Bevezets az Eurpai Uni egyes kiemelt jelentsg szakpolitikiba

Bevezetés az Európai Unió egyes, kiemelt jelentőségű szakpolitikáiba Az EU bővítése dr. Schmitt Pál Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar

Történetiség I • Az EU-t története során egyszerre jellemezte mélyítés és bővítés • A bővítés az EU legsikeresebb politikája és külpolitikai eszköze • Célja kezdetben gazdasági, majd egyre inkább politikai szempontok is szerepet kaptak • A „big bang” bővítést az EU 14 -ek még nem emésztették meg teljes mértékben • „Bővítési fáradtság”

Történetiség II Bővítési hullámok: • • 1957: „hatok” (BE, NL, LU, FR, NSZK, IT) 1973: UK, DK, IE 1981: GR (EGK GDP 48%-a) 1983: PT, ES (EGK GDP 52% és 70, 6%) 1995: AT, FI, SE 2004: HU, SK, PL, CZ, ES, LT, LV, SI, MT, CY 2007: RO, BG 2013: HR

Történetiség III • A vasfüggöny leomlása után az EGK a saját problémáival van elfoglalva • A német újraegyesítéssel a figyelem dél felől kelet felé billen • Cél, hogy a bővítés a KKE országok demokráciaépítését is szolgálja, a bővítéspolitika ezért jogilag szabályozottabbá válik

Történetiség IV • 1993: Koppenhágai kritériumok – demokratikus intézmények megléte – működő piacgazdaság – tagsággal járó követelmények végrehajtásának képessége (pl. gazdasági és monetáris unió céljai) • 1995: +1 kritériumként megjelent az „abszorpciós kapacitás”, azaz az EU befogadóképessége (2006 után integrációs képességnek hívják)

Történetiség V • Az 1990 -es évek elején társulási megállapodások jönnek csak létre a volt szocialista országokkal • 1997 -es luxemburgi csúcs: az Európai Tanács engedélyezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését: HU, CZ, PL, SI, ES („luxemburgi csoport”) (1998) • 1999 -es helsinki csúcs: RO, BG, SLO, LT, LV („helsinki csoport”) (2000) • A tíz országot együtt kezelik, ezért a magyar csatlakozás is elhúzódik • 2004 -ben tíz, 2007 -ben két ország felvétele az EU-ba

Lisszaboni Szerződés • EUSZ 49. cikk: „Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett. ” • EUSZ 2. cikk: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. ” • Intézményesülnek a „koppenhágai kritériumok”

Csatlakozási folyamat I • A kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania • A Bizottság véleménye alapján az Európai Tanács megadhatja a tagjelölti státuszt • A Bizottság éves jelentéseket készít a Koppenhágai kritériumok alapján a tagjelöltről • A Bizottság javaslata alapján a Tanács egyhangúlag dönt a tárgyalások megkezdéséről • A Bizottság elvégzi a tagjelölt átvilágítását („screening”) a 35 tárgyalási fejezetre vonatkozóan • Az egyes fejezetek megnyitásáról és „ideiglenes lezárásáról” a Tanács egyhangúlag dönt • A tárgyalási eredményt beépítik a csatlakozási szerződésbe, amihez az EP és a Tanács jóváhagyására is szükség van, majd azt minden tagállami nemzeti parlament ratifikálja

Csatlakozási folyamat II

Nyugat-Balkán I • A bővítéspolitika célja Európa egyesítése • Európai biztonságát befolyásolja a térség politikai és gazdasági stabilitása/instabilitása • 1995: Daytoni Szerződés • 1999 után: kétoldalú stabilizációs és társulási megállapodások a térség országaival • 2003: az Európai Tanács Szalonikiben tartott ülésén kínálja fel az első valódi csatlakozási perspektívát

Nyugat-Balkán II • 2005: csatlakozási tárgyalások megkezdése Törökországgal és Horvátországgal • A bővítési fáradtság a többi ország helyzetét nehezíti: Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó • Egy tömbben kezelés problematikája (i) Törökországgal, (ii) a többi nyugat-balkáni országgal: gazdasági mutató, történelmi és vallási háttér jelentősen eltér az egyes államok között

Nyugat-Balkán III • Montenegró: leginkább felkészült, 2010 óta tagjelölt, 2012 óta tárgyal, 2002 óra eurót használ, NATO tag • Szerbia: 2012 óta tagjelölt, 2014 óta tárgyal, problémát jelent a horvát-szerb és a koszovóiszerb reláció • Észak-Macedónia: tagjelölt, de a tárgyalások még nem kezdődtek meg (2019 -ben FR blokkolta, 2020 tavaszán zöld utat kapott) a Görögországgal folytatott névvita rendezése ellenére

Nyugat-Balkán IV • Albánia: tagjelölt, de a tárgyalások még nem kezdődtek meg (2019 -ben FR blokkolta, 2020 tavaszán zöld utat kapott), NATO tag • Bosznia-Hercegovina: potenciális tagjelölt, 2016 ban adta be csatlakozási kérelmét, komoly belső felszültségek és kockázatok (pl. iszlám radikalizáció) • Koszovó: potenciális tagjelölt, az EU több tagállama nem ismeri el, feszültségek Szerbiával és Montenegróval is

Nyugat-Balkán V

Új EU bővítési stratégia • 2020: Új bizottsági bővítési stratégia tervezete (Várhelyi Olivér magyar európai biztos nevéhez fűződik) • Célok: – – csatlakozási perspektíva és bizalom helyreállítása vissza lehessen térni már lezárt fejezetekhez (francia igény) az EU is teljesítse ígéreteit Az Európai Tanács évente értékeli az előrehaladást • Az Általános Ügyek Tanácsa 2020. március 24 -én elfogadta az új bővítési módszertant, valamint Albánia és Észak-Macedónia zöld lámpát kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére