Kdr korszak Trtnelem 8 osztly tanknyvhz FI5040108011 Maczk

Kádár korszak Történelem 8. osztály tankönyvhöz FI-504010801/1

Maczkó András Pécs Videó MUTAT ELREJT Feladat Megoldás

25. Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás Maczkó András Pécs Videó 1. A videó alapján párosítsa az 1956 utáni eseményeket a képekhez! Megoldás – Katt a képre! https: //zanza. tv/tortenelem/kadar‑korszak/megto rlas-az-1956 -os-forradalom-utan https: //hu. wikipedia. org/wiki/Magyar_Szocialista_Munk áspárt MSZMP https: //24. hu/belfold/2015/08/ 27/megszolalt-kadarszobalanya https: //hu. wikipedia. org/wiki/Mu nkásőrség Menekülés - emigrálás Magyar Értelmiség Szovjet hadsereg Forradalmi Tanácsa behívása Kádár kinevezése „Pufajkások”, miniszterelnökké 20 000 börtön Mindszenty munkásőrség Nagy Imre elfogása, 13 000 internálás amerikai követség Munkástanácsok kivégzése 229 kivégzés MSZMP megalakul Statárium http: //mek. oszk. hu/01900/01906/html/index 33 2. html https: //ntf. hu/ https: //boon. hu/magyarorszag/a-forradalomnem-bukott-el-levertek-2442475/ hu. wikipedia. org https: //zeg 3. martinus. hu/mindsz enty-jozsef

25. Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás Maczkó András Pécs 2. A szöveg (Mf. 70 -71) alapján válaszoljon a kérdésekre! Megoldás – Katt a képre! „Arra a kérdésre, hogy mi volt a Magyarországon október 23 -án kezdődött fegyveres felkelés alapvető jellegzetessége: forradalom vagy nemzeti forradalom-e, szembenézve a tényekkel csak azt válaszolhatjuk: nem volt sem az egyik, sem a másik, hanem ellenforradalom volt. Ezt az igazságot annak tudatában is meg kell mondani, hogy az események során az országban megmozdult tömegek túlnyomó többsége célkitűzéseiben, szándékaiban és érzéseiben a Magyar Népköztársaság hű fia, becsületes dolgozó és jó hazafi volt, nem pedig ellenforradalmár. (…)Az októberi eseményekről szólva, rá kell mutatni arra az elítélendő szerepre is, amelyet a Nagy Imre-kormány játszott ezekben a napokban. Az ellenforradalmi erők előretörését megkönnyítette a kormány tehetetlensége és állandó jobbratolódása. Ezt mutatja olyan követelések elfogadása, mint pl. a garancia nélküli semlegesség önkényes kimondása, a Varsói Egyezmény azonnali hatályú, törvénytelen felmondása, az ENSZ-beavatkozás kérése, az ellenforradalom leverésére segítségül hívott szovjet csapatokkal szembeni ellenállásra való felhívás; az ellenforradalmi pártok tevékenységének és garázdálkodásának eltűrése, valamint a többpártrendszer olyan értelmű deklarálása, amely a szocializmus alapjainak feladásával volt egyenlő. (…)” (Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata, 1956. december 6. ) 1. Miért volt fontos a pártnak kimondani azt, hogy 1956 ellenforradalom volt? Az MSZMP az ellenforradalom címkéjével kívánta igazolni a későbbi tetteit, a szovjet csapatok behívását, a megtorlást. 2. Kit terhel felelősség az eseményekért a dokumentum szerint? 3. Mit tart a dokumentum a szocializmus alapjának? Nagy Imrét és Nagy Imre kormányát A többpártrendszer helyett az egypártrendszert 4. Mi mutatja a dokumentumban, hogy az MSZMP kiegyezésre törekszik a társadalommal? … az események során az országban megmozdult tömegek túlnyomó többsége célkitűzéseiben, szándékaiban és érzéseiben a Magyar Népköztársaság hű fia, becsületes dolgozó és jó hazafi volt, nem pedig ellenforradalmár.

25. Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás Maczkó András Pécs 3. Hogyan szilárdította meg a Kádár vezette MSZMP a hatalmát! Megoldás – Katt a képre! https: //zanza. tv/tortenelem/kadar‑korszak/megto rlas-az-1956 -os-forradalom-utan https: //moly. hu/system/cov ers/big/covers_40770. jpg? 1395356465 https: //hu. wikipedia. org/wiki/Magyar_Szocialista_Munk áspárt MSZMP https: //hu. wikipedia. org/wiki/ Munkásőrség Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakítása ÁVH feloszlatása „Puffajkások” munkásőrség Keményvonalasok háttérbe https: //hu. wikipedia. org/wiki/Mün nich_Ferenc Rendőrség újjászervezése http: //signum‑laudis. hu/keptar/kepek/1 207 -rendor-tanyersapka-1957 m Egypártrendszer Munkástanácsok feloszlatása Írószövetség betiltása 1959 -ig Honvédség újjászervezése hu. wikipedia. org

25. Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás Maczkó András Pécs 4. Csoportosítsa az intézkedéseket – „korbács vagy kenyér” politika! Megoldás – Katt az elemekre! „Kenyér” „Korbács” Állam szerződött a gazdákkal a termény megvételére Adók csökkentése a kisiparosok számára Tervutasításos rendszer Emelte a munkás és pedagógus béreket Túlszabályzott bürokratikus rendszer Állampártnak kiszolgáltatott szakszervezetek Eltörölték a parasztok terménybeszolgáltatást Többpártrendszer tilalma 1956 -os stigma Erőszakszervezetek: rendőrség, munkásőrség Elektromos energia minden településen Életszínvonal emelése 5. Munkásőrség jelvényének szimbólumai! Megoldás – Katt az elemekre! Vörös csillag: Öt földrész munkásainak összefogását és a proletároknak a kiontott vérét jelképezi. https: //hu. wikipedia. org/wiki/ Munkásőrség Búzakalász: A kenyér szimbóluma, a munkásmozgalomban a parasztságot jelképezi. Fogaskerék: A gyáripar szimbóluma, a munkásmozgalomban a munkásokat jelképezi. Géppisztoly: Fegyveres testületet jelképezi.

26. A Kádár rendszer megszilárdulása Maczkó András Pécs 1. Rendezze a képekhez a Kádári társadalompolitika változásait! Megoldás – Katt a képre! Hadipari kiadások csökkentése Kádár címer Diktatúra enyhülése Életszínvonal politika amnesztia Változik a jelszó: Aki nincs ellenünk, az velünk van http: //egyevangelikuslelkesz. blogspot. com/2016/07/amn esztia. html https: //static. propeller. hu/images/content/cikkepek/2013_ 12/aruhaz_kadar. jpg http: //gn-geoneo. blogspot. com/2018/12/one-nagy-magyararmadia. html 2. Értelmezze Kádár jelmondatát! Mi az ami megkérdőjelezhetetlen? Megoldás – Katt a kérdésre! 1956 október 23 -ai események ellenforradalomnak minősülnek – MSZMP vezető szerepe – egypártrendszer – szovjet csapatok jelenléte – szocializmus eszmerendszere – Szovjetunió vezető szerepe

26. A Kádár rendszer megszilárdulása 2. A szöveg és a videó alapján csoportosítsa: hogy a mezőgazdaság vagy az ipar átalakítására volt-e jellemző, ! Megoldás – Katt a képre! Maczkó András Pécs Videó 1’ 05 -2’ 40 A téeszesítés módszerei különböztek a Rákosi-korszakban megismertektől. Előtérbe került a meggyőzés és a kedvezmények ( pl. a téeszdolgozók is kaptak szerény nyugdíjat, baleset- és betegbiztosítást). Igyekeztek megnyerni a falvak legtekintélyesebb gazdáit, és sok esetben ők váltak a téeszek vezetőivé. A mezőgazdasági termelés növekedni kezdett. Ennek két fontos tényezője volt. Egyrészt növekedett a gépesítettség, és a téeszek a nagy szántóföldeken hatékonyabban tudták kihasználni a gépeket. Másrészt lehetővé tették, hogy „háztáji gazdálkodás” céljára egy kis parcellát önállóan művelhessenek a gazdák. Rövid idő alatt ezek a „háztájik” már szinte ugyanakkora értéket termeltek, mint a téeszek. (Az 1960 -as években a mezőgazdasági termelés 40%-át a háztáji gazdaságok adták, később ez az arány csökkent. ) A téeszek és a háztáji gazdaságok sikeres együttműködésének köszönhetően Magyarország elkerülte a szocialista országokra jellemző élelmiszerhiányt. A hatvanas évek elején a termelésben a mennyiségi szemlélet, a központosított gazdaságirányítás és a merev tervgazdálkodás uralkodott. Az ipari termelés jelentősen nőtt. (Az 1950 -es évek végén 11 -13%-os volt, de a hatvanas években is 7 -8%-os maradt. ) A növekedést jórészt nem a korszerűbb gépek és termelési eljárások alkalmazásával érték el, hanem azzal, hogy nőtt az ipari üzemek mérete és a munkaerő létszáma. A téeszesítés miatt ugyanis sokan elhagyták a mezőgazdaságot és az iparban vállaltak munkát. A hatvanas évektől változott az ipar szerkezete. Az értelmetlen nehézipari beruházásokat 1956 után leállították. Előtérbe került a gépgyártás és a vegyipar fejlesztése. Hatalmas vegyipari gyárakat építettek (Kazincbarcika, Leninváros), ahová magas kereseti lehetőségek miatt folyamatosan áramlott a munkaerő. Az életszínvonal-politikával összefüggésben növekedett a fogyasztási cikkek (mosógépek és más háztartási gépek, rádió, televízió) termelése. Iparunk – a többi szocialista ország iparához hasonlóan – hatékonyság terén egyre növekvő mértékben lemaradt a Nyugathoz képest. Azonos mennyiségű termék előállításához a magyar vállalatok jóval több energiát és nyersanyagot használtak fel, mint a nyugatiak. Probléma volt, hogy a hazai ipar elsősorban a szocialista országok piacain adta el termékeit, de ezekhez gyakran nyugatról beszerzett alkatrészekre volt szükség.

26. A Kádár rendszer megszilárdulása IPAR MEZŐGAZDASÁG Iparszerkezet változik – nehézipar háttérbe szorul Konzerv- könnyűipar, vegyipar fejlődik Bauxitbányászat, kőolajfinomító Központosított tervgazdálkodás Öntözés kiterjesztése Maczkó András Pécs Gyümölcstermesztés Téeszsesítés- meggyőzés Beszolgáltatás megszüntetése Gépesítés, műtrágyázás, növényvédelem Ipar nem hatékony – elmaradott technika Ipari méretű állattenyésztés Mintagazdaságok kialakítása Fogyasztási cikkek gyártása nő Műanyaggyártás Munkaerő létszámnövekedés - nő a termelés Háztáji gazdálkodás – kis parcellákon magángazdálkodás

Maczkó András Pécs 26. A Kádár rendszer megszilárdulása 3. Párosítsa az új gazdasági mechanizmus jellemzőit a képekhez! Megoldás – Katt a képre! „Maszekok” Őtéves tervek a népgazdaság egészére Alapvető cikkek termelés állami szabályozása Piaci áras termékek Vállaltok nagyobb önállósága Téeszek melléküzemágai Állami beavatkozás: adó, támogatás https: //aranyoldalak. hu/tvjavitas 1/debrecen/ Hatósági áras termékek http: //konyvelo-dunakeszi. hu/tarsasvallalkozasok/eva/ https: //regi. tankonyvtar. hu/ http: //clothes-forlove. blogspot. com/2010/08/oszitrendek-1 -resz-60 as-evek. html

27. Élet a legvidámabb barakkban Maczkó András Pécs 1. A tankönyvi kép alapján nevezze meg a határzár egyes elemeit! Megoldás – Katt a szövegre! 3 Elektromos jelzőrendszer 1 Mélységi ellenőrzés 8 Határőrs, 6 Nyomsáv. 7 Határsáv közvetlenül az államhatár előtt. 4 Rejtett botlódrótos akadály 5 Manőverút 2 Vadfogó kerítés

27. Élet a legvidámabb barakkban Maczkó András Pécs 1. Válaszoljon a szöveg alapján! Megoldás – Katt a kérdésre! A Kádár-rendszer is diktatúra volt: szoros felügyelet alatt tartotta az embereket, de ezt igyekezett minél kevésbé látható módszerekkel elvégezni. A párt- és a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség)-szervezetek minden munkahelyen és minden településen jelen voltak. Ezek folyamatosan minősítették az embereket. Egy-egy állás betöltésekor, vagy az egyetemi felvételinél a helyi pártvagy KISZ-szervezet véleménye döntő lehetett. A vezetés által politikailag veszélyesnek tartott személyeket a politikai rendőrség folyamatosan megfigyelte. A politikai rendőrség informátorai (besúgói) különböző okokból vállalták az együttműködést (anyagi előnyök, zsarolás, vétségek elkerülése stb. ). A főmunkahelyen a heti munkaidő a korszakban csökkent. A 70 -es évek közepétől minden második szombat szabadnap lett, a nyolcvanas évek közepétől pedig általánossá tették a szabad szombatot. Ennek ellenére a munkával töltött idő növekedett. Becslések szerint az emberek egy része még 2 -5 órát dolgozott naponta a másodállásában. 1 Miért nevezik a Kádár korszak 1960 -as évektől tartó korszakát „puha diktatúrának”? A diktatúra szoros felügyelet alatt tartotta az embereket, de ezt igyekezett minél kevésbé látható módszerekkel elvégezni 2 Mi volt a KISZ? A párt ifjúsági szervezete: Kommunista Ifjúsági Szövetség 3 Mi volt a párt és a KISZ szerepe az élet különböző területein? Megfigyelte az embereket, a párt felügyelte a helyi végrehajtó hatalom működését, folyamatosan minősítette az embereket. 4 Hogyan szerzett információkat a politikai rendőrség? Informátoroktól (besúgóktól), akik vállalták az együttműködést 5 Miért nőtt a munkával eltöltött idő a 70 -es évek közepétől megjelenő szabad szombatok ellenére? Az emberek a jobb megélhetés miatt másodállást vállaltak, és napi munkaidőn felül még 2 -5 órát ott is dolgoztak. 1. Mi volt a 3 T a kultúrpolitikában? Kinek a nevéhez fűződik! Megoldás – Katt a kérdésre! Aczél György a Kádár korszak legfőbb kulturális élet irányítója. 3 T = Tiltott – Tűrt – Támogatott szellemisége Videó 1’ 47 – 2’ 45

27. Élet a legvidámabb barakkban Maczkó András Pécs 1. Mit jelentett az ingázás a gyakorlatban? Mikor tudtak csak haza menni? Miért kellett ingázni! Miért kaphatta a „fekete vonat” elnevezést? Megoldás – Katt a kérdésre! Videó 13’ 0114’ 20 A napi „ingázók” sokszor napi szinten 2 -3 órát is töltöttek munkába járással. A heti ingázók, akik hétfőtől - péntekig tartózkodtak a gyárak munkásszállásain, és csak hétvégén utaztak haza a családjukhoz. Fekete vonatnak a Szabolcs-Szatmár megyéből ingázó dolgozókat szállító munkásvonatokat nevezték. Az 5 -7 óráig is tartó út alatt gyakran lerészegedtek az utasok, így rendszeresen fordult elő garázdaság 1. A diagram alapján Igaz (I) vagy Hamis (H)? Keressen választ az elnevezésekre! Megoldás – Katt a kérdésre! 1. A Kádár korszakban nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy háztartási cikkekkel lássák el a lakosságot. 2. Nyugat Európához hasonlóan az 1960 -as évektől a háztartások több mint fele rendelkezett mosógéppel és hütővel. 3. A háztartási gépek terjedésének alapja volt, hogy minden házban legyen villamos áram. 4. A 60 -as évek végétől, 70 -es évek elejétől kezdett elérhetővé válni a személygépkocsi. 5. A háztartások nagyobb része fontosabbnak tartotta a porszívó beszerzését, mint a mosógépét. 6. Az 1960 -as évekre csaknem minden háztartásban volt tv. 7. A fridzsiderszocializmus a háztartások 1960 -as évektől jellemző modernizációjára utal. . I H I I H H I

27. Élet a legvidámabb barakkban Maczkó András Pécs 2. Mi volt a célja a kék és piros útlevél megkülönböztetésnek? Válaszoljon a kép alapján! Megoldás – Katt a kis képre! Képek forrása: https: //mnl. gov. hu/mnl/keml/hirek/amikor_a_kulfoldi_utazas_nem_jog_volt_hanem_kivaltsag A szocialista országokba a 60 -as évek végétől korlátozások nélkül lehetett utazni. Ehhez a magyar állampolgárok úgynevezett piros útlevelet kaptak. A nyugati országokba és Jugoszláviába külön útlevél, a kék útlevél kellett. Az utazás feltételei szigorúak voltak. „Nyugatra” turista céllal csak 3 évente lehetett utazni. Az állam azt is korlátozta, hogy egy személy mennyi nyugati valutát vásárolhat az utazáshoz. Mit ábrázol a középső kép? Megoldás katt a képre! Szakszervezeti üdülés a Balatonnál

Maczkó András Pécs 28. A Kádár-rendszer válsága 1. A videó alapján párosítsa a Kádár korszak válságának politikai, társadalmi okait a képekhez! Megoldás – Katt a képre! Társadalom átalakulása Brezsnyev a magyar változások ellenzője http: //ugyvedforum. hu/cikkek/2017/03/kozpontosuloiranyitas-a-birosagokon-az-eros-sajtokritika-szerint 1968 reformok vezetőinek eltávolítása - reformstop 0’ 26 – 1’ 48 Nagyvállalatok állami irányítása Káderkiválasztás elve: megbízhatóság Magyarok részvétele a prágai tavasz leverésében Videó Új gazdasági mechanizmus politikai ellenzői https: //merce. hu/2018/06/29/nyers-rezso-es-a-balliberalis -ertelmiseg/ https: //gyorfiandras. blog. hu/2017/08/12/mit_jelent_az _hogy_ertelmisegi https: //zanza. tv/tortenelem/kadar-korszak/kadar-rendszer-valsaga-i https: //ritkanlathatotortenelem. blog. hu/2018/08/17/50_eve_ ert_veget_a_pragai_tavasz

28. A Kádár-rendszer válsága Maczkó András Pécs 2. A szöveg alapján adjon címet a képeknek, mi okozta a Kádár-rendszer válságát! Megoldás–Katt a képre! A szocialista országok rugalmatlan tervgazdaságai nem tudtak alkalmazkodni az olajválság utáni helyzethez. A KGST-tagországok közötti kereskedelem csökkent. Legfőbb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió egyre kevesebb árut vásárolt. Hátrányos volt a magyar gazdaság számára, hogy az általunk behozott (importált) termékek ára jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a kivitelünket (exportunkat) jelentő árucikkeké. Megoldást jelentett volna a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése a kapitalista országokkal (elsősorban az NSZK-val). De a kapcsolatok bővítéséhez a magyar gazdaságnak magasabb technológiai színvonalú, eladhatóbb termékeket kellett volna előállítania. A magyar kormány a gazdaság fejlesztéséhez külföldi (nyugati) hiteleket vett fel. Valódi korszerűsítést a veszteséges állami nagyvállalatok támogatásának megszüntetése és a hatóságilag rögzített árak leépítése jelentett volna. Ez munkanélküliséget és az árak emelkedését eredményezte volna, amit a vezetés – főleg Kádár – nem vállalt. https: //financer. com/app/uploads/sites/ 22/2020/08/loan-e 1603301205440. png http: //www. hetihirek. hu/kozelet/politika/oszagos/notesz--lesze-ujabbolajvalsag Olajválság https: //mensworld. hu/eletmod/jelekhogy-iranyitas-manias-vagy Rugalmatlan tervgazdaság Veszteséges vállalatok támogatása https: //fintechzone. hu/ez-lehet-az-50 -eves-banki-technologiautodja/ Elavult technológia Kádár-rendszer gazdasági válsága Nyugati hitelek https: //www. delmagyar. hu/wp‑content/uploads/ 2017/01/1074844_2. jpg? verz=1485303960 KGST kereskedelem csökken Import-export egyensúly felbomlik

Maczkó András Pécs 28. A Kádár-rendszer válsága 3. Melyik diagram ábrázolja helyesen az hazánk eladósodását a táblázat alapján! Hány százalékkal növekedett az államadóság? Megoldás – Katt a diagramra! A B C Az államadósság 1975 és 1990 között (21, 3 / 3, 9) * 100 = 546, 15 %-kal nőtt 4. Eladósodási Igaz-Hamis az Okostankönyv feladata alapján? Megoldás – Katt a megállapításra! Megállapítás I/H 1. Az államadósság állománya 5 évente megduplázódott. H 2. 1975– 1980 közt az államadósság több mint 200%-kal növekedett. I 3. 1985– 1990 közt az államadósság kb. másfélszeresére növekedett. I 4. 1975 – 1990 közt az államadósság 21, 3 milliárddal nőtt. H 5. 1975 – 1990 közt az államadósság növekedése nem folyamatos. H

28. A Kádár-rendszer válsága Maczkó András Pécs 5. A szöveg alapján válaszoljon a kérdésekre! Megoldás – Katt a kérdésre! Jelentősen növekedett az ország eladósodása. Bekövetkezett az adósságcsapda, amikor az újabb hiteleket már a korábban felvett hitelek törlesztésére használták fel. Fennállt annak a veszélye, hogy az ország nem tudja visszafizetni a hiteleket, vagyis az állam csődbe jut. A csőd elkerülése miatt azzal kísérleteztek, hogy a piacgazdaság egyes elemeit bevezessék Magyarországon. Leépítették az ártámogatásokat, új adórendszert vezettek be (1988 -tól) és már nem mentették meg állami támogatással a veszteséges vállalatokat (1987 -től). Emiatt nagymértékben emelkedni kezdtek az árak, és megjelent a munkanélküliség. Az emberek életkörülményei romlottak, ami a rendszerrel szembeni általános elégedetlenséghez vezetett. Ezt érzékelve az 1970 -es években megjelenő rendszerellenes csoportok a nyolcvanas években egyre szervezettebbé váltak, egyre határozottabban fogalmazták meg követeléseiket. Kimondták, hogy a felemás reformok nem vezethetnek eredményre, teljes körű változásra, rendszerváltoztatásra van szükség. A korábban politikával nem foglalkozó emberek közül egyre többen rokonszenveztek e csoportokkal. Az ekkor született színvonalas művészeti alkotások (regények, filmek, színházi előadások) többsége már inkább a rendszerrel szembeni érzéseket és kritikákat tükrözte. A kommunista vezetés helyzetét megnehezítette, hogy nem bízhatott már abban sem, hogy végső esetben Gorbacsov szovjet katonai segítséget ad a számukra. 1. Hogyan nevezik azt a fogalmat, amikor az újabb hiteleket már a korábban felvett hitelek törlesztésére használják fel? Adósságcsapda 2. Milyen intézkedéseket hoztak a csőd elkerülése érdekében? Leépítették az ártámogatásokat, új adórendszert vezettek be, mentették meg állami támogatással a veszteséges vállalatokat 3. Mi volt az oka a 80 -as évek végén a rendszerrel szembeni társadalmi elégedetlenségnek? Emelkedni kezdtek az árak, és megjelent a munkanélküliség 4. Miért tudtak megerősödni a rendszerellenes csoportok? Társadalmi elégedetlenség nő, a rendszerellenes csoportok szervezetebbek, az emberek rokonszenveznek a rendszerellenes csoportokkal, művészeti alkotások kritikája, szovjet segítség elmaradása

Maczkó András Pécs 29. A Kádár-rendszer ellenzéke 1. A szöveg alapján rendezze a március 15 -ei tüntetéseket a táblázatba! Megoldás – Katt az écvszámra! Egy október 23 -i utcai megemlékezés a Kádár-rendszerben azonnali börtönnel járt, viszont a március 15 -e nem volt ennyire egyértelműen súlyos bűncselekmény. 1968. március 15 -én a hivatalos KISZ-rendezvény után a fiatalok kis csoportja tüntetésbe kezdett. Voltak magányos tiltakozók is. 1969 januárjában Bauer Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén benzinnel felgyújtotta magát tiltakozásul az orosz megszállás ellen. Bár az esetről a sajtó csak egy rövid, meghamisított hírben tudósított, a megrázó tiltakozásról sokan értesültek. A Kádár-korszak első rendszerellenes megmozdulását 1971. március 15 -én tartották, amikor Budapesten a Petőfiszobornál ismeretlenek kiszedegették a vörös papírzászlókat a nemzetiszínűek mellől. Az 1972. március 15 -ei hivatalos ünnepséget követő tüntetés során már több mint nyolcvan személyt vett őrizetbe a rendőrség. Nem csupán Budapesten, hanem más városokban is tüntetések kísérték az ünnepet. A rendőrség nagy erőkkel lépett fel, több száz fiatalt pedig kizártak az egyetemekről és a főiskolákról. 1973 -ban a rendőrök a Felszabadulás téren (ma Ferenciek tere) gumi-botokkal támadtak az ünneplőkre, és több száz fiatalt vettek őrizetbe. A nyolcvanas évek közepén ismét nagyobb rendszerellenes tüntetések kísérték március 15 -ét. Ezek a tüntetések 1986 -ban érték el csúcspontjukat, amikor Budapest belvárosában a tüntetők és a rendőrök összecsaptak. A rendőrség a Lánchídra terelte a tüntetők egy részét, majd megtámadta őket. Az eseményt tömeges letartóztatás követte. Évszám Esemény Résztvevők 1968 Tüntetés Hivatalos KISZ-rendezvény után a fiatalok 1969 Nemzeti Múzeum lépcsőjén benzinnel felgyújtotta magát Bauer Sándor 1971 Petőfi szobornál kiszedték a vörös zászlókat a nemzetiszínűek mellől Ismeretlenek 1972 Tüntetés Hivatalos rendezvény után a fiatalok 1973 Felszabadulás téren gumibotokkal támadtak az ünneplőkre Több száz fiatal ünneplő 1986 Lánchídon a rendőrök rátámadtak tüntetőkre, tömeges letartóztatás Több ezer ünneplő

29. A Kádár-rendszer ellenzéke Maczkó András Pécs Videó 2. A tankönyvi lecke 2. fejezete és a videó alapján párosítsa! Megoldás – Katt a kérdésre! Szamizdatirodalom Beszélő Szegényeket Támogató Alap (SZETA) 2’ 22 -ig Az ellenzék ezen csoportja az emberi jogi normák betartását, az állampolgári jogokat kérte számon a rendszeren. Bírálták a sajtó- és szólásszabadság, vagy az utazási szabadság korlátozását. 1985. június 14– 16. között megtartott összejövetel, melyen az egymástól elszigetelt demokratikus ellenzék képviselőin kívül ötvenhatosok, reformközgazdászok, történészek, népi írók, a Kádár-rendszerrel szemben álló művészek is részt vettek; összesen negyvenöten. Népi-nemzeti ellenzék Az ellenzék egyre több olyan könyvet és kiadványt jelentetett meg, amelyet nem engedélyezett a hatalom, és ezeket titokban terjesztették. A kezdetleges technikával (sokszorosító gépeken, egyszerű házi nyomdával) készült kiadványok megteremtették a második nyilvánosságot. Demokratikus ellenzék Az ellenzék ezen csoportja a magyarság érdekei, fennmaradása szempontjából bírálta a hatalmat. Kiálltak a határon túli magyarok jogaiért, ébren tartották a nemzeti öntudatot és 1956 emlékezetét A monori találkozó A rendszerváltozás egyik szimbolikus találkozóján 1987 -ben majd' kétszáz értelmiségi gyűlt össze, hogy „A magyarság esélyeiről” tanácskozzon. Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében felállított sátorban alakult meg a találkozó után a Magyar Demokrata Fórum A lakitelki találkozó A Kádár-rendszer hivatalosan azt állította, hogy „Magyarországon nincs szegénység”. Kutatók, szociológusok megalapították a Kádár-korszak viszonyai között ellenzékinek számító civil szervezetet.

30. A pártállam megszűnése Maczkó András Pécs 1. Csoportosítsa a Kádár – rendszer bukásnak okait a tanultak alapján ! Megoldás – Katt az oszlopra! Gazdasági Politikai Társadalmi Ideológiai- eszmei Egyre gyakoribb kritika megfogalmazódás Hatalmas különbség az Megjelenik a kisvállalkozói Megváltozik a társadalmi eszmék és a valóság között rétegződés Adósságcsapda Rendszerellenes tüntetések Növekvő hitelfelvétel Elmaradott technológia Rendszerellenes csoportok A szocialista egyenlőség és Értelmiség száma szerepe nő megjelenése elosztás eszméje megbukik „Maszekok” megjelenése Szocialista ideológia válsága Rendszerváltoztatás igénye Hivatali dolgozók száma nő Rendszerrel szembeni ellenérzés fokozódik Tervgazdálkodás rugalmatlan Propaganda és az emberek tapasztalatai különböznek Megosztott az MSZMP reformerek

30. A pártállam megszűnése Maczkó András Pécs 1. A videó alapján rakja sorrendbe a rendszerváltás eseményeit! Megoldás – Katt a sorrend oszlopban a számra! Év. Sorszám rend Videó 2’ 01 -től Esemény 1985 1 Nemzeti Kerekasztal létrejön 1987 2 Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása 3 Sarkalatos törvények elfogadása 4 Ellenzék lakiteleki találkozója – MDF megalakulása 5 MSZMP helyett létrejön az MSZP 6 Kádár János halála 7 Ellenzéki Kerekasztal létrejön 8 Kádár János leváltása – Grósz Károly az MSZMP élén 9 Ellenzék monori találkozója 10 Nagy Imre újratemetése 11 Pozsgay Imre 1956 -t népfölkelésnek nevezte 12 Fidesz megalakulása 1988 1989