Hymenoptera mindkt pr szrny hrtys a htuls pr

Hymenoptera

• mindkét pár szárny hártyás, a hátulsó pár általában kisebb, elülső széléről eredő horgok (hamulus) kapcsolják az 1. párhoz • a szárnyerezet redukálódott, legtöbbször 4 hosszanti erük van • az első potrohszelvény (propodeum) az utótorral fuzionál (kivétel: Symphyta alrend) • az első potrohszelvények karcsúak ( darázsderék (kivétel: Symphyta)) • tojócsövük van • szájszerv: rágó vagy nyaló • számos parazitoid faj • szoliter életmódú és különböző szintű szociális életmódú fajok • hímek: haploidok, nőstények: diploidok • holometabol fejlődés, polypod v. protopod lárva, szabad báb (gubóban) • A bogarakat követően a második legnagyobb fajszámú ordo (130000 leírt faj)

Symphyta Apocrita darázsderék: nincs van (korábban: alrendek) Alrendek: • Symphyta • Terebrantes • Aculeata

1. pár szárny hamulusok 2. pár szárny elülső szegély

Alrend: Symphyta – Növényevő darazsak • a potroh széles alapon ízesül a torhoz • ősi, parafiletikus, fajokban a többinél szegényebb csoport • ősi bélyegek: gazdag szárnyerezet, növényevő táplálkozás • gyengén repülnek • tojócsövük oldalirányban lapított, fűrészes • polypod lárva („álhernyó”) • több mező- ill. erdőgazdasági kártevő

Szalmadarazsak családja - Cephidae A növények szárában fejlődnek, nevük is arra utal. Többségük közepes, puha, hengeres vagy oldalról kissé lapított testű darazsak. Eltérően a többi levéldarázstól, a potroh nem a tövén, hanem az 1. szelvény végén kissé összeszűkül. A középső és a hátulsó lábszárakon tüskék nőttek. A lárvák torlába csökevényes.

Közönséges szalmadarázs - Cephus pygmaeus, 5 -10 mm. Előháta középen a hátulsó szélességénél rövidebb. Tora, potroha kétoldalt kissé lapított. A szárnyak szürkésen áttetszők. A lárva a búza, rozs szárában és a takarmányfüvekben fejlődik. Táplálkozás közben lefelé halad, a talaj közelében telel át. Magyarországon áprilistól júliusig közönséges: Ha az aratáskor nem elég mélyen kaszálják le a gabonák szárát, az ott telelő lárva tavasszal bebábozódik és imágóvá alakul. Károkat okoz.

Szövődarazsak családja - Pamphiliidae A csápízek egyszerűek, nincsenek rajta nyúlványok. Az 1 -2. hátlemez középen ketté osztott. A test feltűnően lapos, sárga színű, fekete foltos. Az imágók napos időben gyorsan repülnek. A lárvák a maguk által sodort levélcsövecskékben fejlődnek. Erdei szövődarázs - Pamphilius sylvaticus, 8 -10 mm.

Siricidae - fadarazsak A legnagyobb levéldarazsak tojócső nélkül is 45 mm-esek. A szárnyak tövét fedő szárnypikkelyek feltűnően aprók. A csáp fonálszerű. A fej a szemek mögött feltűnően kiszélesedik. A lábszárakon nincs tüske, az elülsőn 1 sarkantyú ered. Hengeres testük gyakran sárga csíkos. A fehér színű lárvákon csak csökevényes torlábak fejlődnek. Túlnyomóan fenyőerdőben élnek. Magyarországon 9 faj

Tremex fuscicornis – sárgagyűrűs fadarázs 15 -40 mm A lárva főleg bükkben, fekete nyárban rág járatokat. Több éven át fejlődik. Május-október között repül.

A fadarazsak potrohvégéből kiálló tojókészülék szerkezete és működése különleges.

Buzogányos levéldarazsak családja - Cimbicidae A legnagyobb testű, zömök levéldarazsak. A csáp feltűnően bunkós. A potroh oldalán a domború hátlemezek és a lapos haslemezek határán perem alakult ki. Az 1. hátlemez harántosan mélyen kikanyarított, a szelvények közötti hártya ezen a részen szélesen kilátszik. A tojókészülék viszonylag rövid. Az álhernyókon 8 pár potrohláb látható. Fekete buzogányos - Cimbex femoratus 20 -28 mm Álhernyói a nyárfán fejlődnek. Hazánkban nedvesebb erdőkben, hegyekben él

Tenthredinidae - levéldarazsak Általában közepes termetű, olykor változatos színű levéldarazsak. A csápízek száma 9, s rajtuk legtöbbször nincs nyúlvány, az ízek is a leghosszabb 3. és a legrövidebb 9. íz kivételével közel egyformák. Az álhernyók állábainak száma a potrohon 6 -8. Legtöbbjük növényevő, akad közöttük ragadozó is. Sok faj hímje ismeretlen, szaporodásuk olykor szűznemzés. Az álhernyók fején pontszemek is kialakulnak. Egyes fajok gubacsokozók, petéiket a növények szöveteibe rakják. Egyes fajok túlszaporodásuk miatt kártevők.

Zöld levéldarázs - Rhogogaster viridis, 10 -13 mm Az álhernyó sokféle növényen táplálkozik, a földben bábozódik. Ritkás erdei tisztásokon, patakok menti párásabb, füves réteken vadászik rovarokra. Magyarországon nem ritka.

Athalia sp. Athalia rosae - repcedarázs polypod lárva, „álhernyó”

Croesus septentrionalis

Alrend: Terebrantes - tojókészülékesek • a tojócső vékony, olykor igen hosszú • bonyolult tojókészülék (védőhüvely, szúróserték, petecsatorna) • többségük lárvái parazitoid (hiperparazitoid) életmódúak • többeknél előfordul partenogenezis és • poliembrionia (blasztomérák szétválnak és minden sejtcsoportból önálló egyed fejlődik) • protopod lárva • egyes fürkészeket az alkalmazott növényvédelemben használnak kártevők pusztítására

Ichneumonidae – valódi fürkészek Testméter 4 -30 mm-es közötti, de akad közöttük 41 mm-es faj is. A 2 -3. hátlemez mozgathatóan kapcsolódik egymáshoz. A potroh haslemezei lágyak. A tojókészülék rejtett vagy szabadonálló, gyakran feltűnően hosszú, egyes fajokon «meghaladja a test hosszát is. A rövid tojókészülékű, éjjel repülő sarlósfürkészek védekezéskor megszúrhatják az ember bőrét is, természetesen nincs méregmirigyük. A fürkészlárvák lábatlanok, a bábokon az egyes testrészek már jól láthatók. Lárvakorban különböző hernyókban, részben bogár-, légy-, hártyásszárnyú és szipókás lárvákban, továbbá pókokban élősködnek. Meglehetősen nagy azoknak a fajoknak a száma, amelyek élősködő fürkészlárvában élősködnek, vagyis hiperparaziták. Magyarországon legalább 4 000 fajt találtak meg, s eddig csaknem 60 000 fajt ismertettek szerte a világban.

Poliembrónia: 1 hernyóban 1 pete …. . embrió szétesik…… 3000 kis darázs Szuperparazitizmus: 1 hernyó több azonos pete…. 1 darázs marad Multiparazitizmus: 1 hernyó több fajú nőstény…. . minden lárva elpusztul vagy 1 marad életben Hiperparazitizmus: elsődleges, másodlagos, harmadlagos parazita

Ophion luteus - nagy sarlósfürkész 15 -23 mm. A nőstények tojókészüléke rövid, védekezéskor az ember bőrét érzékenyen megszúrják. Főleg lepkehernyókba rakja élősködő petéit Alkonytájban repdes, lámpafényre megjelenik, s az ablak üvegén is megpihen.

Nyárfacincérfürkész - Ephialtes imperator 20 -43 mm. A leghosszabb hazai hártyásszárnyú. Karcsú teste fekete, lábai a hátulsó lábszár és a lábfejek kivételével vörös színűek. A feje, tora elszórtan pontozott, a potroh töve durván, rücskösen ráncolt. Főleg cincérek, díszbogarak lárváinak élősködője. Melegebb napokon áprilistól augusztusig hegyekben, erdőkben, farakásokon kutat gazdaállat után.

Braconidae - gyilkosfürkészek Átlagosan 2 -7 mm, ritkán 15 mm-esek. A valódi fürkészekkel szemben a potroh 2 -3. hátlemeze mereven kapcsolódik egymáshoz. Ez alól csupán a legújabban alcsaládként besorolt levéltetvésző-fürkészek (Aphidiidae) a kivételek, amelyeken a hátlemezek hajlékonyan csatlakoznak A nőstény tojócsöve rendszerint hosszú. A lárvák kivétel nélkül élősködők, lepkék, legyek, hártyásszárnyúak, bogarak, poloskák, egyenesszárnyúak, lárváiban, vagy mint külső élősködők a test felületén fejlődnek. Néhány faj kifejlett, ivarérett alakban élősködik. Egyes gyilkosfürkész faj lárváiban valódi fürkészek és fémfürkészek mint hiperparaziták élősködnek.

Cotesia glomerata – káposztalepke gyilkosfürkész a bábozódásra érett lárvák kibújnak a hernyóból nőstény peterakás közben

Borbolyatetvész - Aphidius hortensis 1, 8 -2, 1 mm. A sóskaborbolyán és a mahónián élő Liosomaphis berberidis levéltetű lárváiban élősködik, amely az élősködő jelenléte miatt felpuffad és az eredeti sárga színe kifehéredik. A fürkész a levéltetűben be is bábozódik. Az imágó június-júliusban kerek lyukat rágva hagyja el a levéltetű kiszáradt bőrét. Egész Európában és a Földközi-tenger mellékén megtalálták.

Dárdahordozó-fürkészek családja - Gasteruptionidae A test szokatlanul megnyúlt és karcsú. A potroh oly magasan csatlakozik az áltorszelvényhez, mintha az előtte lévő utótorhoz kapcsolódott volna. Az előtoroldal (propleura) hosszan, nyakszerűen megnyúlt és a fej emiatt a tortól láthatóan távolabb áll. A középső lábszára bunkószerűen megvastagodott mindkét ivaron. A tojókészülék mérsékelten rövid, gyakran a toránál jóval hosszabb, dárdahordozó elnevezés erre utal. Petéit magánosan élő méhszerűek, darazsak ivadékbölcsőibe rakja, a lárvák azokban fejlődnek ivaréretté.

Hosszúfarkú dárdahordozó - Gasteruption jaculator (det. Made, G. pedemontanum? ) 12 -16 mm. Fekete testén a potroh részben barnásvörös, a lábszár és a lábfejtő, a tojókészüléknek pedig a vége fehér foltos. A szemek mögötti fejrész gallérszerűen kiszélesedett, s finoman keresztirányban vonalkázott. A dárdahordozó petéjét a fehérhasú faliméhnek a nád belsejében sorakozó ivadékbölcsőibe biztosan el tudja helyezni. Hazánkban meglehetősen gyakori.

Cynipidae - gubacsdarazsak Apró vagy kis termetű 1 -8 mm-es darazsak. A darazsak mind növényevők, gubacsokozók, vagy más fajok gubacsaiban társbérlők. A gubacsdarazsak egy része nemzedékváltással (heterogonia) fejlődik. A nőstényekből és hímekből álló kétivaros nemzedék megtermékenyített petéiből, csak nőstények kelnek ki, tehát egyivarú nemzedék fejlődik. Ezek nem hasonlítanak a kétivaros nemzedék nőstényeihez, az általuk okozott gubacsok alakja, keletkezési helye is eltér az említettekétől. Az egyivarú nemzedék petéiből viszont újra kétivarú nemzedék fejlődik, s a darazsak alakja, a gubacs formája, keletkezési helye is azonos az első nemzedékével.

Közönséges rózsagubacsdarázs - Diplolepis rosae 4 mm. A vadrózsabokrok, gyepürózsa hajtásain a szűznemzéssel szaporodó nőstény a levél rügyeibe 3 petét rak. A nyár folyamán a bozontos elágazások megkeményednek. A gubacs belsejében számos kamra alakul ki. A darazsak májustól júniusig repülnek ki. Lárva állapotban telel, tavasszal alakul át imágóvá. Évente 1 nemzedéke fejlődik.

Medúzafejgubacs - Andricus caputmedusae A kocsánytalan- és a molyhos tölgyön, továbbá a kocsányos tölgy makkján és kupacsán növekvő, az egész termést beborító gubacs felületéből 30 -50 mm hosszú elágazó vastag, a végén elvékonyodó, görbe nyúlványok ágas-bogas halmaza nőtt ki. A gubacs testében számos kamrácska van, mindegyikben 1 lárva fejlődik.

Suskagubacs - Andricus quercuscalicis Zsíros gubacs nevét régebben használták, barna felülete ugyanis enyves, zsíros tapintású. A kocsányos-, ritkán a kocsánytalan- és a molyhos tölgyek» termését a szabálytalan lebenyekből álló duzzanatok csaknem teljesen beborítják, körülnövik. A suskagubacs tannin tartalma a nagy magyargubacsénál is magasabb (20 -33%), s bőrcserzésre már az ókorban is felhasználták. A rómaiak fekete festéket is állítottak elő belőle. Magyarországról másfél századdal ezelőtt, az 1845 -1847. években 138 000 q suskagubacsot szállítottak Bécsbe, a németek pedig a tanninból gallustintát készítettek, ezzel írt Európa egész népe. A tannin Hippokratesz óta még ma is gyógyszer-alapanyag. Jelentősége, exportja a szintetikus tannin felfedezése után lényegesen csökkent.

Szivacsgubacs - Biorhiza pallida A nemzedékváltással szaporodó gubacsdarazsak példája. A két nemzedék életmódja, gubacsának alakja annyira különböző, hogy célszerű volt a különböző gubacsokat másképp elnevezni. Június vége felé a kétivaros nemzedékben szárnyatlan nőstények szintén kifejlődnek, amelyek fa kérgén augusztusban lemásznak a talajba és ott gyökérgubacsot hoz kétre.

Cynips kollari – osztrák gubacs Cynips hungaricus – nagy magyar gubacs Cynips quercusfolii egyetlen kamra Diplolepis rosae - rózsagubacs több kamra szorosan egymás mellett

Számos fürkészdarázs fejlődik gubacsdarázslárvában Gubacsdarázsba petéző fürkész

Chalcididae - fémfürkészek Túlnyomóan 0, 17 -5 mm, Magyarországon kivételesen 12 mm-es apró darazsak. Színük kisebb-nagyobb mértékben fémfényű, olykor aranyos, zöld, kék, sárga csillogású, ritkán fekete, vagy más színűek. A teljesen kifejlett szárnyú fémfürkészek a legtöbb hártyásszárnyútól könnyen megkülönböztethetők alig erezett szárnyukról. A legtöbb fémfürkész elsődleges parazitoid vagy hiperparazitoid. A rovarvilág csaknem mindegyik fejlettebb rovarrendjének különböző alakjaiban. fejlődnek, sőt még atkagubacsban és pókok petecsomóiban is élnek. Csak néhány fajuk növényevő. Magyarországon eddig több mint 2 000 fémfürkész fajt mutattak ki.

Pávaszemfémfürkész - Pteromalus bifoveolatus 3 mm.

Trichogrammatidae - petefémfürkészek a legkisebb rovarok (1 mm alatt!) lárvájuk rovarpetékben fejlődik

Pirosszemű petefürkész - Trichogramma evanescens 0, 10 -0, 17 mm. A lárva főleg lepke, bogár és kabóca egyetlen pete tápanyagán fejlődik, s ott is bábozódik be. A nőstény 1 -70 petét is lerak a szilvamoly petéjébe. Tojókészülékével és csápjaival érzékeli, hogy a petében van-e már élősködő pete, mert akkor érintetlent keres. Hazánkban a kukoricamoly petéiben nevelik és szaporítják nőstény hím

Alrend: Aculeata - Fullánkosak • a tojócső fullánkká módosult, a peterakásban nem vesz részt • szoliter és szociális életmódú rovarok • monofiletikus csoport Fullánk: védekezés, zsákmányszerzés nyugalomban a fullánktokba van behúzva körülötte különböző méregmirigyek felületén apróbb vagy nagyobb visszafelé álló horgok lehetnek

Chrysididae - fémdarazsak Chrysis ignita – tűzvörös fémdarázs interferencia színek; lárva Hymenopterák parazitoidja; imágók veszély esetén kellemetlen bűzt árasztanak

Pompás fémdarázs - Parnopes grandior 9 -13 mm. Feje, tora és az 1. hátlemeze zöldes, helyenként bronzosan, aranyosan vagy kékesen csillog, potroha részben nem fémfényű. A 2 -4. hátlemez viszont sárgásvörös, nem fémes, gyakran kisebb lila foltok díszítik. Ez a faj június-augusztusig a csőrös darazsak bölcsőjében élősködik. Magyarországon számuk erősen megritkult. Védett faj!

Scoliidae - tőrösdarazsak Ritka, védett faj (Vörös Könyvben szerepel!) a legnagyobb európai Hymentoptera, a szintén veszélyeztetett Oryctes nasicornis parazitoidja Megascolia óriás tőrösdarázs

Sárgafoltos tőrösdarázs - Colpa sexmaculata (C. interrupta, Elis s. ) 12 -28 mm. A cserebogár fajok élősdije, ivadéktáplálékát a földben ásva keresi meg, s ott ragasztja rá petéjét. A tőrösdarázs lárvája a cserebogár lárva elfogyasztása után, teteme mellett bábozódik, s csak a következő évben mászik elő a föld alól. Az Alföld és a Dunántúl melegebb tájain júniustól augusztusig repül. A Földközi-tenger környékén és északabbra csak Magyarországon él.

Pókhangyák családja - Mutillidae Feltűnően hosszú, részben laza szőrzettel borított testüket világos, testhez tapadó rövid szőrcsomókból álló foltok díszítik. A nőstények rendszerint szárnyatlanok, toruk egységes testrésszé olvadt össze. A hímek legtöbbször szárnyasak, toruk tagolt. Egyes nőstények a potrohszelvények egymáshoz dörzsölésével ciripelnek. Fullánk-szúrásuk az ember számára is fájdalmas. Általában a fullánkosdarazsak, legyek, bogarak, lepkék lárváin, bábjain külső élősködők. Magyarországon 17 fajt tartanak nyilván. A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él.

Európai pókhangya - Mutilla europaea 8 -10 mm. A hím szárnyas, a nőstény szárnyatlan. A fej fekete, a tor sötétvörös, a fekete potroh kékesen csillog. A testet borító dús szőrzet fekete. A pókhangya hazánkban poszméh fajokban élősködik.

Homoki pókhangya - Smicromyrme viduata 6 -15 mm. Hazánkban május-szeptember között meleg, homokos helyeken különböző kaparódarazsak és méhszerűek fészkeiben élősködik.

Útonállódarazsak családja - Pompilidae Nem támadékonyak. Fullánk-szúrásuk rövid ideig tartó fájdalmat okoz. Az ivari különbség csekély, mindkét nem szárnyai jól fejlettek, számos szárnysejttel. Ivadéktáplálék számára pókokat bénítanak. Az utód számára ivadékbölcsőt készítenek, vagy a pókokat üregekben helyezik el. Külső élősdiek, olykor petéiket más pókölődarázs fészkébe csempészik. Magyarországon 120 fajt találtak.

Piroslábú útonálló - Episyron rufipes 6 -16 mm. A piroslábú útonálló homokos területeken elterjedt. Májustól júliusig tevékenykedik.

Formicidae - hangyák A hangyákra jellemzőek a tort és a potrohot összekötő 1 vagy 2 felálló, bütykös vagy felálló lemez, a kis termetű szárnyatlan, csökevényes ivarszervű dolgozó, a rajzás idején a fészekből kirepülő, nagyobb, szárnyas testű nőstények, a szintén szárnyas kis fejű, de nagy szemű hímek, egyes fajokon a különböző alakú, nagyobb fejű katonák. A kezdetlegesebb hangyák fészkében 30 -40 egyed él. A japán vöröshangya - Formica yessensis szuperkolóniájában több mint 300 millió dolgozó tevékenykedik, milliónyi királynő petézik és a környéken települt 4 -500 társfészekkel állandó kapcsolatban áll. A hangyák között vannak igazi szociálparaziták, amelyek más fajok fészkeit felkeresve, ott petézve neveltetik fel utódjaikat. A hangyabolyban különböző holyvaszerű bogarak, ászkarákok, hangyásztücskök és egyéb rovarok élnek asztaltársként együtt, váladékukat a hangyák szívesen fogyasztják.

• euszociális rovarok, kasztok morfológiailag is nagyon jól elkülöníthetők • térdes csáp • jelentősebb alcsaládok (újabban egyes kutatók külön családnak tekintik őket): Formicinae: „egybütykös hangyák”: az első, elkeskenyedő potrohszelvényről egy bütyök ered, fullánk csökevényes, mandibulával harapnak, majd a sebbe hangyasavat fecskendeznek Formica rufa – erdei vöröshangya (mindenevő: rovarok, mézharmat, növényi magvak stb. ) Camponotus spp. – lóhangyák (növényevő, fatörzsben váj járat- és kamrarendszereket) Myrmicinae: a második potrohszelvény is kicsi, bütyökszerű („kétbütykös hangyák”) Monomorium pharaonis – fáraóhangya (behurcolt, kozmopolita, nálunk kizárólag szinantróp faj, valósz. D-Ázsiából terjedt el) Myrmica spp.

Faodvasító lóhangya - Camponotus ligniperda A nőstény 16 -17 mm, a hím 8 -12 mm, a dolgozó 6 -14 mm-es termetével a legnagyobb hangya a mérsékelt égövön. Június-július között rajzik. Magyarországon gyakori.

Camponotus spp. - lóhangyák

Fáraóhangya - Monomorium pharaonis 2 -4, 8 mm. Tolvajhangyának is nevezhető, mert fészkét nagyobb hangyafajok fészke szomszédságában rendezi be. Testméretének megfelelő keskeny járatokon át hatol be szomszédjához, táplálékát ott szerzi be, viszont a nagyobb testű szomszédja még védekezni sem tud ellene. Népes bolyaiban élő sok szárnyatlan nőstény petéit a dolgozók nyomban széthordják. A városokban minden élelmiszert elfogyaszt, egyebütt állatokkal táplálkozik. Szárnyas alakjai szeptemberoktóberben repülnek. Budapesten a lakótelepeken ismert.

Nőstény Hím Dolgozó Monomorium pharaonis - fáraóhangya

Gyepi hangya - Tetramorium caespitum Nősténye feltűnően nagy, 6 -7, 8 mm, a hím kisebb 5 -5, 7 mm, a dolgozó sokkal kisebb 2 -3, 3 mm. Magyarországon is mindenütt előforduló, közönséges faj. Lakásokban is gyakran megtelepedik, fészkét a nem bolygatott kerti szemétrakásokban is berendezi. Onnan nyomul fel a magasabb emeletek éléskamráiba, ilyenkor a fészkét kell a vonuló hangyák jellegzetes hangyaösvényei alapján kinyomozni és megsemmisíteni. Fészke másutt a földben, kövek alatt, korhadt fában, falrepedésben, épül. Június-júliusban rajzik, de Budapesten, fűtött lakásban, egyszer márciusban a III. emeleti lakásban is rajzott.

Gyepi hangya - Tetramorium caespitum

Formica rufa – erdei vöröshangya, 9 -11 mm, a dolgozó 4 -9 mm királynő, hím, dolgozó bütyök az 1. potrohszelvényen mono- és polygyn államok boly alapítása: megtermékenyített nőstény néhány dolgozóval elvonul vagy: egyedül elfoglalja egy idegen faj (pl. F. fusca) fészkét: megöli a kirlynőt és petézni kezd

Hangyaboly (erdei vöröshangya) legnagyobb létszámú rovarállam (rendszerint polygyn: egyszerre több királynő)

Kis erdei-vöröshangya - Formica polyctena 9 -11 mm, a dolgozó 4 -9 mm. Nagyon hasonló az erdei vöröshangyához, de testén a fekete szín kiterjedtebb. Magyarországon a fészke is fokozottan védett.

Amazonhangya - Polyergus rufescens, a nőstény 7, 8 -9, 5 mm, a hím 6 -7, 2 mm, a dolgozó 5 -7 mm. Az amazonhangya szervezete már teljesen a rabló életmódhoz alkalmazkodott. Sem az anya, sem munkásai önállóan még táplálkozni sem tudnak, éhen pusztulnának, ha más hangyák nem etetnék őket. Ezért a megtermékenyített nőstény behatol például a nagy rabszolgahangya - Formica rufibarbis fészkébe, megöli a fészket alapító anyát és saját utódait a rabszolgahangya dolgozóival nevelteti fel.

Hazánkban leginkább a száraz, napos lejtőkön telepedik meg. Rablóhadjáratait rendszerint a délutáni órákban indítja el. A bolyokban 4 -500 amazonhangyát 50 -10 000 segédhangya (rabszolgahangya) szolgálja ki. A hírhedt trópusi vándorhangyák - Dorylus-fajok teste a legnagyobb, a 80 mm-t is eléri.

Levélvágó hangya - Atta texana (gombatermesztő h. ). Magyarországban egyes Lasiusfajok cukros váladékkal összeragasztott kartonfészket építenek, amelyeken szintén gombát termesztenek

Magános-redősszárnyúdarazsak alcsaládja - Eumeninae aggregációk: kürtők több nőstény egymás közelében petézik, de kooperáció nincs köztük! óriás kürtősdarázs (Paragymnomerus spiricornis) megbénított álhernyókat halmoz fel a lárvái számára készített bölcsőkbe (Móczár László: Rovarbölcsők, Gondolat, 1987 ) ajánlott irodalom!!! nyugalomban hosszában összehajtott redős szárny Odynerus sp. – kürtős darázs

Óriás-kürtősdarázs - Paragymnomerus spiricornis , 15 -22 mm Az elkészült bölcsőbe 3 -6 fullánkjával megbénított levéldarázs álhernyót halmoz fel. Az ivadék táplálék-álhernyója saját testénél is súlyosabb, » ezért útközben azzal megpihen. Petéjét a mozdulatlan lárvák egyikére helyezi, majd a bölcső bejáratát befalazza.

Vespidae –társas redősszárnyúdarazsak redős szárny (Polystes sp. ) Vespa crabro - lódarázs Morfológiai különbség csekély a kasztok között, egyéves családok, lárvákat rovarokkal táplálják, a fészek anyaga cellulóz („darázspapír”), farostokból készül.

Vespa crabro – lódarázs és belsővázas fészke Paravespula germanica – német darázs és földalatti belsővázas fészke (rajz!), a fészek bejárata

Vespa crabro

Német darázs - Vespula germanica 11 -17 mm, a fészekalapító nőstény lehet 22 mm-es is. Könnyen felismerhető a túlnyomóan sárga 1. hátlemezéről, amelynek közepén egy fekete, s kétoldalán 1 -1 kisebb fekete folt van. Magyarországon a lakásokba is leggyakrabban berepülő darázs.

Közönséges darázs - Vespula vulgaris (kecskedarázs) 10 -20 mm. A német darázstól legkönnyebben a potroh 1. fekete hátlemeze különbözteti meg, ennek csak a hátulsó szegélyén húzódik sárga csík, amelynek közepe leggyakrabban ívelten kivágott.

Papírdarazsak alcsaládja- Polistinae A fészek építőanyaga „darázspapír”, ami kiszáradt fák, avult nádszálak kérgének lerágott darabkái, amit nyálukkal golyóformájú péppé összegyúrnak. Ez a levegőn gyorsan megszárad. Déli papírdarázs - Polistes dominulus (P. gallicus) 11 -18 mm.

Polystes gallicus – francia darázs és fészke

Sphecidae - kaparódarazsak hernyókat bénít és földalatti járat végén van a bölcsője Ammophila sabulosa – homoki hernyóölő

Homoki hernyóölő - Ammophila sabulosa 16 -28 mm.

Sceliphron destillatorium – gyakori lopódarázs és sárfészke valamilyen felületen pókokat bénít

Gyakori lopódarázs Sceliphron destillatorium (közönséges l. ) 20 -29 mm.

Méhfarkasok családja - Philanthidae Közönséges méhfarkas - Philanthus triangulum 14 -17 mm, a hím sokkal kisebb, 9 -12 mm. méheket bénít utódai számára, földalatti járata végébe több lárvakamrát készít

Megachilidae - művészméhek fészek kivágott levéllemezdarabokkal bélelve, benne virágpor és a fejlődő lárva Megachile centuncularis rózsaméh

Lucernaszabóméh - Megachile rotundata 7 -8 mm. Évtizedekkel ezelőtt a lucerna megporzása érdekében Észak. Amerikából sok ezer bábját egy nagy lucernatábla mellett betelepítették. A sok élősködő rovar miatt azonban a kísérlet eredménytelenül végződött.

Apidae - méhek Apis mellifera - háziméh

Pollengyűjtés Kosárka pollennel

Apis mellifera - háziméh pollengyűjtő apparátusa kosárka pollen nélkül háziméh 3. pár lábának belső és külső oldala Pollenfésű, kefe, sarkantyú tibia 1. tarsusíz

Alsó ajak: • 2 glossa összeforrt, • ajaktapogató jól fejlett rágók Háziméh nyaló szájszerve Állkapocs: • cardo kicsi, • stipes hosszú, • galea és lacinia összeforrt, megnyúlt, • tapogató csökevényes

A háziméh „tánca” (Karl von Frisch, Nobel-díj !) „riszálótánc” (irány és távolság megadása)

dongó fészek Bombus terrestris – földi dongó pár száz fős családok Bombus lapidarius – kövi dongó

Földi dongó – Bombus terrestris

Bundásméhek családja - Anthophoridae Hossszúnyelvű méhek. Hazánkban mintegy 180 fajt tartanak nyilván, jó részük élősködő, vagy táplálék-élősködő. Ezért nincs gyűjtőkészülékük, petéiket rokon fajok ivadékbölcsőibe csempészik be. Kék fadongó - Xylocopa violacea 18 -23 mm aggregációkban élő rovar (kooperáció nincs a nőstények között), száraz fákban (régi fa villany-oszlopokban) készíti fészkét

Ősméhek családja - Colletidae Szájszervükben a nyelv rövid, a végükön kiszélesedett, középen enyhén kikanyarított, vagy kétágú. Nincs virágporgyűjtő készüléke, azt a begyében viszi a nektárral együtt a kaparódarazsak, művészméhek elhagyott bölcsőibe, falakó bogarak járataiba, olykor a szeder száraiba, ahol az ivadéktáplálék mellé petét rak és a bölcsőt elfalazza. Csupasz álarcosméh - Hylaeus leptocephalus (H. vagy Prosopis bisinuatus) 4, 5 -6 mm.

Bányászméhek családja - Andrenidae Testük túlnyomóan fekete, olykor részben piros. Mindegyik faj hasznos megporzó, fészkeiket a földben készítik el. Magyarországon legalább 160 fajt mutattak ki. Lucernabányászméh - Andrena ovatula 9 -11 mm.