Informci tmrts statisztikai lehetsgei adott lakossgi megkrdezses vizsglatban

Információ tömörítés statisztikai lehetőségei adott lakossági megkérdezéses vizsgálatban Horváthné Dr. Kovács Bernadett adjunktus Regionális Gazdasági és Statisztika tanszék KE-GTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE KAPOSVÁR, 2013. NOVEMBER 21 -22

Célkitűzés A Balaton déli vízgyűjtőjének lakossági megkérdezéses vizsgálata során a környezethez és annak védelméhez kapcsolódó attitűdök és cselekvési minták leírását tűztük ki célul. Az 500 fős megkérdezés olyan lakossági csoportokat célzott, amelyekről feltételezzük, hogy a déli vízgyűjtő víztestei miatt környezeti konfliktusokkal szembesülnek. Jelen előadásban a felmérés egyes információs blokkjainak feldolgozásához szükséges statisztikai információtömörítési eljárásokat értékelem.

A statisztikai információ • A vizsgálat tárgyát képező egységek összességét, halmazát statisztikai sokaságnak nevezzük. • A sokaság egyedeit jellemző tulajdonságokat ismérvnek nevezzük. • Ismérvváltozatok – mérési skálák • Mérési szint – eszközkészlet

Egy ismérv szerinti elemzés • Az adatok osztályozáson túlmutató elemzése akkor lehetséges, ha az ismérvváltozatok arány/különbségskálán mérhetők • A nominális vagy sorrendiségi megkülönböztethetőséget biztosító adatok esetében kiemelt eszközök - a számításuk módjában - az arányképzést elkerülik; (helyzeti középértékek, kvantilisek, terjedelem-mutatók, szélsőértékek, stb. )

Több ismérv szerinti elemzés • Összefüggés-vizsgálatok • A sokaság egyedeinek valamely nem közös tulajdonságát rögzítjük – részsokaságokat hozunk létre • A feltétel nélküli megoszlások és a feltételes megoszlások egymáshoz való viszonya mutatja meg az ismérvek közötti kapcsolatot. • A kapcsolat vizsgálata választ ad: – van-e kapcsolat – milyen szoros a kapcsolat – hogyan következtethetünk az egyik ismérvváltozathoz tartozásból a másik ismérvváltozathoz tartozásra

Több ismérv szerinti elemzés • Az egyidejűleg vizsgált ismérvek típusa (és száma) befolyásolja azt, hogy fenti megállapításainkat milyen statisztikai eszköz segítségével tehetjük meg.

Az ismérvek típusa és a kapcsolatok mérési szintje ismérvek típusa(i) kapcsolat típusa mérési skála minőségi vagy területi ismérvek nominális asszociáció mennyiségi és minőségi/területi ismérv nominális és arány/intervallum vegyes két mennyiségi ismérv arány-/intervallum korreláció, regresszió két rangsorszám sor ordinális rangkorreláció

Mérési szintek a lakossági megkérdezéses vizsgálatban • A Balaton déli vízgyűjtőjének lakossági megkérdezéses vizsgálata során 25 település népességi kvóta szerinti kérdőíves felmérésére hét témakörben került sor. • A jelen tanulmányban megfogalmazott célkitűzés eléréséhez a kérdésblokkok zárt kérdéseit választottuk a megkérdezett lakóhelye, Balaton iránti, valamint a környezettudatosságra és környezeti állapotra vonatkozóan. • A megkérdezettek a témakörben feltett állításokkal való egyetértés mértékét ötfokozatú Lickert skála segítségével adták meg.

Mérési szintek a lakossági megkérdezéses vizsgálatban – folyt. • Az elemzések során a lakosság területi szinten elkülöníthető csoportjainak (csoportképző ismérv) a vizsgált változókra gyakorolt hatását vizsgáltuk. • A területi szintű csoportképző ismérvként a településszintet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez való viszonyt, illetve a Balaton déli vízgyűjtőjének víztestei szerinti csoportok válaszait értékeltük. • A megkérdezéses vizsgálat során ötfokozatú Lickertféle skálán adott válaszok értékeit dolgoztuk fel.

Mérési szintek a lakossági megkérdezéses vizsgálatban – folyt. mérési szint / skála nominális A R A ismérvváltozatok településtípus • partmenti BKÜ • nem partmenti BKÜ K E R (háttér) ZE S • Dnem BKÜ Ó M SI • É Z EM L S E víztest (település RE E Tfekvése) É M P M E N ordinális egyetértés • • Nyugati övcsatorna Keleti Bozót-árok Jamai patak Tetves patak Nagymetszés patak Köröshegyi séd Endrédi patak Cinege patak • 1 – 5 osztályzatok (ill. NV/NT)

A déli vízgyűjtő települései 1. ábra: A települések elhelyezkedése a víztestek mentén Forrás: Barna R. (KE-GTK) szerkesztése

Problémafelvetés • A területi különbségek statisztikai igazolására alkalmas megfelelő szintű módszer(ek) megválasztása. – specifikáció – alkalmazás feltételei – paraméteres eljárások eredményei • A területi különbségek mutatószámban való megjelenítése. – konfliktustér más szereplőinek felmérése – modell – térképes ábrázolás

Állításblokkok – egyetértési mutató • Összesített egyetértés kategória kialakítása • A kérdésblokkba tartozó állításokkal való egyetértés válaszadónként összesített pontszámát standardizáltam. A standardizálásánál előnyben kívántam részesíteni a Lickerts skála sajátosságából eredően a nem paraméteres mutatók kínálta lehetőségeket. Az általam használ képlet így az adott értéknek a változó maximumától való eltérésének, valamint a változó terjedelmének arányát számszerűsíti.

Állításblokkok – egyetértési mutató • ahol Zaz i-dik állítás j-dik válaszadójához tartozó standardizált érték; xj a válaszadó által adott egyetértési összpontszám; xi; j pedig az i-dik állításhoz és j-dik válaszadóhoz tartozó egyetértés pontszáma. • Az így kapott, 0 -tól 1 -ig terjedő standardizált értékek alapján kategóriákat alakítottam ki az alábbiak szerint: 0 -0, 20 -ig az 1 -es; 0, 21 -0, 40 -ig a 2 -es; 0, 410, 60 -ig a 3 -as; 0, 61 -0, 80 -ig a 4 -es és 0, 81 -1, 00 -ig az 5 -ös kategóriához soroltam a válaszadót.

Eredmények és értékelésük 1. Lakóhely iránti attitűd • A kérdésblokk a lakóhellyel (település) különböző szempontok szerinti elégedettség mértékét, illetve fejlődésével kapcsolatos anticipációkat vizsgált. • A vizsgálatok céljával összhangban feltételezzük, hogy kategorizálhatjuk a területi szintek változók eltérése alapján képezhető csoportjait. • A lakóhellyel kapcsolatos attitűdöt vizsgáló kérdésekre kapott válaszokat grafikusan szemléltettük. A módszer arra alkalmas, hogy az eltérő mediánpontszám mintázatot vizuálisan azonosíthassuk. • A pontszámok mediánjainak megjelenése válaszonként (1. ábra) azt mutatja, hogy vannak olyan települések, ahol pontszámok mediánja sok esetben az 5 -ös érték, azaz ahol a válaszadók több kérdést is a legmagasabb pontszámmal értékeltek. •

Eredmények és értékelésük 1. Lakóhely iránti attitűd felmérése 2. ábra: A pontszámok medián értékei a lakóhellyel kapcsolatos kérdésekre, település szerint

Eredmények és értékelésük 1. Lakóhely iránti attitűd • A vizsgálatok további árnyalási szempontjai voltak, hogy a) a település típusa és b) a településhez kötődő víztest mint csoportosító ismérv a lakosság attitűdjének alakításában meghatározó tényező-e. • Az elemzésben a tényezők nominális, a változók pedig ordinális skálán mérhetők, ez alapvetően a kereszttábla elemzésnek, mint nem metrikus skálán mérhető adatok összefüggésének vizsgálati lehetőségét vetik fel. • Általánosságban elfogadott módszerként a kettőnél több változót tartalmazó nem metrikus összefüggések részletes vizsgálatához a regresszió és korreláció analízis, illetve azokra épülő módszerek is ajánlottak. Jelen tanulmányban a nem paraméteres eljárások és a numerikus/ordinális skálán mérhető változókra alkalmazható összefüggésvizsgálatok eredményeit mutatjuk be, amelyek összevethetők más szerzők eredményeivel.

A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével • A válaszokra adott pontszámok települések közötti eltérésének átfogó szemléltetésére olyan komplex mutatók kerestem, amely a válaszadók mind a 11 A 3 as blokkba tartozó kérdésre adott válaszait tükrözik. Az egyes állításokra adott Lickert skála pontszámokat (1 -5) válaszadónként összegeztem, a 0 -1 intervallumra történt standardizálás után 5 kategóriát alakítottam ki. • Az összefüggés vizsgálatát elvégeztem az így kapott komplex pontszám (összesített egyetértés kategória) és a település típusa között is.

A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével 3. ábra: Az A 3 a blokk összesített egyetértés-kategóriába tartozó válaszadók száma, településtípusonként Az oszlopok azoknak a településeknek a tapasztalt gyakoriságát (n) jelzik, amelyek a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjének az adott összesített egyetértés kategóriákba esnek.

A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével • A statisztikai értékelést kereszttábla elemzéssel végeztük, ahol a kategóriaváltozók a településtípus (3) és az összesített egyetértés kategóriák (5); valamint a mérőszám a tapasztalati gyakoriságoktól a függetlenség esetén várt gyakoriságok eltérését számszerűsítő Pearson-féle χ2. A szignifikáns kapcsolat meglétét a négyzetes kontingencia kétoldali tesztjével végeztük. • A vizsgálat p<5% szinten igazolta a településtípusok közötti eltérést a válaszadók lakóhellyel kapcsolatos attitűdje között. Ez alapján a partmenti, a háttér- és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez nem tartozó települések lakosságáról egyértelműen kijelenthető, hogy lakóhelyüket eltérő attitűddel értékelik.

A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével • Nem volt szignifikáns a lakóhely partmenti, háttér település és nem BKÜ település besorolása (település típusa) alapján a A 3 a 3. az egészségügyi ellátással és az A 3 a 4. oktatási, művelődési lehetőségekkel való megelégedettség szempontjából. • A további kilenc kérdésben azonban statisztikailag értékelhető eltérés tapasztalható a válaszadók lakóhellyel kapcsolatos attitűdjében a település típusa szerint (p<5%).

5. ábra: A lakóhellyel kapcsolatos attitűdre vonatkozó egyes állításokkal való egyetértés mértéke az eltérő település típusokon

A víztest szerinti hovatartozás összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével • Az összefüggés vizsgálatát elvégeztem a összesített egyetértés kategória és a vízgyűjtő területek között is; • illetve az egyedi állításokkal való egyetértés és a víztest szerint. • szignifikáns eltérés volt tapasztalható p<5%

A víztest szerinti hovatartozás összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével 5. ábra: Az A 3 blokk kérdéseire adott válaszpontszám kategóriákba tartozó válaszadók száma, vízgyűjtő területenként

Eredmények és értékelésük A környezettudatosság megnyilvánulása az egyén szintjén • A kialakított módszer használhatóságának vizsgálatára került sor a felmérés más állításblokkjainak esetében. Utóbbiak közül az egyén szintjén megvalósuló környezettudatosság és a település típusa, illetve elhelyezkedése közötti kapcsolatot mutatom be. • A C 6 állításblokk esetében kialakított összesített egyetértési mutató (kategóriák) és a település típusa között nem volt igazolható az összefüggés. • A víztestek szerinti elhelyezkedés azonban szignifikáns a lakosság egyén szintű környezettudatosságában.

A lakosság környezettudatossága 6. ábra: A településtípus és a környezettudatosság összefüggése (P=0, 204) 7. ábra: A víztest szerinti elhelyezkedés és a környezettudatosság összefüggése (P<1%)

A vizsgálatok eredményeinek összegzése • az összesített egyetértés mutató használható a településtípusok/víztestek szerinti elhelyezkedés közötti attitűd eltérések kimutatására • nem megoldott azonban sem a vizsgált területi szintek közötti eltérés helyének megállapítása, sem az adott területhez kapcsolható „attitűdszint” megadása • szakirodalmi források szerint a névleges / sorrendi ismérvek közötti összefüggések jellemzőinek feltárására számos egyéb χ2 - re alapuló mutatószám mindegyikének hátránya, hogy kettőnél több ismérvváltozat esetén az egyik ismérvváltozathoz való tartozás alapján nem egyértelműsíthető a másik ismérvváltozathoz való hovatartozás.

A vizsgálatok eredményeinek összegzése • A kettőnél több ismérvváltozatok szerinti összefüggés -vizsgálatok esetén két megoldás kínálkozhat: – jelentős kézimunkaigényű páronkénti asszociációs elemzések – az ismérvváltozatok számának szakmailag indokolható redukciója (összevonás) – kompromisszumok megengedésével „nagyvonalúan” bánni az alacsonyabb mérési szintű adataink esetén az elvárthoz képest magasabb szintű elemzési eszközöknek való megfeleléssel szemben

A vizsgálatok eredményeinek összegzése • Az elemzések folytatásaként a kategóriaváltozók számának csökkentése mellett a páronkénti összefüggésvizsgálatokat kezdtem meg, ígéretesek. • Módszertanilag hiánypótlónak és ezért fontosnak tartom a nem paraméteres eljárással nyert eredmények összevetését a „magasabb” szintű elemzési módszerek által nyerhető eredményekkel.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! TÁMOP-4. 2. 2. A-11/1/KONV 2012 -0038 PROJEKT