Lux Judit CSc Neokorporatv gyakorlat s medici Magyarorszgon

Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon (1. ) 2011. november 21.

Téma A munkaügyi kapcsolatok kialakulásának történeti áttekintése. Rendszere. Mediáció; fogalmak.

A munkaügyi kapcsolatok fogalma A munkavállaló/k, a munkáltató/k illetve érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között kialakított intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) átfogó kapcsolatrendszer • az együttműködés fenntartására, • a konfliktusok megelőzésére, • a kialakult konfliktusok megoldására irányul.

Munkaügyi kapcsolatok kialakulásának gazdasági, társadalmi háttere Meghatározzák • • társadalmi tradíciók, történeti és regionális fejlődési utak, kormányzati elképzelések, szereplők közti erőviszonyok…. .

Munkaügyi kapcsolatok kialakulásának gazdasági, társadalmi háttere Feltételek 1. • gazdasági, társadalmi, politikai (piacgazdaság több évszázados szerves fejlődésének eredménye) Vigyázz: kelet –közép európai térség • Individuális kapcsolatok; • Kollektív kapcsolatok, tárgyalások;

Munkaügyi kapcsolatok kialakulásának gazdasági, társadalmi háttere Feltételek 2. • polgári szabadságjogok, • piacgazdaság, • munka világának autonóm és független szereplői, • szereplők együttműködésre vonatkozó garanciák, • nyílt munkaügyi konfliktusok vállalásának lehetősége, • nyomásgyakorlás kölcsönös alkalmazhatósága, • munkaügyi viták rendezésének lehetősége….

Szakszervezetekről 1. • A szakszervezet a bérmunkások tartós szövetsége. Cél: bér-, munkafeltételek stb. javítása, megőrzése; Kollektív akarat érvényesítése, kollektív tárgyalás/kollektív szerződés; Nyomásgyakorlás eszközei;

Szakszervezetekről 2. • segélyegylet (kölcsönös támogatás betegség, munkanélküliség) • szakegylet, (oktatás) • szabadszervezet (sztrájk) (szakmán belül, zárt üzemek – szakmunkások; ) Szövetségek

Munkáltatókról 1. • Főnökségek erőből, majd tárgyalások • Szövetkeznek (nyomásgyakorló csoport, lobby érdek, stb. ) • Gazdasági érdekképviselet (önkéntes tagság) • Vigyázz: nem gazdasági kamarák!

„Csendes” munkaadói szervezetek • „A plurális struktúra a munkaadói szövetségekben is kialakult. Ezek a szövetségek kevésbé voltak átpolitizáltak, ennek következtében „belülről” kevesebb volt a harc, jobb volt az együttműködés, könnyebben teremtették meg az egységet. A negatív társadalmi-politikai megítélés nem terjedt ki a munkaadói oldalra. A kormány nem kérdőjelezte meg legitimitásukat, helyüket az országos érdekegyeztetésben. Ezeket a kezdeti szövetségeket alapvetően nem a szakszervezetekkel folytatandó partnerkapcsolat érdekelte, hanem az, hogy részt vehessenek a tripartit fórumokon és lehetőségük legyen a lobbizásra, kapcsolatépítésre, a gazdaságpolitika és a törvényhozás befolyásolására. ” lásd bővebben: László Gyula: Munkaerőpiaci politikák. Pécs, 2007.

Munkaügyi kapcsolatok története Magyarországon (rövid áttekintés) 1860 -as évektől 1948. • Kollektív szerződések 1903. • Munkásügyi panaszbizottság 1916. • Üzemi választmány 1918. , üzemi bizottság 1944. • Munkaügyi viták, rendezésük; 1948 -1988. szovjet-modell; 1990 -es évek elejétől: munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere

Tárgyalásos (neokorporatív) gyakorlat Demokratikus korporatizmus • A gazdaság meghatározó szereplői (munkaadók, munkavállalók) érdekszervezetei + „állam” közötti együttműködés/tárgyalás (gazdaságot szabályozó folyamat) • Miről döntenek? – bérek, árak, adók-, járulékok foglalkoztatás, stb. • Szociális partnerség/szociális párbeszéd/érdekegyeztetés • Az állam kívül marad munkahelyi szinten (bipartit), ágazati (főleg bipartit) De: pl. iskola? kórház? (állami/önkormányzati tulajdonban!

Mediáció A szó – mediare – eredeti jelentése: • középen állni, • egyeztetni, • közbenjárni, • közvetíteni, • békéltetni.

Mediáció • A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. • A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.

Mediáció A • • mediáció főbb elemei: az egyezkedést segítő technikák alkalmazása, a probléma megfogalmazása, bizalom helyreállítása, az álláspontok közelítése, az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása, alternatív megoldások keresése, megállapodás

Mediáció – a közvetítés – sajátos konfliktuskezelő, vitarendező folyamat. Célja: • a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, pártatlan személy, a közvetítő – mediátor – bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre.

Összegzés • Munkaügyi kapcsolatok – mediáció (folyamatosan jelen van, nyílt konfliktus nélkül is) Irodalom: • Órai segédlet • www. ngm. govhu/parbeszed