Csaldpolitika s annak hatsa Magyarorszgon Kapitny Balzs Knyvtrak

Családpolitika és annak hatása Magyarországon Kapitány Balázs Könyvtárak a családokért konferencia 2019. március 5.

Az előadás felépítése • Hosszú távú hazai népesedési trendek • Néhány közkedvelt demográfiai tévhit • Családpolitikai intézkedések 2010 óta – – – Elvek és célok 2011 – családi adókedvezmény 2014 – gyed extra és társai 2017 – CSOK 2019 – ‚ 7 pontos’ csomag Szolgálati közlemény: az előadásban elmondottak nem a KSH-NKI hivatalos álláspontja, hanem a szerzőé. 2

Magyarország népessége 1949 - 2018 ezer 11, 200 fő 10, 700 1980 óta folyamatos a folyás 10, 200 9, 700 9, 200 A népesség mai szintje kb. az 1955 -ös értéknek felel meg 8, 700 8, 200 19 20 14 20 09 20 04 20 99 19 94 19 89 19 84 19 79 19 74 19 69 19 64 19 59 19 54 19 49 19 3

A fogyás fő oka egyszerű: a negatív népmozgalmi egyenleg (többen halnak meg, mint ahányan születnek) A nemzetközi vándorlási egyenleg ezen módosít: - 1988 -ig rontott (disszidálás) - 1988 -2004 javított (bevándorlási többlet) - 2005 óta: rontott a ‚természetes folyamatokon’ 280, 000 230, 000 180, 000 130, 000 57 59 19 61 19 63 19 65 19 67 19 69 19 71 19 73 19 75 19 77 19 79 19 81 19 83 19 85 19 87 19 89 19 91 19 93 19 95 19 97 19 99 20 01 20 03 20 05 20 07 20 09 20 11 20 13 20 15 20 17 19 19 53 55 19 19 49 51 80, 000 születésszám halálozás 4

A születésszám hullámzása: a Ratkó dédunokák hiánya „ Ratkó gyerekek „ 280, 000 „Ratkó unokák„ 230, 000 Az elmúlt évtizedben egy nagy létszámú generáció volt gyermekvállalási korban. Most a jóval kisebb (80 -as években született) generáció következik még ha nő is a gyermekvállalási kedv, csökken a gyerekszám. „Ratkó dédunokák” 180, 000 ? 130, 000 57 59 19 61 19 63 19 65 19 67 19 69 19 71 19 73 19 75 19 77 19 79 19 81 19 83 19 85 19 87 19 89 19 91 19 93 19 95 19 97 19 99 20 01 20 03 20 05 20 07 20 09 20 11 20 13 20 15 20 17 19 19 53 55 19 19 49 51 80, 000 születésszám 5

A születésszám csökkenése és a népesség fogyása nem csak mennyiségi változás, hanem ‚minőségi’ is Átalakulnak a családok: - sokkal később (idősebb életkorban) vállaljuk a kevesebb gyermeket - nő a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya új életformák terjedése - elterjedt az élettársi kapcsolat, a gyermekek csaknem fele házasságok kívül születik - csökken a nagycsaládok, többgenerációs családok súlya, de bonyolódnak a családi viszonyok (‚mozaik családok’ stb. ) - a gyermekkor intézményesítése után az idősek intézményes idősellátása is normává vagy legalábbis normálissá válik Átalakulnak a közösségek: - elnéptelenedő települések, - népességvesztő kisrégiók, megyék a gazdasági növekedés gátja - az idősek aránya folyamatosan nő és ez átalakítja a társadalmat, de átalakítja az időskorról alkotott önképünket is - egyfajta versengés alakul ki a fiatal családokért 6

Öt közkedvelt demográfiai tévhit 7

I. Az alacsony gyermekvállalási kedv a „fejlett Nyugat” /”fehér ember” / kereszténység stb. problémája Ez a megállapítás annyira leegyszerűsítő, hogy már nem is igaz: - A világon a legalacsonyabb a gyermekvállalási kedv jelenleg Délkelet Ázsiában (Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr, Kína tengerparti nagyvárosai. ) - A fejlődő világban nagyon sok országban igen gyors termékenységcsökkenés zajlott le az elmúlt bő évtizedben: Írország = Irán; Izland = Törökország ; Új-Zéland = Líbia ; Franciaország = Szaúd-Arábia Finnország = Brazília ; Dánia = Libanon Magyarország = Albánia Lengyelország = Bosznia-Hercegovina - Az igazi termékenységi határvonalak nem a vallások között, hanem a vallásokon belül húzódnak: a teljes termékenységi arányszám a világon 2, 4 körül volt (2015); ekkor a muzulmánok körében ez az érték 2, 9, a keresztényeknél 2, 6, a hinduk és zsidók esetében 2, 3, 8 míg a buddhisták körében 1, 6.

II. Egész Európa egységesen fogy / ‚bajban van’ / stb. 170% 160% Az egyes európai államok (EU-28) népességszámának változása 150% 1990 -2018 1990 = 100% 140% 130% 120% 110% 100% Luxemburg Ciprus Málta Írország Jellemző, pl. Csehország Szlovénia Szlovákia is. 90% 80% 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 20 18 70% Bulgária, Észtország, Horvátorszá g Lettország, Litvánia, Románia 9

III. Ha van is az egyes európai államokban (még) népességnövekedés az a bevándorlás miatt van 10

IV. A fenntartható népesség mégis csak a termékenységen múlik, hiszen a halandóság javításával csak ideiglenes hatás érhető el 85. 0 83. 0 Várható élettartam Európában (EU-28) Spanyolorsz. Olaszorsz. 1990 -. . 81. 0 79. 0 Észtország 77. 0 75. 0 73. 0 71. 0 Magyarorsz ág, Litvánia Bulgária Románia 69. 0 67. 0 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 65. 0 11

V. A termékenységcsökkenési trend ereje olyan nagy, hogy azt úgyis reménytelen megpróbálni befolyásolni 2. 50 2. 30 Teljes termékenységi arányszám Európában (EU-28) 1990 -2017 2. 10 1. 90 1. 70 1. 50 1. 30 1. 10 1990199119921993199419951996199719981999200020012002200320042005200620072008200920102011201220132014201520162017 12

Magyarországi népesedéspolitika 2010 Néhány alapelv meglehetősen stabil: A népesedési helyzet javítása fontos, kiemelt társadalmi / politikai cél, komoly anyagi források is jutnak erre. A demográfiai kihívást nem a magyar kultúrkörön kívüli bevándorlással kell megoldani. (Magyarországon ez evidencia, de más országokban nem. ) A halandósági helyzet, az egészségügyi állapot javítása kevésbe hangsúlyos. A kormányzati cél elsősorban a hazai termékenység növelése. A cél úgy növelni a gyermekvállalási kedvet, hogy eközben ne nőjek a társadalmi rétegek között termékenységi különbségek, sőt elsősorban a dolgozó középosztály gyermekvállalási kedvének felzárkóztatása preferált. 13

Magyarországi népesedéspolitika 2010 Néhány ponton viszont teljes a bizonytalanság: Határon túlról illetve diaszpórából történő „bevándoroltatás” mint demográfiai eszköz kérdése A kivándorlás csökkentésének / visszavándorlás növelésének kérdése („természetes jelenség hogy szerencsét próbálnak” „elháríthatatlan nemzeti katasztrófa” „Gyere Haza Fiatal” stb. ) Milyen női szerepek mellett valósítható meg a termékenység növelése (család és munka összeegyezetése – bölcsi program, gyed extra VS főállású anyaság, hagyományos nagycsaládok ) Mennyire cél egyben a házasságok / házasságban élők arányának növelése? (És ha cél, öncél-e vagy csupán eszköz-e a termékenység növekedés eléréséhez? ) 14

Magyarországi népesedéspolitika 2010 - Néhány példa a bizonytalanságra: 2011: a gyesen lévő anyák munkavállalásának korlátozása 2014: egy éves kortól anyasági ellátások mellett korlátozás nélkül lehet munkát vállalni 2018: fél éves kortól szabad a munkavállalás 2011: bevezetésre kerül a bölcsődei térítési díj 2015 -től: bölcsődei fejlesztési programok A családi pótlék szabályozás a házasokat egyértelműen negatívan érintő kitételek változatlanul megmaradtak, 2014 -től az élettársi kapcsolat családjogi funkciót nyert (ld. a ptk. „az élettársi kapcsolat családjogi hatásairól” szóló része. ), ugyanakkor most egyes intézkedésekben a házasság előtérbe kerül / feltételként jelenik meg 15

A gyermekvállalási kedv növelését célzó főbb „csomagok” teljes termékenységi arányszám 1. 6 1. 5 1. 4 2014: „gyedexta”, testvérgyed stb. 2019/20 Családvédelmi Akció 1. 3 2016 CSOK 1. 2 2011: családi adókedvezmény 1. 1 1 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 16

Fontosabb megvalósított családtámogatási intézkedések (2010 - …) – 2010 -13 • Családi pótlék befagyasztása, növelése helyett összességében bőkezűbb családi „adókedvezmény” bevezetése A családi adókedvezmény vissza/bevezetése országos szinten bár hatott, de – a politika által várt - átütő termékenységi hatással nem járt. - Más országokban is így volt - Nagyon szűk volt a ténylegesen célzott csoport - Kétgyermekes párok - Gyermekválási korban - További gyermeket terveznek - Jól keresnek 17

18

Fontosabb megvalósított családtámogatási intézkedések (2014 -5) – 2015: meglehetősen összetett csomag • Gyed-extra: anyák a gyermek egy (később fél) éves kora után anyagi veszteség nélkül vállalhatnak munkát • Testvér gyes/gyed – nem kell kivárni a három évet a testvérek között • Diplomás GYED – egyetemi tanulmányok is GYED-alapot képeznek • Családi adókedvezmény járulékokból való leírhatósága (‚lentebb’ is lehet profitálni a családi adókedvezmény rendszerből) • A kétgyermekesek családi adókedvezményének fokozatos kiterjesztése (20 000 / hó 40 ezer / hó ) • Sok egyéb apróbb intézkedés • Összességében vállalható anyagi költségvetési terhek (kb. harmada max. fele a családi adókedvezmény bevezetésének) 1. 6 1. 5 1. 4 1. 3 1. 2 1. 1 07 20 09 20 11 20 13 20 15 20 17 05 20 03 20 20 01 1 20 a termékenység növekedő trendjét képes volt fenntartani és azt az EU átlag környékére felhozni 19

Fontosabb megvalósított családtámogatási intézkedések (2016) 2016: CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) (a jelenlegihez hasonló formában) történő bevezetése 1. 5 1. 4 1. 3 1. 2 1. 1 20 07 20 09 20 11 20 13 20 15 20 17 20 05 1 03 • 20 • 01 • • 20 • Három (akár a jövőre bevállalt) gyermek esetén új lakás vásárlásához 10 millió forint támogatás (+10 millió kedvezményes hitel) Kevesebb gyerek / használt lakás esetén lényegesen alacsonyabb támogatások (egy gyermek esetén új lakáshoz pl. 600 ezer forint) Meglehetősen bürokratikus, ez ingatlanok árnövekedése sok esetben ‚elvitte’ a támogatást Kérdéses, hogy egyáltalán demográfiai csomag-e vagy demográfiai köntösbe csomagolt gazdaságélénkítő intézkedés. Gazdaságélénkítésnek feltehetően hatékony volt, és feltehetően javította és javítani fogja a kisgyermeket nevelők lakhatási viszonyait is, De népesedési hatása (ha egyáltalán volt) nagyon kicsi volt. (Jellemzően már megszületett gyerekekre veszik igénybe, a tervezett gyerekek jelentős része úgyis megszületett volna, a többinek még van ideje… -10 év) 1. 6 20 •

2019: 7 pontos családvédelmi akcióterv 1. Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden 18 és 40 év közötti nő, aki első házasságában él és 3 éven belül gyermeket szül, 10 millió forint kamatmentes, szabadfelhasználású kölcsönben részesülhet, ami 3 gyerekkel „leírható” 2. A CSOK-hoz járó kedvezményes hitel összegének növelése. (+1 „Falusi CSOK”: egyes településeken 3 gyermekkel bővítésre/korszerűsítésre is megkapható a 10 millió) 3. Jelzáloghitel elengedés (bővítése): 2. gyerek: 1 millió, 3. gyerek: 4 millió 4. A négy vagy többgyermekes anyák mentesülnek a személyi jövedelemadó befizetése alól. (Jobban hangzik, mint amennyire fontos. ) 5. Bevezetik a nagyszülői gyedet: ha a szülők úgy döntenek, átadhatják a gyedjogosultságot a nagyszülőnek. Ez aktív, tehát nem nyugdíjas nagyszülőkre vonatkozik. (Fontos, hogy a gyed extra erre az esetre nem terjed ki, azaz a nagyszülő nem dolgozhat a gyed mellett, hanem aktívan részt kell vennie a gyermek nevelésében. ) 6. 2022 -re 20 ezer fővel 70 ezer főre nő a bölcsődei férőhelyek száma 7. Nagycsaládosok autóvásárlási programja 1. 6 1. 5 1. 4 1. 3 1. 2 1. 1 21 07 20 09 20 11 20 13 20 15 20 17 05 20 03 20 20 20 01 1

2016: 7 pontos családvédelmi akcióterv értékelése Még a részletszabályok nem ismertek – márpedig ezeken sok múlik… Ami már látszik: - összetett, jól kitalált, sokfelé célzó csomag, jellemzően valós igényeket próbál kielégíteni - elég költséges (tartósan évi 300 mrd) - társadalmilag ‚lefelé’ meglehetősen szelektív (munkaviszonyhoz, házassághoz, pozitív BÁR listához stb. kötött: „annak ad, akinek már van”…), ugyanakkor felső ‚sapka’ nincs rajta várható termékenységi hatás, de a népességfogyást nem fogja megállítani Ugyanakkor: - továbbra is pénzközpontú (a gyermekvállalási döntéseknél a pénz fontos, de ez csak az egyik tényezők közül: egészségügy, családbarát munkahely … ) - kérdéses, hogy mennyire lesz áttekinthető (a hazai családtámogatási rendszer nem csak ez egyik legbőkezűbb, de ez egyik legösszetettebb is. ) - jogosnak tűnik a költséghatékonyság kérdése (bizonyos pontokon pazarló…) 22

Ami a fenti elveknek megfelelne, és (elsősorban) nem pénzkérdés lenne: 1 - Az igénybevevők és főként a potenciális igénybevevők számára is átlátható családtámogatási rendszer megteremtése 2 - tényleges munkajogi védelem biztosítása a munkapiacra visszatérő kismamák számára 3 - a tömeges kivándorláshoz (és a „kettős állampolgársághoz”) történő adaptáció a szabályozás szintjén – a határon túl élő magyar állampolgárságú gyermekek is a magyar állam gyermekei ez nem elsősorban a támogatási rendszer kiterjesztését jelenti, inkább tiszta, befogadó és áttekinthető szabályozást, amely megkönnyíti a hazatérést 4 - az édesapák nagyobb mértékű bevonása a kisgyermekek nevelésébe nemzetközi tapasztalatok szerint egyértelműen növeli a többedik gyermek vállalását 23

Kapitány Balázs kapitany@demografia. hu 24