalmazza a Nemzetközi Mértékegységrendszert. Párizsban fogadták el 1960 -ban. A Nemzetközi Mértékrendszer rövidítése : SI. (franciául: Le Systeme International d’ Units)

Mit tartalmaz az SI mértékegységrendszer ? alapmértékegységeket származtatott mértékegységeket mértékegységek előszócskáit ( prefixumokat)

ALAPMENNYISÉGEK: más mennyiségekre nem vezethetők vissza SZÁRMAZTATOTT MENNYISÉGEK: az alapmennyiségek függvényében határozhatók csak meg pl. : frekvencia, erő, nyomás

Az SI mértékegységrendszer alapmennyiségei és alapmértékegységei Az SI mértékegységrendszerben hét alapmennyiség van. Az alábbi táblázat az alapmennyiségeket, mértékegységeiket, és a mértékegységek jelét tartalmazza. MÉRTÉKEGYSÉG JELE méter m Idő másodperc s Tömeg kilogramm kg Hőmérséklet kelvin K Elektromos áramerősség amper A kandela cd mól mol MENNYISÉG Hosszúság Fényerősség Anyagmennyiség

Az alapmértékegységeket megfelelő szabványminták vagy etalonok határozzák meg. (fr. étalon – alapméretet vagy ősmétert jelent). A képeken a méter és a kilogramm etalonja látható, vagyis az ősméter és az őskilogramm.

Származtatott mértékegységek az SI rendszerben A sebességet a megtett út és az eltelt idő hányadosa adja meg. Ebből következik, hogy a sebesség mértékegysége a méter (m) és a másodperc (s) hányadosa. Származtatott mértékegység a newton (N) is, amely így írható fel:

A fizikai mennyiségek jelölése A fizikai mennyiségeket latin vagy görög betűkkel jelöljük. Megkülönböztetés céljából a mennyiségeket dőlt ( italik) betűkkel, a mértékegységeket pedig egyenes állású betűkkel írjuk. . ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ abcdefghijklmnopqrstuvwxyz

Mivel több fizikai mennyiség és mértékegység van mint betű, előfordul, hogy ugyanaz a betű több jelölésre szolgál. A megtett út jele: s Ugyanezzel a betűvel jelöljük az idő mértékegységét, a másodpercet is: s azzal a különbséggel, hogy a fizikai mennyiséget dőlt (italic), A mértékegységet pedig egyenes állású betűkkel írjuk.

A mértékegységek előszóinak jelentése Előszót (prefixumot ) lehet hozzátenni a mértékegységekhez, hogy az eredeti egység valahányszorosaihoz jussunk. Előszók: kilo, milli, mega. . . Mindegyik prefixum a 10 hatványa, ( pl. 10, 1000 ). A kilo- ezerszerest, a milli- ezredrésznyit jelent, így ezer milliméter egy méter és ezer méter egy kilométer. . A millisecundum a másodperc ( secundum) ezred része.

A mértékegységek tízes hatványszorzói ( prefixumok) Nagyság 1 000 1000 10 1 0, 01 0, 000 001 Előszó mega kilo hekto deka deci centi milli mikro Jel M k h da d c m μ Vegyük példának a kilo előszót. A kilogramm - ezer gramm, a kilométer -ezer méter, a kilonewton- ezer newton. .

Az USA-ban az SI rendszer mellett egy másikat is használnak, amelyben a hosszúság mértékegységei a hüvelyk, rőf, mérföld. . . Igy az internetről megtudhatjuk, hogy minden idők legjobb kosarazójának, Michael Jordannak a magassága 6 ft 6 in (6 láb és 6 hüvelyk), New Yok és Chicago között légvonalban a távolság 720 mérföld. Mivel gyakran találkoztok ezekkel a mértékegységekkel is ( főleg tv műsorokban), mondjunk néhány szót ezekről a mértékrendszerekről is.

US Customary system és British Imperial system Az angol nyelvterületű országokban az SI rendszer mellett, ez a két mértékegységrendszer van használatban. Néhány mértékegység, amelyet a hosszúság mérésére alkalmaznak: hüvelyk, coll (inch) 1 in=25, 4 mm 2, 54 cm láb (foot) 1 ft=30, 48 cm yard 1 yd=91, 44 cm mérföld (mile) 1 mi=1609, 344 m Számítsátok ki Michael Jordan magasságát centiméterekben, A New York-Chicago távolságot (légvonalban) kilométerekben.

A térképen látni, hogy csaknem minden orszég elfogadta a metrikus rendszert, néhány kivételével ( ezek pirossal vannak jelölve a térképen). Keressétek meg a földrajzi atlaszban, mely országokban nem fogadták el a metrikus (SI) rendszert.

ÖL: hosszúság, akkorra távolság, melyet egy felnőtt ember két karjával átér kb. : 1, 8 -1, 9 m AKÓ: űrmérték GALLON: EK: 4, 54 l USA: 3, 78 l ICCE: régi magyar űrmérték kb. : 7 -8 dl ARASZ: nagyarasz: hüvelykujj-kisujj 22 cm kisarasz: hüvelykujj-mutatóujj 1214 cm KÖNYÖK: 45 cm LÉPÉS: 63 -94 cm

FÉNYÉV: távolság a csillagászatban 1 fényév: az a távolság melyet a fény légüres térben 1 év alatt megtesz 1 fényév = 9, 46 billió km A Nap 8, 3 fénypercre van a Földtől.

Tömeg 1. 2. 3. 4. Alap Mértékegysége: Kilogramm, jele: kg További mértékegységek: Gramm, jele: g Tonna, jele: t Mázsa, jele: q Milligramm, jele: mg Eszköze: mérleg

Tömeg mértékegységek átváltása 1 kg =1000 g, 1 g = 0, 001 kg 1000 kg = 1 t, 1 kg = 0, 001 t 100 kg = 1 q, 1 kg =0, 01 q Érdekesség: 1 font = 0, 45 kg, 1 kg = 5000 karát

Hossz, Hosszúság Alap Mértékegysége: Méter, jele: m 1. 2. 3. További mértékegységek: Kilométer, jele: km Milliméter, jele: mm Centiméter, jele: cm Mérőeszközök: vonalzó, mérőszalag, tolómérő, mikrométer-csavar, lézeres távolságmérés

Hosszúság mértékegységek átváltása 1 km= 1000 m, 1 m= 0, 001 km 1 m= 1000 mm 1 m= 100 cm

Idő 1. 2. 3. 4. Alap Mértékegysége: Másodperc, jele: s További mértékegységek: Óra, jele: h Perc, jele: m(in) vagy perc Nap, jele: d(ay) vagy nap Év, jele: y(ear) vagy év Eszköze: Óra, pl.

Idő mértékegységek átváltása 1 perc = 60 s 1 h = 60 perc = 3600 s 1 év = 365, 25 nap, órán: 365 nap

Az idő mérése Az ókorban az időmérés az évszakok, vagy a nappalok és éjszakák váltakozásához kötődött.

Vízióra - klepszidra Az ókori görögök és rómaiak víziórát, vagyis klepszidrát használtak az időtartam mérésére.

Órák és kronométerek Az idő mérésére órát használunk, pontosabb mérésre pedig kronométert ( stopperórát). A stopperóra olyan mint a zsebóra csak gombnyomásra indul, második gombnyomásra megáll, harmadik gombnyomásra pedig visszaugrik a kiinduló helyzetbe. óra kronométer

Metronom A metronomnál a hangot használják fel az egyenlő időközök jelzésére. A jelzett időközök hossza beállítható 1 másodpercre, de kisebb vagy nagyobb értékekre is. .

Atomóra A világ legpontosabb atomórája 1999 óta működik. NIST-F 1 National Institute of Standards and Technology

Nap, hét és év – mint időegységek A nap a Földnek a tengelye körüli egy fordulatához szükséges időtartama. A hét és a hónap, ahhoz az időtartamhoz kötődik, amely alatt a Hold megkerüli a Földet, és ez 29, 53 nap. A hét a holdfázisokkal ( újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed) hozható összefüggésbe, vagyis a holdhónapot, ami 29, 5 nap, négy részre osztották, ami megközelítőleg 7 napot tesz ki. Az év az az idő amely alatt a Föld a Napot egyszer körbejárja. Ez 365 nap 5 ór 48 perc és 45 másodperc.

Időzónák Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak.

A naptár a napok, hetek és hónapok nyilvántartásának rendszere. A naptárban az év egász számú napot tartalmaz, viszont a valóságban 1 év 365, 24 napig tart!Ez volt a fő gond a naptárkészítésnél! Időszámításunk előtt bevezettem a rólam elnevezett Juliánusnaptárt. Ez a naptár az év valós hosszától 128 évenként egy napnyi eltérést mutat. Caius Julius Caesar 1582 -ben vezettem be a rólam elnevezett Gergely-naptárt. Ez a naptár 3000 év alatt mutat egy napos eltérést az év valódi hosszától. XIII. Gergely pápa

Abszolút hőmérséklet Az elvileg létező legalacsonyabb hőmérséklet Kelvin-skálán mérjük Jele: T Mértékegysége: Kelvin, K T = t + 273, 16°K t - Celsius-skálán mért hőmérséklet

A hőmérő a hőmérséklet mértékének jelzésére alkalmas eszköz, adott mérési tartományon belül, valamely hőmérsékleti skála beosztása alapján. A hőmérő szó hallatán több neves ember neve is eszünkbe juthat ilyen például: Galileo Galilei, Anders Celsius vagy Fahrenheit.

(1701. 11. 27. Uppsala, Svédország-1744. 04. 25. Uppsala, Svédország) Fiatalon, alig 29 éves korában már szülővárosa egyetemének csillagászprofesszora volt. Fontos geodéziai méréseket végzett a Lappföldön, meghatározta a Föld délköre egy szakaszának a hosszát, s ezzel hozzájárult a Föld alakjáról szóló vita eldöntéséhez. Rendszeresen figyelte az északi fényt, és mérte a csillagok látszólagos fényességét. Legnagyobb és legismertebb sikerét azzal aratta, hogy meg tudta győzni a tudósokat a tízes hőmérsékleti skála fontosságáról, ezt a skálát azután az ő tiszteletére Celsius skálának hívják.

Az ő eredeti skáláján a hó olvadáspontját a 100 fok, a víz forráspontját pedig a 0 fok jelezte. A számozás rendjét - már Celsius halála után tanítványa, Martin Strömer javaslatára fordították meg úgy, ahogyan ma is használjuk.

Kontakt hőmérő Termoszkóp Folyadékhőmérők (higanyos lázmérő) Folyadékkristályos lázmérő Hőérzékeny festékek, tapéták Gázhőmérők Fém rudas hőmérők Bimetál hőmérők Galilei-hőmérő Termoelem Infravörös kamera