Az EBRD zleti modellje s annak vltozsa a
Az EBRD üzleti modellje és annak változása a gazdasági válság utáni időszakban Kármán András Budapest, 2015. március 17.
Az előadás szerkezete � 1. Az EBRD-ről röviden � 2. A Bank üzleti modellje � 3. Az EBRD Magyarországon � 4. Válaszok az új kihívásokra
I. Az EBRD-ről röviden Az EBRD-t (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 1991 -ben alapították meg abból a célból, hogy a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítését és a demokratikus politikai átmenetet támogassa a volt szocialista országokban. A Bank tulajdonosai jelenleg 64 ország + Európai Bizottság és EIB
I. Az EBRD-ről röviden A szervezet struktúrája Kormányzótanács 66 kormányzó elnök Igazgatóság 23 igazgató alelnök Banking alelnök Finance alelnök Risk alelnök Policy alelnök HR
I. Az EBRD-ről röviden A kezdeti 8 működési ország mára 35 -re bővült: � részben egyes országok átalakulásával (Szovjetunió, Jugoszlávia), � részben új országok felvételével: ◦ ◦ Mongólia (2006) Törökország (2009) SEMED országok (2013): Jordánia, Egyiptom Ciprus (2014) Marokkó, Tunézia,
1. Az EBRD-ről röviden Az éves befektetések regionális megoszlása 7% 11% Oroszország 23% Kelet-Európa és Kaukázus Dél-Kelet. Európa Közép-Európa és a Baltikum 20% Törökország 20% 19%Közép-Ázsia
I. Az EBRD-ről röviden A Bank tevékenysége fokozatosan csökkent Közép-Európában és a Baltikumban � Csehország 2007 -ben graduált (leálltak az országban az új befektetések � A következő években további EU-s országok graduációja várható (Észtország, Szlovákia) � Ugyanakkor, ha szükséges az EBRD a térségben újra növeli aktivitását (2008 -2010 ben Magyarországon, jelenleg Szlovéniában)
I. Az EBRD-ről röviden A befektetések fókusza tendenciájában „délre és keletre” tolódik el � Oroszország, Törökország � Ukrajna, Nyugat-Balkán � Közép-Ázsia volt szocialista országai � SEMED (különösen Egyiptom) Ezzel párhuzamosan a mandátum is némileg átértelmeződött: bár a gazdaságok kiindulópontja különbözhet a tranzíció végcélja változatlan
2. A Bank üzleti modellje �A Bank többnyire projektalapon nyújt finanszírozást vállalatok részére (évi közel 400 projekt 8 -9 milliárd euró értékben) � Befektetései a magánszektorra fókuszálnak bár egyes esetekben állami tulajdonú vállalatokat is finanszíroz (állami szektor aránya kb. 20%) �A befektetései: leginkább hitelek és garanciák, de 15 -20% részvénybefektetés is (közvetlenül vagy alapokon keresztül)
2. A Bank üzleti modellje A befektetések szektorális megoszlása 25% 30% VÁLLALATOK (agrár, feldolgozóipar, szolgáltatószektor, ICT) ENERGIA (bányászat és villamosenergia) PÉNZÜGYI SZEKTOR KKV 10% 14% 21% INFRASTRUKTÚRA (önkormányzati és közlekedés)
2. A Bank üzleti modellje � Hármas alapelv: sound banking, addicionalitás, tranzíciós hatás � Hitelek árazása – piaci alapon, de általában a kereskedelmi bankoknál hosszabb futamidőre � Cél: nem kiszorítani, hanem kiegészíteni a kereskedelmi banki finanszírozást (kockázatosabb projektek, ügyfelek finanszírozása) � Maximalizálni a tranzíciós hatást
2. A bank üzleti modellje � Az éves Tranzíciós jelentés (letölthető: http: //www. ebrd. com/) minden működési országról szektoronként és horizontálisan is tartalmaz egy értékelést – mekkora a lemaradás (transition gap) egy „tökéletesen” működő piacgazdasághoz képest. � Szempontok ehhez: ◦ Magántulajdon aránya ◦ Piaci verseny erőssége, árliberalizáció mértéke ◦ Piaci intézményrendszer és szabályozás megléte, fejlettsége
2. A bank üzleti modellje
2. A bank üzleti modellje � Minden projekt kapcsán készül egy értékelés, hogy az adott projekt mennyiben járul hozzá a releváns ország és szektor tranzíciós lemaradásának a csökkentéséhez (expected transition impact) � Ebben figyelembe vételre kerülnek a befektetések pénzügyi vonatkozásai (magántulajdon nő, verseny erősödik, megjelenik egy új termék vagy átvételre kerül egy új technológia, stb. )
2. A bank üzleti modellje � De a projekt kapcsolódó elemei is fontosak ◦ Vállalati szintű technikai segítségnyújtás (pl. : a vállalati irányítási struktúra átalakítása, közbeszerzés lebonyolítása, energia audit végrehajtása) ◦ Policy dialógus a szabályozó hatóságokkal � Szektorális szabályozás (megújuló energia támogatásának a kialakítása, tőkepiac fejlesztését szolgáló törvényjavaslatok) � Horizontális szabályozás (versenyszabályozás erősítése, gazdasági társaságról szóló szabályozás kialakítása)
3. Az EBRD Magyarországon � Magyarország alapító tag az EBRD-ben � Mai napig: 169 projekt, 2, 7 milliárd euró finanszírozás, 91% magánszektor arány �A jelenlegi portfolió: 537 millió euró
3. Az EBRD Magyarországon � Az EBRD magyarországi befektetései időben erősen hullámoztak szakasz (90 -es évek) - fénykor � Magyarország Lengyelország mellett a második legfontosabb célország � Számos privatizáció, tőzsdei bevezetés támogatása (Matáv, Egis, Borsod. Chem, Rába, MKB, Budapest Bank, K&H Bank) � Első PPP-k (M 1 -es, M 5 -ös autópálya) � 1.
3. Az EBRD Magyarországon � 2. szakasz (a 2000 -es évek a válság előtt) � Nincs nagy szükség az EBRD-re + relatív drágává vált a Bank finanszírozása � Szofisztikáltabb termékek (pl. : private equity) � Kockázatosabb projektek (Hosp. Invest) � Magyar cégek regionális terjeszkedésének a támogatása (MOL, OTP)
3. Az EBRD Magyarországon szakasz (2009 -10) – reakció a válságra � Megugró üzleti volumen a bankszektorra fókuszálva (OTP alárendelt kölcsöntőke, egyéb banki hitelek, CHF-swapok) � Energiabiztonság (szélerőművek, gáztároló) � 3. � 4. szakasz (2011 -) – opportunisztikus megközelítés � Visszaeső üzleti volumen, pozitív kezdeményezések támogatása (BKK, stratégiai gáztároló, Erste Bank)
4. Válaszok az új kihívásokra �A legfontosabb kihívások a Bank számára: ◦ 1) A legtöbb országban a nagyvállalati/banki privatizáció folyamata lezárult vagy vissza is fordult ◦ 2) A hagyományos „cross border banking model” törékenynek bizonyult a külső sokkokkal szemben ◦ 3) Felértékelődött az energiabiztonság szerepe
4. Válaszok az új kihívásokra � 1) Növekvő fókusz a kkv-szektor támogatásán ◦ Hitelkeret-nyújtás kereskedelmi bankokon keresztül ◦ Hitelgarancia nagyon szerepe (akár portfolió szintű) ◦ Befektetés private equity és venture capital alapokban ◦ Technikai segítségnyújtás (Small Business Support)
4. Válaszok az új kihívásokra � 2) Egy fenntarthatóbb, sokkállóbb pénzügyi közvetítő rendszer kialakítása ◦ Rövid távon: a mérlegleépítés, tőkekivonás lassítása, keretek között tartása – első és második Bécsi kezdeményezés ◦ Közép távon: egy sokkállóbb pénzügyi közvetítő rendszer kialakítása: hazai tőkepiacok fejlesztése, hazai devizában történő hitelezés erősítése
4. Válaszok az új kihívásokra � Korábban: stratégiai partnerség a régióban aktív európai bankcsoportokkal (Intesa, Raiffeisen, Erste, Unicredit, OTP) akvizicióik, terjeszkedésük támogatásával � A válság után a helyi tőkepiacok erősítése és a bankrendszer helyi devizában történő hosszú lejáratú forrásgyűjtésének támogatása (banki kötvény, jelzáloglevél), illetve nem banki közvetítők erősítése (vállalati kötvény, NPL vásárlás, REIT, ABS kibocsátás támogatása)
4. Válaszok az új kihívásokra � 3) Energiabiztonság erősítése ◦ Energiahatékonyság támogatása (mind az energiatermelésben, mind a vállalati, lakossági felhasználásban) ◦ Energiadiverzifikáció támogatása �termelés területén (megújuló energia) �szállítás területén (alternatív gáz- és villanyvezetékek, új összeköttetések, LPG-terminálok, gáztárolók finanszírozása)
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 25