Fegyverek kortl Napjainkig Egyiptom Az kori keleten a

Fegyverek Ókortól- Napjainkig

Egyiptom Az ókori keleten a vas fegyverek, és harci kocsik megjelenése mindenképp egy fontos - talán az első - állomás lehetett a fegyverek és harcmód fejlődésében, hiszen már Krisztus előtt 1595 -ben a hettiták ezek segítségével foglalták el a korabeli világ legjelentősebb városát Babilont. Az ókori kelet jellemző és sikeresnek tekinthető fegyverneme tehát a harci szekér és a lándzsa volt, melyekhez idővel egyre inkább társult az íj is. A harci szekér és lándzsa "egyeduralma" több mint fél évezreden át tartott, egészen a görögök megjelenéséig.

Görögök A Krisztus előtti 8. században, a hellén poliszok kialakulása, a köztársasági berendezkedés és görög gyarmatosítás időszakában ugyanis megjelent a görög falanx. A harcmódot a poliszok alkalmazták a perzsák ellen (Kr. e. . 500 -448) illetve egymás ellen is a pelopponészoszi háborúban (Kr. e. . 431 -44) Azonban Nagy Sándor volt az, akinek révén a híres falanx harcmód legyőzte szinte az egész akkor ismert világot. Az egyszerre mozgó, egymással szigorúan együttműködő emberi egységek rendszere újdonság volt, és évszázadokig nem találta meg egyetlen hatalom sem a hatékony ellenszerét.

Rómaiak Új szakaszhatárt jelentett az i. e. 197 -ben, a második makedón háborúban lezajlott legnagyobb csata Künoszkephalainál. Itt ugyanis először fordult elő, hogy a világot legyőző görög falanx óriási vereséget szenvedett egy teljesen más harcmódot folytató másik hadseregtől. A győztesek a rómaiak voltak, akik mint tudjuk a csata után még majd 700 évig voltak a világ urai. Künoszkephalainál a rómaiak rájöttek arra, hogy a hoplita falanx gyenge pontja az, ha megtörik az egységét, mert a felbomló sorokból kiváló nehézgyalogosokat a híres gladiussal (római egyenes kard, acél belső lemezeléssel) könnyű legyőzni, hisz a 45 centiméter hosszú, kétélű, hegyes végű rövidkard, a közelharcban lényegesen hatékonyabb a lándzsánál.

Angolok A római kori harcászat sokáig uralta a harcmezőket, és a kard-pajzs- lovas "kombináció" is uralkodó volt egészen a lovagkorig. Ám ekkor megint megjelent egy új fegyver a középkori hosszú íj. Hihetetlen pusztító képességét az angolok mutatták meg a világnak a 100 éves háborúban, és annak Azincourtnál lezajlódó csatájában, 1415 -ben, 6 ezer francia lovagot lemészárolva.

Tűzfegyverek Az íj 100 éves uralmát a kézi tűzfegyverek megjelenése követte. Először a huszitáknál bukkantak fel úgynevezett kézi ágyúk, puskáknak még nem nevezhető fegyverek, majd a puskák igazi "bemutatkozása" a francia-spanyol itáliai háborúkban, és a Páviai csatában 1525 -ben. Az első igazi puskák még kanócos, fegyverek voltak. Persze az ágyúk bevetése is a korszak nagy "áttörése" volt. Nem hiteles bizonyítékok szerint a világon először az arabok, és mórok alkalmaztak először ágyúkat 1300 -as évek elején, de Európában bizonyítottan a 100 éves háború egyik csatájában 1346 -ban Crécynél vetették be először "őket", méghozzá az angolok. Magyarországon Luxemburg Zsigmond 1428 -ban a török kézen lévő Galambóc várát lövette először ágyúkkal. [Képen: az első puskák egyike a XVI. századból]

Kovás Muskéta A kanócos puskát a kovás muskéta váltotta fel, mely már 50 méterre is hatékony lehetett. Talán legnagyobb bevetése az 1815 -ös Waterlooi csatában volt, amelyben 47 ezer katona halálát okozta!

A huzagolt csövű muskéta és a kúpos lövedék A következő nagy áttörést a huzagolt csövű muskéta és a kúpos lövedék megjelenése hozta, az 1840 -es években. Az új fegyver igazi bemutatkozását az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatája jelentette. 1862 szeptemberében az antietami csatában a modern muskétákat a hagyományos taktika szerint vetették be. Ez azt jelentette, hogy a harcoló felek egymás felé menetelve zúdítottak egymásra sortüzet. Mindkét oldal alkalmazta az újításokat, az eredmény 23 ezer halott lett. De a huzagolt fegyvercső és a kúpos lövedék "jól vizsgázott"! Bebizonyosodott, hogy háromszor vagy akár hatszor nagyobb találati pontosság érhető el az újításokkal mint a sima kiképzésű fegyvercső és golyó formájú lövedék.

Fejlettebb Fegyverek A huzagolt fegyvercső és a kúpos lövedék tarthatatlanná (csoportos öngyilkossággá) változtatta a régi taktikát, így megjelentek a lövészárkok. A polgárháború végén már minden csatában szerepet játszottak. Közben a feltalálók figyelme a tűzgyorsaság növelése felé fordult. Egy Richard Gatling nevű amerikai orvos és feltaláló hozta létre az első géppuskát 1862 -ben. Találmánya lényege, hogy több (általában 6 -10 db) csövet egy forgó tengelyre szerelnek, minden csőnek saját, kombinált zár- és elsütő szerkezete volt, amelyeket a forgás közben hornyokkal ellátott dob működtettet. A géppuska már 600 lövés / perc "teljesítményre" volt képes! 9. ) A következő áttörés a szintén amerikai iram Stevens Maxim nevéhez fűződik. Ő találta fel az egycsövű, vízhűtéses önműködő géppuskát! Maxim 1883 -ban kapott szabadalmat a „hátralökő erővel töltődő mozgócsövű fegyverére”. A fegyver gyártását a Vickers gyár kezdte el, a nyilvánosság előtt 1887 -ben mutatták be a South Kensington-i ipari kiállításon. Maxim első géppuskái 11, 4, és 14, 7 mm-es puskatöltényt tüzeltek. A Maxim géppuskák harctéri bemutatkozása az első világháború volt. A Sonne-i csatában 1916 júliusában a németek bemutatták mire képes ez a fegyver, amikor a meggondolatlanul rohamozó angolokat lemészárolták. Itt is meg kell említeni, hogy a Sonne körül 1916 -ban zajló harcokban egy másik új fegyver is "bemutatkozott" méghozzá a következő világháború egyik főszereplője, a harckocsi. Persze az angolok által először bevetett modellek harcértéke még korlátozott volt, de mégiscsak egy gyökeresen új harcmód eljövetelének voltak első képviselői!

Mihail Kalasnyikov A hordozható és automata géppisztolyok első igazán sikeres generációja egy bizonyos Mihail Kalasnyikov nevéhez fűződik, aki a második világháborúban harckocsi parancsnokként harcolt. Találmányát az AK 47 re keresztelt géppisztolyt 1949 -ben kezdték gyártani és eddig a becslések szerint legalább százmillió készült belőle. Versenytársa az amerikai M 16 -os lett, és a két fegyver első mérkőzése a Vietnámi háború! Itt bebizonyosodott, hogy a szélsőséges környezeti viszonyok az elvben "fejletlenebb" AK 47 -esnek kedveznek, mivel sem az eső, sem a pára, vagy sár nem tudott kárt tenni benne! Napjainkban az amerikai hadseregben rendszeresített M 4 -es géppisztoly természetesen nem a "végállomás" a fejlődés sohasem torpan meg. A felsorolt fejlődési szakaszok elsősorban a kézifegyverekről szóltak a teljesség igénye nélkül kiragadva a hadtörténet néhány fontos "állomását"!

Napjaink fegyverei

• Készítette: Hódi Gergő 6/b