MHT XXVII Orszgos Vndorgyls Az rvzkockzat Irnyelv s

MHT XXVII. Országos Vándorgyűlés Az Árvízkockázat Irányelv és Víz Keretirányelv összefüggései Futaki Károly T & F Kft 2009. július 1 - 3. Baja

Áttekintés Víz Keretirányelv § § Árvízkockázat Irányelv § A kidolgozás fontosabb lépései § Az ÁKI alapelvei és célja § Kapcsolat a VKI-val Az ÁKI és VKI közötti kapcsolat § § § A kidolgozás fontosabb lépései A VKI alapelvei és célja Vízgyűjtő-Gazdálkodási Tervek Az új közösségi vízpolitika hatása a hazai gyakorlatra Az árvízkockázat-kezelési tervezési célok A tervezés területi egységei A kockázatkezelési intézkedések A kockázatkezelési tervezést támogató informatika Összefüggés a speciális tervtípusokkal A VKI-val konform intézkedések 2

Víz Keretirányelv A kidolgozás lépései § 1988: felmerül az ökológiai minőséget lefedő közösségi joganyag szükségessége § 1991: felszín alatti vizek hosszú távú minőségi és mennyiségi leromlásának elkerülését célzó cselekvési program szükségessége § 1992 – 1995: felszín alatti vizekkel kapcsolatos cselekvési program iránti igény § 1995: a vizes élőhelyek ésszerű használata és megőrzése, a vízkészletek védelmében játszott fontos szerepének elismerése § „Az Európai Unió környezetének helyzete 1995 -ben” (EEA jelentés) § 1996: az Európai Közösség vízpolitikai alapelveinek elfogadása § 1996: javaslat a felszín alatti vizekkel kapcsolatos cselekvési programra és az édesvizek monitoringjára § 1996. október 23: javaslat integrált közösségi vízpolitika kialakítására § 2000. október 23: EP és ET elfogadja és 2000. december 23 -án életbe lép a Víz Keretirányelv § 2001: Közös Megvalósítási Stratégia (CIS) 3

Víz Keretirányelv Alapelvek § § § Vízgyűjtőn alapuló innovatív szemléletmód A közgazdasági szemléletmód bevezetése A nyilvánosság bevonása a tervezési folyamatba A vízgazdálkodás további integrálása a közösségi politika egyéb területeibe Környezetpolitikai alapelvek: – – a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása az emberi egészség védelme a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása regionális vagy világméretű problémák megoldásának ösztönzése nemzetközi szinten § Ez a politika az alábbi három elven alapul: – elővigyázatosság és megelőzés – a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárítása, valamint – a „szennyező fizet” elve. 4

Víz Keretirányelv Fenntarthatóság § 1987. Brundtland-jelentés szerint: „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket” § A fejlődés egymással összefüggő és egymást erősítő pillérei: – gazdasági fejlődés – társadalmi fejlődés – környezetvédelem A megújuló erőforrások fogyasztása A környezet helyzete Fenntarthatóság több, mint amit a természet képes újratermelni a környezet pusztul nem fenntartható a természet újratermeló kapacitásával azonos mértékű környezeti egyensúly fenntartható, nem változó állapot kevesebb, mint amit a természet képes újratermelni a környezet megújul fenntartható fejlődés § FLOODsite projekt: „olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” 5

Víz Keretirányelv Gazdasági és társadalmi szempontok § Szubszidiaritás elve: „a döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni azokhoz a helyekhez, ahol a vízre hatást gyakorolnak, vagy azt használják” § Műszaki-ökológiai és gazdasági szempontok összekapcsolása § Erős hangsúly a társadalom bevonásán a tervezési folyamatba § Jogi keretek legyenek – átláthatóak – hatékonyak – összehangoltak § A VKI ilyen keretet hoz létre, továbbá – koordinálja – integrálja – hosszú távon továbbfejleszti a víz védelmének és fenntartható használatának általános elveit és intézményi kereteit 6

Víz Keretirányelv Célok és közös elvek § § a vizek védelmének javítása (minőségi, mennyiségi) a fenntartható vízhasználat előmozdítása határvizi problémák megoldásának támogatása a vízi és az azoktól függő ökoszisztémák és vizes élőhelyek védelme, a további romlás megakadályozása § a vizek hasznosíthatóságának megőrzése és fejlesztése § a vízi környezet fokozott védelme – az elsőbbségi anyagok bevezetésének csökkentésével – a kiemelten veszélyes anyagok kibocsájtásának megszüntetésével § a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése § az árvizek és aszályok hatásainak mérséklése § a vízszolgáltatások költségmegtérülési elve, beleértve – a vízi környezetben előidézett károkkal vagy – kedvezőtlen hatásokkal összefügő környezetvédelmi és készletgazdálkodási költségeket („szennyező fizet”) 7

Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-Gazdálkodási Tervek § A VGT tartalma (221/2004. Korm. rend. 2. sz. melléklete) – vízgyűjtők jellemzői – környezeti célkitűzések – tevékenységek, beavatkozások amelyek hatással lehetnek a vizek ▫ mennyiségi ▫ minőségi és ▫ ökológiai állapotára – – a hatások elemzése a jó állapot elérését célzó intézkedések, intézkedési programok monitoring programok (az állapot jellemzésére) vízszennyező anyagok kibocsájtásának csökkentése, ill. megelőzése, ami ▫ kibocsájtási határértékeken (szennyvízbevezetés) ▫ elérhető legjobb technikán és ▫ lehetséges legjobb környezeti gyakorlaton (nem pontszerű) alapuló intézkedéseket jelent – védett területek, védőövezetek, védőterületek kijelölése és nyilvántartása – a víz használatával összefüggő gazdasági elemzések (vízszolgáltatások: költség-visszatérülés elve) 8

Víz Keretirányelv VGT – Környezeti célkitűzések § A környezeti célkitűzések: „adott víztest adott időpontig elérni kívánt állapota” annak biztosítására, hogy: – elérhető legyen a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota – a vizek állapotának romlása megelőzhető legyen § A felszíni víztest mesterségessé vagy erősen mődosítottá nyilvánítható, ha – a hidrológiai vagy hidromorfológiai jellemzők megváltoztatása jelentősen hátrányos hatású ▫ ▫ a tágabb környezetre a hajózásra, ideértve a kikötőket és üdülőhelyeket is a víz tározását igénylő tevékenységekre (ivóvízellátás, energiatermelés, öntözés) folyószabályozásra, árvízvédelemre, területi vízrendezésre – a megváltoztatott jellemzők által szolgált hasznos célkitűzések ▫ műszaki szempontból megvalósíthatatlan ▫ az aránytalanul magas költségek miatt nem érhetők el olyan ésszerű módon, ami a környezeti célkitűzések szempontjából jelentős mértékben jobb megoldás lenne 9

Víz Keretirányelv VGT – Környezeti célkitűzések § Kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megengedettek (megfelelő indokok alapján), ha – az emberi tevékenység vagy – a szélsőséges viszonyok (rendkívüli árvíz, aszály) oyan mértékben hatnak a vízre, hogy – a jó állapot elérése lehetetlen vagy – aránytalanul magas költségekkel járna de ilyenkor is minden gyakorlati lépést meg kell tenni a vizek további állapotromlásának megelőzésére § További romlás megelőzése, vagy a jó állapot elérése alól felmentés adható, ha – előre nem látható vagy kivételes körülmények miatt lép fel (árvizek, aszályok) vagy olyan ▫ a felszíni víztest fizikai jellemzőinek megváltozása, ill. ▫ a felszín alatti vízszint módosulásának a következménye, amelyet magasabb rendű közérdek indokol. 10

Víz Keretirányelv VGT – Intézkedési programok § A VGT tartalmazza azokat a feladatokat és intézkedéseket és határidőket, amelyek: – a vizek állapota romlásának megelőzését vagy megakadályozását szolgálják – felszíni víz: jó ökológiai és kémiai állapot elérését, ill. fenntartásának biztosítását szolgálják – erősen módosított vagy mesterséges víztest: jó ökológiai potenciál elérését, ill. a fenntartásának biztosítását szolgálják – a vizekre, vízi környezetre kiemelten veszélyes anyagok által okozott szennyezéssel kapcsolatos intézkedések – felszín alatti vizek: jó mennyiségi és kémiai állapot elérését, ill. a fenntartásának biztosítását szolgálják, valamint amelyek megakadályozzák/korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását – az emberi tevékenységgel kapcsolatos szennyezőanyagok kibocsájtásának megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó folyamat visszafordításához szükséges, igazgatási és egyéb intézkedéseket § § Alapintézkedések Kiegészítő intézkedések Nemzetközi együttműködés a vízgyűjtőkerület egészén (a nem tagállamokkal is) A nyilvánosság részvétele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban 11

Víz Keretirányelv Hatása a hazai vízgazdálkodási gyakorlatra § Integrált vízgazdálkodás – korábbi mennyiségi szemlélet => kombinált mennyiségi-minőségi megközelítés – a VKI megjelenése mind az európai, mind a magyar gyakorlatban alapvető váltást eredményezett: a fenntarthatóság már nem csak elvi jellegű, de a tervezési gyakorlat részévé vált § Ökológiai szemléletű megközelítést követel – a VGT eddigi tapasztalata szerint ez olyan újdonság, ami nem volt egyszerű lépés a hazai szakemberek számára § Költség-hatékony intézkedések: – az adott környezeti célok elérése érdekében a leggazdaságosabb megoldások kiválasztása – a jó állapottal ellentétes megoldások csak akkor jöhetnek szóba, ha ▫ a jó állapot betartásának költsége aránytalanul magas vagy ▫ komoly társadalmi ellenállásba ütközik § Társadalmi részvétel a VKI-nál már követelményként jelenik meg – a társadalmi részvétel kereteit előbb meg kellett határozni – majd azokat a gyakorlatban alkalmazni 12

Árvízkockázat Irányelv A kidolgozás lépései § 2004: közösségi szintű összehangolt és koordinált cselekvés szükségessége (árvizek) § 2005: az Árvízkockázat Irányelv tervezete (kidolgozás munkabizottságokban) § 2006: az Európai Bizottság a tervezetet elfogadta és jóváhagyásra az Európa Tanácsnak, ill. az Európa Parlamentnek beterjesztette § Az EP több hangsúlyt helyezett: – fenntarthatóságra – nem-szerkezeti módszerekre – környezetvédelemre (szerkezeti módszerek) – gazdasági hatásvizsgálatokra (költség-visszatérülés elve) Téma ET szándék EP szándék Előzetes árvízkockázati becslés Egyszerűbb, későbbre Részletesebb, korábbra Klímaváltozás figyelembe vétele Kevesebb vizsgálódás Több hangsúly az alkalmazásra Kapcsolat a VKI-val Gyengébb Erősebb Térképezési követelmények Egyszerűbb Részletesebb § 2007: az EP és ET október 23 -án elfogadva, november 6 -án közzététel, 2007. november 26 -án életbe lépett az ÁKI 13

Árvízkockázat Irányelv Alapelvek és célok § Keretet ad az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére azért, hogy csökkentjenek az árvizekkel kapcsolatos következmények: – – az emberi egészségre a környezetre a kultúrális örökségre és a gazdasági tevékenységekre vonatkozóan § A VKI ugyan előírja a vízgyűjtőkerületekre VGT készítését a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében, ami hozzájárul az árvizek hatásainak enyhítéséhez, de – az árvízkockázatok csökkentése nem tartozik a feladatok közé – nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként bekövetkező jövőbeli változását sem § Az ÁKI-t a VKI-val összehangolt módon kell megvalósítani, ami szerint az – árvízkockázat-kezelési tervek és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését, továbbbá a – társadalmi részvételt össze kell hangolni 14

Árvízkockázat Irányelv Kapcsolat a VKI-val § Az igazgatási intézkedések és adminisztratív egységek célszerűen legyenek azonosak – az ÁKI-t szintén vízgyűjtőkerületre kell végrehajtani – a VKI számára kijelölt Hatáskörrel Rendelkező Hatóságok legyenek felelősek az ÁKI-val kapcsolatos feladatok végrehajtásáért is § A két irányelv alapelvei azonosak – – környezeti alapelvek fenntarthatóság gazdasági szempontok és társadalmi részvétel § A két irányelv végrehajtási ciklusait és a jelentési rendszereik menetrendjét össze kell hangolni (VKI 5. cikk (2) pont és ÁKI 9. cikk) § A VKI keretében kidolgozott és bevezetett társadalmi részvételt és a már működő tájékoztatási rendszereket célszerű használni az ÁKI kidolgozása során az – Előzetes Árvízkockázati Értékelés, – Árvízveszély- és Árvízkockázati térképek, – Árvízkockázat-kezelési Tervek közzétételére 15

Árvízkockázat Irányelv Árvízkockázat-kezelési tervezési célok § A különböző típusú áradások – – folyami árvízek heves árhullámok városi árvizek belvizek a különböző országokban és régiókban különbözőek lehetnek Ezért az árvízkockázat-kezelési célkitűzéseket – nemzeti szinte kell meghatározni és – helyi, ill. regionális körülményekre kell alapozni § Az ÁKI 7. cikkének (2) pontja szerint árvízkockázat-kezelési célokat kell megállapítani az árvizek káros következményeinek csökkentése érdekében: – az árvizek káros következményeinek (emberi egészség, környezet, kultúrális örökség, gazdasági tevékenység) csökkentésére, valamint – nem-szerkezeti kezdeményezésekre és – az árvíz valószínűségének csökkentésére 16

Árvízkockázat Irányelv A tervezés területi egységei § A területi tervezés szintjén eltérőek lesznek a VGT tervezési alegységeitől (méret miatt) Erre a Metodikai projekt Kockázati alprojektje keretén belül készül javaslat § A tervezés regionális szintjén a VGT-nél bevezetett területi egységek használhatók: – – Duna közvetlen rész-vízgyűjtő Tisza rész-vízgyűjtő Dráva rész-vízgyűjtő Balaton rész-vízgyűjtő § Országos szint 17

Árvízkockázat Irányelv Árvízkockázat-kezelési intézkedések § Az ÁKI 7. cikkének (3) pontja szerinti a célokat az árvízkockázat-kezelési intézkedésekkel érjük el. Ezek tartalmaznak az ÁKI mellékletének A. pontja szerint: – az első Kockázat-Kezelési Terv alkotóelemeit: ▫ összefoglaló térkép (vízgyűjtő kerületre vagy igazgatási egységre) az Előzetes Árvízkockázati Értékelés következtetésevel ▫ a már létező Árvízveszély és Árvízkockázati Térképek és az ezek alpján levonható következtetések ▫ árvízkockázati célkitűzések ▫ árvízkockázat-kezelő intézkedések összefoglalása és rangsorolása, beleértve: - a Környezeti Beruházások Hatásvizsgálata a SEVESO irányelv és a VKI szerint hozott, árvizekkel kapcsolatos intézkedéseket ▫ a költség-haszon elemzések módszertani leírását – a terv végrehajtásának leírását ▫ a rangsorolásnak és az előrehaladás figyelemmel kisérésének módja ▫ a megtett, nyilvános tájékoztatási és konzultációs intézkedések összefoglalása ▫ a Hatáskörrel Rendelkező hatóságok § Intézkedési adatlapok a VKI-nál bevezetetthez hasonlóan – általános rész – részletes információk 18

Árvízkockázat Irányelv A tervezést támogató informatikai szolgáltatás § A „VKI végrehajtásának elősegítése” c. projekt keretén belül elkészült egy intézkedési Döntéstámogató Rendszer (IDTR) – Excel-alapú önálló (stand-alone) rendszer – csökkenti az intézkedések tervezésének újszerűségéből és a szakmai tapasztalatok hiányából adódó nehézségeket – az alsóbb szinten tervezett intézkedések könnyebben harmonizálhatók és integrálhatók egy nagyobb tervezési egység intézkedési programjába – a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatos döntések átláthatók és könnyen adminisztrálhatók – változatok kidolgozása és összehasonlítása egyszerűbb – országosan egységes listák és összehasonlító táblázatok készíthetők § A jelenleg használt IDTR korlátai, a fejlesztés lehetséges iránya – országos, egységes központi adatbázisra támaszkodó rendszer – integrált, hálózati alapú rendszer 19

Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal § „A kockázatkezelési tervezés metodikájának kidolgozása a magyar vízkár-elhárítási gyakorlatban elfogadott és alkalmazott alábbi speciális tervtípusok esetére” – Védelmi nyilvántartási tervek ▫ árvédelmi fővédvonalakra ▫ belvíz öblözetekre – – – Ártéri öblözetek lokalizációs tervei Területi vízminőségi kárelhárítási tervek Nagyvízi mederkezelési tervek Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztési tervek Árvízcsúcs csökkentő tározók üzemelési rendjének terve § Feladat a tervek digitális nyilvántartásának előkészítése – a tervcsomagok tartalmi felépítése – a kapcsolódó dokumentukok tartalmi és formai követelményei – a tervcsomagokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások műszaki specifikálása ▫ célok és bemenő adatok ▫ eredmények adatai és megjelenítés, valamint a szüséges feldolgozási algoritmusok 20

Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal § Az adatok egy részét összegyűjtötték, ellenőrizték és használják a VGT készítése során § Ezek a VGT AGIR-ban, ill. a MÁFI MS-SQL adatbázisban találhatók – Alaptérképek ▫ ▫ ▫ Közigazgatás Domborzat Földhasználat Agrotopo Földtan – Nem közvetlenül a víztestekhez kapcsolódó információk ▫ Védett területek - Védett természeti területek Nitrát-érzékeny területek Tápanyag-érzékeny területek Fürdővizek Ivóvízbázisok védőterületei ▫ Felszín alóli vízkivételek ▫ Szennyezőforrások, víztestekhez nem csatolt hidromorfológiai információk - Hidromorfológiát érintő emberi beavatkozások Szennyezőforrások 21

Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal – Nem közvetlenül a víztestekhez kapcsolódó információk (folytatás) ▫ Monitoring hálózatok - Felszíni vízek – biológia Felszíni vizek – kémia Felszín alatti vizek mennyiségi Felszín alatti vizek kémiai ▫ Meteorológia - Csapadék Léghőmérséklet Potenciális párolgás ▫ Felszíni vizekkel kapcsolatos kiegészítő adatok – Lefolyástérképek ▫ Felszín alatti vizekkel kapcsolatos kiegészítő adatok – Talajvíz térképek ▫ Távlati becsült vízigények (2015) – Víztestek és vízgyűjtők alaptérképei ▫ Vízfolyások, tervezési egységek ▫ Felszíni víz szegmensek és víztestek ▫ Felszín alatti víztestek 22

Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal – Víztestekhez közvetlenül csatolt információk ▫ ▫ ▫ ▫ Felszíni víztestek fiziko-kémiai minősítéséhez kapcsolódó adatok Felszíni víztestek hidromorfológiai minősítéséhez kapcsolódó adatok Felszíni víztestek biológiai minősítéséhez kapcsolódó adatok Felszíni víztestek ökológiai minősítéséhez kapcsolódó adatok Felszíalatti víztestek kémiai minősítéséhez kapcsolódó adatok Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának értékeléséhez kapcsolódó adatok Felszín alatti víztestek kémiai állapotának értékeléséhez kapcsolódó adatok 23

Árvízkockázat Irányelv VKI-val konform intézkedések § A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés menete – – A víztestek monitoringja A víztestek állapotértékelése Gazdasági háttér-elemzések Az intézkedések programjának kidolgozása § A környezeti célkitűzésekkel összhangban kell megtervezni az árvízkockázati célkitűzéseket § Az intézkedések tervezése – VKI: állaporértékelés és a problémák feltárása => ÁKI: árvízveszély és árvízkockázati térképek – az okok megszüntetésére vagy enyhítésére potenciálisan alkalmas intézkedések kiválogatása – a tervezés koncepciójának megalkotása (nagyvonalú terv), amely tartalmazza: ▫ ▫ a felmerült problémák megoldására alkalmas intézkedési csomagokat az intézkedési csomagokat alkotó intézkedési elemekat annak meghatározását, hogy melyik intézkedési elem melyik víztestre hat milyen esetekben van szükség részletes tervezésre és milyen változatokat kell kidolgozni 24

Árvízkockázat Irányelv VKI-val konform intézkedések § Az intézkedések tervezése (folytatás) – részletes tervezés ▫ az intézkedési elemek tervezése - rész-intézkedésekre épülő módon már kidolgozott intézkedési elem jellemzőinek a víztestekre történő meghatározásával, ill. becslésével ▫ a nagyvonalú tervben meghatározott intézkedési csomagok összeállítása – a kidolgozott változatok társadalmi egyeztetése – a társadalmi egyeztetés után a nagyvonalú terv, ill. részletes terv véglegesítése – a célkitűzések véglegesítése § Szemléletformálás – nem csak védekezni kell, hanem a védekezésre vonatkozó igényt kell csökkenteni ▫ természetes elöntésekre kell törekedni ▫ földhasználat váltásával is lehet csökkenteni a kockázatot, ill. dombvidéken a lefolyást ▫ árterek helyreállítása (ez is területhasználat változás) és záportározók létesítése – lefolyásszabályozás, vízvisszatartás a vízgyűjtőn – Teret a folyóknak (töltés-áthelyezés, hullámtér-rendezés, árapasztó-kialakítás, ártér-reaktiválás) – Költség-haszon elemzés és/vagy többszempontú súlyozott hatásvizsgálat (multi-criteria analysis) 25

K&V 26