10 5 A rendszer jellemzi a Kdrkorszakban letmd

10. 5 A rendszer jellemzői a Kádárkorszakban Életmód és mindennapok ● A kádári társadalom és kultúrpolitika alakulása (pl. gulyás- vagy frizsiderkommunizmus, három T)

Kádár János 1989. július 6 -án halt meg, aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság újratárgyalta, és Nagy Imre perét felmentő ítéletet hozott

Egy szemtanú szerint “vérző testekkel volt tele az utca”

Kádár János 1956 MSZMP pufajkások halálra ítélt 300 15000 internált ELLENFORRADALOM ? 1958 20000 bebörtönzött 200000 menekült a hivatalos történet írás lapjain. Köztörvényes bűnözők kegyetlenkedései

MDP 1956 MSZMP 1957 - eszmei azonosság, folytonosság múlt hibáival való szakítás a kommunista értékek ápolása Pártírányítás közigazgatás államszervezet hadsereg Mukásőrség gazdaság rendőrség kulturális élet munkahely SZOT KISZ Hazafias Népfront

MSZMP (Rákosi, Gerő) (Nagy Imre) Revizionisták Dogmatísták Kongresszus 1962 A két frontos harc vége A legfontosabb cél Megszületett Szocializmus alpjainak lerakása Szocialista nemzeti egység

1962 Tikos magyar –amerikai tárgyalások ENSZ AMNESZTIA Magyar kérdése levétele a napirendről 3 ezer politikai elítélt szabadul

? Kádár János Hatalmának elfogadtatása a lakossággal legitmizáció életszínvonal folyamatos növelése GULYÁSKOMMUNIZMUS óvakodott Durva törvénytelenségektől Személyi kultusztól Életszínvonal csökkentésétől „AKI NINCS ELLENÜNK AZ VELÜNK VAN”

A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedésének terve és ténye az egymást követő tervciklusokban, 1950– 1990 között

1968 Az új gazdasági mechanizmus bevezetése 1972 1973 1979 1980 1982 1985 A reform leállítása Az első olajárrobbanás Újrakezdődnek a gazdaságireformok Magyarország belépése a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba Magyarország közel kerül a fizetésképtelenséghez Ellenzékitalálkozó Monoron

10. A feladat a Kádár-korszak társadalmi jelenségeihez kapcsolódik. A karikatúra a kor egyik jellegzetes társadalmi jelenségét mutatja be. Válaszoljon a rajzhoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont

a) A karikatúra szerint az emberek nagy része elfordult a közélettől, a politikától. Hol keresték az emberek a boldogulásukat? …………………………………… b) Hogy nevezzük a gazdaságnak azt a területét, amelyre az egyének munkahelyükön kívül végzett (háztáji, kiskert stb. ) tevékenysége jellemző? ………………………………………………… c) A kor hivatalos ideológiája támogatta-e a közélettől való elfordulást? Indokolja válaszát! …………………………………………………

Érettségi feladatok

10. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. Oldja meg a feladatokat a karikatúra felhasználásával! (Elemenként 1 pont. )

„Hajsza Te jó isten, hol is vagyok én minden csütörtök este másodállásban? ” (Karikatúra az 1970 -es évekből) (A másodállás = a munkavállaló főállás melletti munkaviszonya)

a) Nevezze meg a másodállás egy, az egyénre vonatkozó negatív következményét! (1 pont) ……………………………. b) Indokolja, miért vállaltak a dolgozók másodállást! (1 pont) ……………………………. . . …………… c) Magyarázza meg, miért váltott ki vitát a hatalmon lévő párton, az MSZMP-n belül a másodállás kérdése! (1 pont) ……………………………

Érettségi 2006/október 20. A következő feladat a Kádár-rendszerrel kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján az emberek mindennapjait és életmódját az 1960 -as, 1970 -es évek Magyarországán, tárja fel az életmódbeli változások gazdasági és politikai hátterét is!

Néhány adat a magyar lakosság gyarapodásáról 1960 1970 Lakossági megtakarítások (az éves jövedelemből, %) 6% 12% Lakások száma (1000 db) 2758 3122 100 lakásra jutó népesség (fő) 343 318 1980 14% 3542 292

Néhány fogyasztási cikk elterjedése Magyarországon (100 háztartásra jutó szám)

„Szocialista rendszerünkben a termelés fejlesztésének végső célja a dolgozók életszínvonalának, élet- és munkakörülményeinek rendszeres javítása. Gazdaságpolitikánk fontos elve a lakosság jelenlegi foglalkoztatottsági színvonalának jövőbeni fenntartása és a dolgozók munkához való jogának biztosítása […] A reform hatalmas jelentőségű programjának megvalósítására harcba hívunk minden kommunistát, mindazokat, akik a szocializmus zászlaja alatt hajlandók teljes szívvel harcolni a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és minden dolgozó ember jobb jövőjéért, szocialista hazánk erősödéséért és fejlődéséért. ” (A gazdasági mechanizmus reformjáról, MSZMP KB 1966)

Lakótelep Magyarországon az 1970 -es években

A nemzeti jövedelem növekedési üteme %-ban

Világpiaci árváltozások (Az 1972 -es árakat 100%-nak véve) 1974 1975 1978 Kőolaj Szén Gabona Cukor 455 224 262 406 532 263 279 222 224 278 108

Magyarország külföldi adósságállománya (millió dollár) Év 1975 1977 1978 Bruttó 4199 6253 9468 Nettó 2000 3580 6141

Adósságállomány a GDP százalékában 1972 21 1975 38 1978 67

„Azt mondják, Magyarországon nem történik semmi. A nép örül, hogy békén hagyják a politikával; ráérő idejében családi házat épít, baromfit tenyészt, kontárkodik. Az értelmiség bezárkózott a kultúra kertjébe, a politikát maga is politikusokra hagyja. Az egyházak együttműködnek az állammal. A régi vágású reakciósok és polgári demokraták kihaltak […] A hatalom néha megmutatja vasöklét, de látva, hogy senki sem rakoncátlankodik, sietve zsebre teszi […] A társadalmi békét csak egy maroknyi ellenzéki próbálja megtörni — nem sok sikerrel. ” (Részlet Kis János ellenzéki politikus korabeli cikkéből, Bp. 1981)

2007. Május 19. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (rövid) Értelmezze ismeretei és a források alapján Magyarország eladósodásának folyamatát és a jelenség okait!

Kronológia: 1968: az MSZMP gazdasági reformja (az „új gazdasági mechanizmus”) 1972: az MSZMP leállítja a gazdasági reformot 1973: az első olajárrobbanás 1975: a „tervszerű eladósodás” politikájának kezdete 1979: a második olajárrobbanás; az élelmiszerek, energiahordozók, szolgáltatások árainak 20 -50%-os emelése 1982: Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz, az élelmiszerek és energiahordozók árainak újabb növelése (20 -25%), a beruházások és az import erőteljes visszafogása a fizetőképtelenség elkerülésére 1985: az MSZMP XIII. kongresszusa fejlesztési és növekedési programot hirdet meg

Az eladósodás folyamata, 1970 -1996 Bruttó külső adósság: az ország teljes külföldi adósságállománya. Nettó külső adósság: a bruttó külső adósság csökkentve az ország külföldi követeléseinek összegével.